2021. október 21. csütörtök Orsolya

Hírek - Élelmiszer

Ott rohad a magyar zöldség, gyümölcs a földeken: ingyen sem kell senkinek

Özönlik az országba az import zöldség és gyümölcs, a magyar földek roskadoznak a termények alatt, de vagy nincs aki betakarítsa őket, vagy nem éri meg rászánni az időt, energiát és pénzt, ugyanis a felvásárlói árak gyakran még a költségeket sem fedezik. Hatalmas bajok vannak az ágazatban, most például a burgonya van soron. Ha így megy tovább, végleg leáldozhat a magyar krumplinak, osztották meg az aggodalmaikat szakértők a VII. Kiskunhalasi Burgonyanapokon.
 
 

A termesztők szerint valami baj van a magyar termeléssel, hiszen tonnaszámra érkezik az import egyes fajtákból, itthon pedig a földeken rohad el a termény – olvasható a HelloVidék oldalán. Hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak a dinnyeföldeken, hogy ott rohad el a földeken a gyümölcs, azt már az Agrárszektor is megírta. A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének a Facebook oldalán többen is arra panaszkodnak, hogy valami óriási zavar van a kereskedelemben, mert a boltoknak 0 forintért sem kell a magyar dinnye. Legfeljeb 30 forintot adnának kilójáért, pedig sokkal többe került megtermelni. Aztán azt lehet tapasztalni, hogy 150-200 Ft/kg árakon van kint a pultokon. Elindult az import is, mintha itthon már véget ért volna a szezon. Hol a hiba, kérdezgetik az emberek.

Minden terméknél ez van, óriási az árrés amit alkalmaznak itthon, ez így nem működőképes. A 3-3,5-es szorzó egy nonszensz. A szétszabdalt, egymás árai alá bármikor bemenő, a többiekkel nem együttműködő gazdatársadalmat simán lehet szivatni addig amíg tényleg tönkre nem mennek

– osztotta meg a gondolatait a Facebook-on Tornyai Tibor.

Így történt ez a szőlőnél is: a boltokban már 1200 forintért kapható az olasz import, míg a magyar termelőktől fel sem vásárolták a szőlőjüket, zöldszüretre kényszerültek sokan. Aki pedig nem bírta elviselni, hogy még a beérése előtt kidobásra ítélje a szőlőjét, annak ott maradt a földeken, munkaerő híján sokan leszedetni sem tudták a termést.

Nem jobb a helyzet a magyar burgonyával sem

Vészesen lecsökkent Magyarországon a burgonya termőterülete az utóbbi években. Míg 2019-ben 13287 hektáron ültettek étkezési burgonyát, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben már csak 8711 hektáron, vetőburgonyát pedig alig több mint 103 hektáron. Noha az Európai Unió 1701 burgonyafajtát ismer el, az évente megjelentetett Nemzeti Fajtajegyzéken csak 23 államilag elismert fajta szerepel, és ezeknek is csak a töredékét termesztik, mert az ágazat szereplői ragaszkodnak a bevált, megszokott fajtákhoz. Az Agrárszektor korábban megkérdezte a gazdákat, hogy hány fajtát termesztenek, ezt milyen módon teszik, és hogy milyenek a kilátásaik idén.

Azonban a burgonyából egyre nő az import aránya a hazai rovására, sokan veszik a termelők közül a hosszúkás, ovális formájú, ír nemesítésű Tornado fajtát, hangzott el a VII. Kiskunhalasi Burgonyanapokon. Prof. Dr. Polgár Zsolt, a MATE Burgonyakutató Állomás elnöke szerint ennek  lesz a vége, hogy Magyarország kizárólag import burgonyára fog szorulni, ha nem következik be jelentős változás a magyarok hozzáállásában.

A magyar fajtatulajdonosok nem bírják a versenyt az ilyen nagy tőkeerősségű multikkal szemben, emiatt akár meg is szűnhet a hazai vetőburgonya előállítása, ami rengeteg termelőt érintene rosszul. A hazai vetőburgonya termesztése jelenleg 150 hektáron folyik Magyarországon, míg az Európai Unióba való belépésünk előtt ez a szám a tízszerese volt, de az étkezési burgonya területe is jelentősen lecsökkent, mintegy 35 ezer hektárról 15 ezer hektárra, tette hozzá Szabó Lajos, a Bács Gazda-Coop Kft. ügyvezetője.

Az egyik legköltségigényesebb ágazat a burgonya, hisz speciális gépek kellenek hozzá, a modern gépek pedig rendkívül drágák, ráadásul a vetőburgonya ára is magas

– jelentette ki Szabó Lajos.

Feleannyiért veszik a termelőtől

Magyarországon étkezési és vetőburgonyát is termesztenek, az étkezési burgonya termőterülete az AKI adatai alapján 8711 hektár, a vetőburgonyáé pedig 103,63 hektár. A hatóság arról is beszámolt, hogy az európai uniós közös listán 1701 fajta szerepel, amelyek mindegyike termeszthető Magyarországon. Élnek is a lehetőséggel a termelők, mert nemcsak Magyarországról szerzik be a vetőburgonyát, hanem a kereskedőkön keresztül külföldről is, Hollandia, Franciaország, Németország a legnagyobb vetőburgonya-előállító országok. A többség magyarországi fajtaképviselőkön keresztül szerzi be a külföldről érkező vetőburgonyákat, de jelentős azoknak a száma is, akik közvetlenül vásárolnak az EU-ban. A magas vetőburgonyaárak miatt azon területek száma is számottevő lehet, ahol az előző évről visszamaradt burgonyát vetik el. Általánosságban elmondható, hogy nagy az utántermesztett burgonyák aránya. A Nébih tájékoztatásában kitér arra is, hogy 2021-ben 22 fajta vetőburgonyát termesztenek Magyarországon.

Sok termelő nem bírja a fémzárolt, jó minőségű vetőburgonyát évente megvásárolni, a megoldás az lenne, ha a visszaültetésre alkalmas, magyar fajtákat telepítenék vetőburgonyának. Sehol nem következett be ekkora csökkenés az állami támogatások tekintetében és a termőföldek területében, a magyar agrárium mostohagyereke a burgonya ágazat

– összegezte gondolatait Prof. Dr. Polgár Zsolt

Ahogy a termesztő látja

Növényes Nagy László agrármérnök és növényorvos szerint nevetségesen olcsón vették a szőlőt, 80 Ft-ért kilóját, ezért nem érdemes foglalkozni vele, ahogy lassan nem is marad ember a mezőgazdaságban, sem termelő, sem a terméket leszedő napszámos. Most itt, a Mátraalján, Gyöngyös környékén rengeteg elhagyott parcella van, a szőlőt nem szedték le, mert nem érte meg.

Ez szörnyű nagy pazarlás, de az is abszurd, hogy arra kapnak a gazdák támogatást, ha kivágják a tőkéket. De a zöldszüret sem sokkal különb. Beszéltem kereskedővel, már meg sem veszik a magyar saszlát, a vevőknek ugyanis inkább a nagyszemű olasz szőlő kell. Ezért nem érdemes a fiataloknak a mezőgazdaságba időt és energiát fektetni – mondta ki Növényes Nagy László

A szakember úgy látja, hogy lassan elöregszik és kihal az a nemzedék, amelyik még szívvel-lélekkel csinálta ezt a munkát, mert meg sem fordult a fejében, hogy veszni hagyja a föld kincseit. Ott van például a hevesi Nagyréde, a rendszerváltás környékén még a málnából élt az egész település, most meg nincs ember, aki foglalkozzon vele, a nagy hűtőházuk görög málnával van tele. Ennek egyrészt a klímaváltozás az oka, másrészt a generációváltás. Divatok vannak, felkapnak növényeket, aztán ejtik, mert rájönnek, mégsem fenékig tejföl a termesztésük, és nem is kecsegtet akkora haszonnal. Ilyen most például a homoktövis – tette hozzá a szakember.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu