2020. október 25. vasárnap Blanka, Bianka

Hírek - Élelmiszer

Több áruházláncot is maga mellé állított a Tojásszövetség a ketreces tojás ügyében

Az ország határain belül működő élelmiszer-előállítókra, vagyis a biztonságos hazai termelésre még nagyobb szükség van a koronavírus utáni világban a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) szerint. Ezért a szövetség arra kéri az élelmiszer-áruházláncokat, hogy ne szorítsák ki a magyar termelést több mint 80%-ban meghatározó EU-konform ketreces tojást a boltok polcairól, és gondoljanak minden vásárlói rétegre, a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve. Ebben a Tojásszövetség partnerre talált az Auchan, a CBA, a Reál és a Tesco hazai élelmiszerláncokban.
 
 

Ahhoz, hogy Magyarország határain belül biztonságos és egyenletes legyen az élelmiszer-ellátás a koronavírus miatt nehezen járható nemzetközi határok ellenére is, rengeteg ember összehangolt és megfeszített munkája kellett a háttérben. Közel 600 közepes és nagyobb méretű tyúktelep és a hozzátartozó csomagoló- és feldolgozóüzemek majdnem 5 ezer munkatársa dolgozott azon, hogy a hazai vásárlóknak ne kelljen lemondani az egyik legolcsóbb teljes értékű táplálékról, a tojásról a karantén ideje alatt sem. (És ezt a számot megsokszorozzák a szállítmányozásban és a kereskedelemben dolgozók is, akik nélkül nem lehetne tojás a boltok polcain.)

A koronavírus járvány miatti megemelkedett kereslet bizonyította, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van - az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad- és a biotartásnak - mert minden tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar termelésű tojással töltsék fel. Emellett a Tojásszövetség természetesen a háztáji és kisüzemi tyúktartást is elismeri

– mondta Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke.

A szakember hozzátette, hogy lehet a Földre, a fenntarthatóságra és minden vásárló pénztárcájára egyszerre gondolni: igenis ki lehet minden igényt elégíteni, ha minden tartástechnológiának meghagyjuk a helyét a világban.

A koronavírus utáni korszak egyik legégetőbb kérdése, mi következik most a világban, jöhetnek-e még országhatárokat lezárásra kényszerítő vírusok. A választ egészen pontosan senki sem tudja, de a hazai termelés erősítésével biztonságosabbá tehető az élelmiszer-ellátás itthon.

Első körben mindig a rövid ellátási láncú, regionálisan megtermelt élelmiszer a fenntarthatóbb a külföldről hozott hasonló áruval szemben (elég csak a frissesség kérdésére gondolni), de ahhoz, hogy az országhatárokon belül termelt tojásokat se tévhitek alapján vásárolják meg az emberek, 2019 őszén széles körű lakossági tájékoztatást indított a Tojásszövetség az egyes tartásmódok közötti fenntarthatósági különbségekről. A szövetség ezért is üdvözli és támogatja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Én is hazait vásárolok!” kampányát, amelyben felhívják a vásárlók figyelmét arra, hogy a kialakult a helyzetben a hazai termékeket válasszák, mert ezzel a magyar termelőket és élelmiszer-előállítókat segítik.

Nemcsak a Tojásszövetség tartja fontosnak a biztonságos hazai termelés és a fenntarthatóság ügyét, csatlakozott hozzá egy közös találkozón az Auchan Magyarország is. Az Auchan Magyarország friss áruválasztékának döntő részét hazai termelőktől szerzi be - ezáltal biztosítva a minőségi termékeket vásárlóinak és a stabil megélhetést a magyar gazdák számára - így a magyar tojástermelés fennmaradását is fontosnak tartja. Az áruházlánc arra törekszik, hogy a mindenkori jogszabályok betartásával és a vásárlói igények figyelembevételével minden terméktípusból a lehető legszélesebb kínálatot nyújtsa, mondta Varga-Futó Ildikó, kommunikációs és CSR igazgató.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője is részt vett a találkozón. Elmondása szerint a megalakulása óta 100%-ig magyar tulajdonban lévő CBA azért csatlakozik a Tojásszövetség törekvéseihez, mert az üzletlánc mindig is kiemelten fontosnak tartotta a hazai termelők védelmét és a határokon belüli biztonságos élelmiszer ellátást, és már a koronavírus előtt is minden itthon termelt tartástechnológiának lehetőséget adott, amely hagyományt folytatni is kívánnak. A CBA hisz abban, hogy a legfrissebb és legfenntarthatóbb áru mindig az lesz, amit az országhatárokon belül szerez be a vásárló.

Az áruházak képviselői és a Tojásszövetség találkozójának apropója az volt, hogy több áruházlánc jelentette be, hogy 2025-től nem kerül a polcaira EU-konform ketreces tojás. A Tojásszövetség ennek az átgondolását kérte az edukációs találkozón az áruházaktól az adatokat és tényeket figyelembe véve, és a jövőben is folytatni kívánja az egyes áruházláncokkal a párbeszédet például a Tesco élelmiszerlánccal is.

A Tescóban forgalmazott tojások 100% százaléka hazai szállítótól származik. Magyar tojásszállítóinkkal hosszú távú stratégiai együttműködést valósítottunk meg, minden esetben a párbeszédre törekedve annak érdekében, hogy vásárlóinknak kiváló minőségű hazai tojást biztosítsunk, mondta Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője.

Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a termelési módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gáz (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb mezőgazdasági földterületet igényli.

Forrás: Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség)

Mi történne, ha 2025-től nem lehetne Magyarországon EU-konform ketreces tojást forgalmazni?

  • A Tojásszövetség tagjainak kicsivel több mint 80%-a foglalkozik EU-konform ketreces tojás termelésével, vagyis az áruházak nem tudnának elegendő nem EU-konform ketreces tojáshoz jutni a magyar piacról.
  • Amikor a hagyományos ketrecről átálltak a gazdák az EU-konform ketreces technológiára 2012-ben, átmeneti tojáshiány alakult ki Európa-szerte, így Magyarországon is, amely akkor erőteljes fogyasztói árnövekedéshez vezetett.
  • Ha 2025-től kivonják az áruházak az EU-konform ketreces technológiájú tojásokat, hasonló tendenciára lehet számítani újra: a döntés időszakos tojáshiányt is előrevetítene. Külföldről kellene beszerezni a megfelelő tojásokat, amiből adódik - bonyolult üzleti folyamatok megértése nélkül is - hogy ez rövidtávon tojásdrágulást okozna.
  • Nagyobb lenne az esélye annak, hogy a boltba kerülő tojások az EU-n kívülről érkeznek, ami azt jelenti, hogy sokkal kevésbé szabályozott környezetből kerülnének értékesítésre a tojások, hiszen a világban az Európai Unió erre vonatkozó szabályozása a legszigorúbb. Hosszú távon az EU-konform ketreces technológia nélkül a fogyasztók biztonságos ellátása veszélybe kerülhet.
  • Nagyon fontos szempont az is, hogy az alternatív termelési rendszerek bármelyikében sokkal drágábban lehet tojást előállítani, így nagy a valószínűsége a jövőben annak, hogy egyetlen darab tojásért a mai árakhoz viszonyítva 40-100%-kal többet kell majd fizetni. Pedig fontos tudni, hogy a magyar fogyasztók még mindig árérzékenyek, de egyre többen keresik és bíznak a magyar termékekben.
  • Emiatt nem minden vásárlóréteg tudna elegendő tojáshoz jutni, pedig a tojás most a legolcsóbb és legtáplálóbb élelmiszer (fehérjeforrás), aminek a biológiai értéke - épp úgy, ahogy az anyatejnek – 100 egység.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu