Január végén Phil Hogan uniós agrárbiztos egy sajtóeseményen a következőket mondta az újságírók előtt: "Úgy gondolom, hogy 2019 lehetőséget ad arra, hogy mindent újra áttekintsünk, és kiderítsük, mi a kormányok hivatalos álláspontja azzal kapcsolatban, hogy elfogadjuk-e döntéseink alapjaként a tudományos eredményeket, vagy sem."

2018 júliusában az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy a mutagenezissel létrehozott új növények a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) körébe tartoznak, vagyis száműzendők Európából. Az új nemesítési eljárások körébe számos technika tartozik, ilyen a precízen kivitelezett génszerkesztés is, más néven precíziós nemesítés. Segítségével célzottan beilleszthetőek a genomba olyan képességek, amelyek segítségével szárazságtűrőbbé vagy betegségekkel szemben ellenállóbbá tehető az adott élőlény. A döntés minden új nemesítési eljárást elítél.

A gazdálkodók és az agráriumban tevékenykedő kutatók, fejlesztők egyaránt megdöbbentek a döntésen. Az iparági szereplők az innovációs energiákat érő súlyos csapásként értelmezték, és figyelmeztettek gazdasági és környezeti következményeire. Eközben a civil szervezetek örömüknek adtak hangot, hogy sikerült megakadályozni a GMO-k "belopódzását a hátsó ajtón". Hogan maga is megdöbbent a Bíróság döntésén. Most azt mondja, a következő Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy pontosan milyen kritériumok birtokában engedélyezhetőek vagy tilthatóak ezek az új nemesítési technikák.

2018 októberében több mint 85 európai kutatóközpont és tudós tette közzé állásfoglalását, amely figyelmeztetett az uniós döntés mezőgazdaságra gyakorolt negatív következményeire. Egyúttal kérték, hogy vizsgálják felül a GMO-kra vonatkozó direktívát, hogy az tükrözze a biotechnológia ismeretek fejlődését.

(Forrás: euractiv.com)