2018. július 18. szerda Frigyes

Hírek - Élelmiszer

Rákkeltő műanyag lehet a sültkrumpliban, a kenyérben és a kávéban

Csökkenteni kell az élelmiszerekben a rákkeltő akrilamid mennyiségét, a napokban lépett ugyanis hatályba az az Európai Uniós rendelet, amely néhány hónap múlva kötelezővé teszi a vállalkozások számára, hogy bizonyos élelmiszerekkel kapcsolatban kockázatcsökkentő intézkedéseket írjanak elő. A rendelet elsősorban a sültkrumplit, bizonyos pékárukat és a kávét érinti. Oda kell figyelni arra, hogy a főzni való krumplit ne süssük, mivel a nem megfelelő hőkezelés hatására képződő akrilamiddal lényegében műanyagot esznek az emberek.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

December 11-én lépett hatályba és jövő év áprilisától már kötelezően alkalmazandó az Európai Bizottság azon rendelete, amely az élelmiszerek akrilamid-tartalmának csökkentésével kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedéseket ír elő az érintett vállalkozások számára.

Az élelmiszerekben előforduló akrilamid ugyanis potenciálisan növeli a rák kialakulásának kockázatát valamennyi fogyasztói korcsoportban.

Ezeket az intézkedéseket és azok hatásosságát mintavétellel és laboratóriumi elemzéssel kell ellenőrizni – írja a Laboratorium.hu.

Elsősorban a friss burgonyából készült hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) termékek és szeletelt burgonyaszirom, a snack ételek, a sós kekszek, a burgonyapépből készült termékek, a kenyér, a reggeli gabonapelyhek, illetve a finompékáruk gyártóinak kell különösen figyelniük. Ugyancsak tartalmazhatnak akrilamidot a pörkölt és instant kávék, illetve bizonyos gabonaalapú bébiételek is.

Mi az az akrilamid?
Az akrilamid az élelmiszerek hőkezelésekor keletkezik. A vegyület olyan készítmények hőkezelésekor jön létre, amelyek szénhidrátokat és fehérjéket egyszerre tartalmaznak. Ezt a jelenséget hívják Maillard-reakciónak. A veszélyes akrilamidot svéd kutatók azonosították először az olyan erősen sütött szénhidrátokban, mint a sült krumpli, a kenyér és a péksütemények. Főzött ételekben és 140 fok alatti sütésnél azonban nem jellemző akrilamid keletkezése, ennél magasabb hőmérsékleten viszont már számolni kell vele.


Bizonyos burgonyafajták hőkezelésénél nagy mennyiségű akrilamid képződik, így fogyasztáskor lényegében műanyagot esznek az emberek. Ezeket tehát csak főzni javasolják, sütni nem, hiszen a főzés jóval alacsonyabb hőmérsékletű technológiai eljárás, mint a sütés. Ezért a főzésre ajánlott krumplit nem szabad sütni, mert ott fokozott veszélyt jelent az akrilamid.

A chipseknél évekkel ezelőtt esetenként ki lehetett mutatni nagy mennyiségű akrilamidot, a gyártók azonban az utóbbi években lépéseket tettek annak érdekében, hogy minimalizálják az akrilamidtartalmat. Ezt többek között az úgynevezett vákuumfritőz technológiával érték el,

így a korábbi 160-170 fokon folytatott sütés helyett már 140 fokon is előállnak a termékek megszokott érzékszervi tulajdonságai.

A vákuum alatt végzett, alacsonyabb hőmérsékletű hőkezeléssel úgy lehet csökkenteni a chipsek víztartalmát, hogy azok ropogósak és kellemes érzékszervi tulajdonságúak legyenek.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu