2020. május 25. hétfő Orbán

Hírek - Élelmiszer

Tényleg jobb a magyar szamóca, mint az import? Itt a válasz!

Mostanra az olyan fogalmak, mint a nyári gyümölcs, vagy az őszi gyümölcs, ennek-annak a szezonja, gyakorlatilag megszűnőfélben vannak, hiszen a piacok és élelmiszerüzletek kínálatában szinte mindig minden kapható. Vajon honnan kerül télen, kora tavasszal szamóca a boltok polcaira? Ki gondolkodott már azon, hogy érdemes-e megvárni a vásárlással, amíg beérik a hazai termés? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ennek eldöntéséhez szeretne segítséget nyújtani.
 
 

Az import szamóca leginkább Spanyolországból vagy Görögországból érkezik Magyarországra. Emellett egyre nagyobb mennyiségben szállítanak gyümölcsöt Észak-Afrikából, például Marokkóból és Egyiptom is, ahol az élelmiszerbiztonsági garanciák nem mindig elégítik ki az Európai Unió által elvárt szintet. Ráadásul az afrikai „szamócagyárak” a szedőmunkások nagy részét szinte rabszolgaként dolgoztatják, sok esetben illegális kutakból öntözik az ültetvényeket, ezzel veszélyeztetve a környék ivóvízbázisát és persze a nagy távolságú közúti szállítás is jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, olvasható a Nébih oldalán.

Adódik a kérdés, hogy érdemes-e elcsábulni a vitaminínséges tél végi-kora tavaszi időszakban egy kis friss szamócára, hiszen a pirosló gyümölcs már a nyár ígéretét hordozza. Sokak fejében kondulhat meg a vészharang, vajon milyen körülmények között termesztik, sok vegyszert használnak-e, hogyan bírja ki a hosszú utat ez az általában igen kényes gyümölcs? Fontos kérdések, amikre jogosan vár választ a fogyasztó, mielőtt úgy dönt, hogy betesz egy tálka szamócát a bevásárlókosárba.

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a zöldség- és gyümölcshajtatási technológiák is fejlődnek, az élelmiszerbiztonsági előírások szigorodnak, vagyis nem feltétlenül kell a fóliasátras termesztéshez az „agyonvegyszerezés” veszélyét társítani. A spanyol szamócatermesztők komoly erőforrásokat öltek technológiai kutatásokba, fejlesztésekbe, hogy ezeket a problémákat megoldják. Mára a termőterület jelentős részén alkalmaznak talajnélküli termesztési technológiát, és az arány évről évre nő, ami egyrészt feleslegessé teszi a talajfertőtlenítést, amit korábban mérgező vegyszerekkel végeztek, másrészt ilyen technológiával a zárt termesztő-berendezésekben a körülmények jobban szabályozhatók, ami kevesebb vegyszerfelhasználást tesz lehetővé. A növényvédőszer-terhelést rezisztens fajták használatával is csökkentették.

Azt azonban érdemes tudni, hogy a gyümölcs nemesítése során a legfőbb cél a mutatós áru elérése volt, ami akár 3-7 napig is bírja a szállítást. Így született meg a „gumieper”, ami jól ellenáll a szállítás során elszenvedett sérüléseknek. További segítséget jelent a szállíthatóságban, hogy a gyümölcsöt még nagyon zöld állapotban szedik le, nagyjából 80%-os színeződésben, ami enyhén szólva nem segíti az aroma, a cukortartalom általunk megszokott kialakulását. A szállítás során gyakran előforduló penészedés megakadályozását gőzöléssel érik el, azaz az eperszemeket meleg (de nem forró), nedves levegőn tartják egy rövid ideig, amíg a gyümölcs felületén lévő penészspórák elpusztulnak. Az biztosan elmondható tehát, hogy a növényvédőszermaradék-problémák a spanyol szamócánál az utóbbi időben jelentősen csökkentek.

De vajon milyen az import eper íze?

Nem könnyű válaszolni erre a kérdésre, tekintve, hogy az íz meglehetősen szubjektív dolog. Mindenesetre az elmondható, hogy a februárban-márciusban szamócát vásárló ne számítson a kertben termett, érett szamóca ízére, hiszen ez a gyümölcs több ezer kilométer távolságból érkezik, teljes érettség előtt betakarítva, nem csoda, ha kóstoláskor esetleg csalódást okoz.

Az igazi probléma nem is ekkor jelentkezik, hanem amikor megjelenik a piacon a hazai termesztésű szamóca is. Mivel az import eper olcsóbb és koraibb, ezért mindig nagy a kísértés, hogy a szezon kezdetén magyarként kínálják jelentős felárral, mert szerencsére ennél a terméknél általában hajlandóak a vásárlók többet fizetni a hazaiért, természetesen a finomabb íz reményében. Ez azonban a vásárló becsapása, ezért ezekben az időszakokban a Nébih, valamint a kormányhivatalok zöldség- és gyümölcsellenőrei fokozottan ellenőrzik a piacokon árusított termékek minőségét és származását.

Mit tehet a vásárló, ha nem akar megtévesztés áldozata lenni?

A hazai szamóca általában április közepétől-végétől jelenik meg a piacon, az ennél korábban, hazaiként kínált termék több, mint gyanús. Általában a magyar árszínvonal jóval meghaladja az importét, már csak ezért sem árt, ha az ember körülnéz a pult körül is, hiszen gyakran ott tornyosulnak az üres spanyol vagy görög kartonok, rekeszek. A hazai termesztők többnyire érettebben szedik a gyümölcsöt, hiszen nem kell átutaztatniuk fél Európán, ezért a színe pirosabb, az íze zamatosabb és a teljes érésben szedés miatt a gyümölcs húsa sem gumiszerű, mint sok esetben az import termékeknél.

Természetesen mindenki maga dönti el, hogy mit és mikor vásárol, azonban érdemes végiggondolni, hogy milyen körülmények között szedték le az árut, hány kilométert tett meg, illetve hogy a vásárlással kit támogat szívesebben az ember, a hazai vagy a külföldi termesztőket.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu