2018. június 23. szombat Zoltán

Hírek - Európai Unió

Robban a bomba: durva migránsvitákat hozhat a kiszivárgott brüsszeli terv

Forrásokat biztosítana a mezőgazdasági idénymunka uniós támogatásaiból, illetve a vidékfejlesztési kasszából az Európai Bizottság (EB) a migránskérdés kezelésére a 2020 utáni új Közös Agrárpolitikában (KAP). A kormány álláspontja szerint a kiszivárgott elképzelésekkel Brüsszel bújtatva próbálná előmozdítani a bevándorlók letelepedését. Az EB javaslattervezete többek között azt is rögzíti, hogy a gazdák 2020 után az uniós jövedelemtámogatásokhoz akkor juthatnának hozzá, ha környezetvédelemmel és éghajlatváltozással összefüggő többletkövetelményeket teljesítenek.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Az uniós Közös Agrárpolitika a vidékfejlesztési pilléren keresztül szerepet játszhat abban, hogy az Európában legálisan tartózkodó migránsok letelepedhessenek és beilleszkedhessenek a vidéki közösségekbe – derül ki abból a közleménytervezetből, amelyben az Európai Bizottság a kialakítás alatt álló, 2020 utáni KAP fő paramétereit vázolja fel. A Bruxinfon megszellőztetett elképzeléseket az EB végleges formájukban november 29-én fogadja majd el, és a hivatalossá váló javaslatokról ezt követően indulhatnak meg a tagországi egyeztetések, illetve a konkrét jogszabály-előkészítési munkálatok.

A 21 oldalas dokumentumtervezet a migránskérdést külön fejezetként kezeli, és aláhúzza, hogy a mezőgazdaság lehetőségeket biztosíthat az idénymunkások számára, akik gyakran (legális) bevándorlók. E kiszivárgott tervekre máris reagált a parlamentben Czerván György, a Földművelésügyi minisztérium államtitkára, aki szerint Brüsszel az új elképzelésekkel a mezőgazdasági idénymunka mögé bújva próbálná előmozdítani a bevándorlók letelepedését. A kormány továbbra is érvényesnek tartja az uniós alapszerződésben rögzített agrárpolitikai célokat és azok megváltoztatását határozottan ellenzi – szögezte le.

Az uniós agrárpénzeket az agrártermelőknek kell megkapniuk – hangsúlyozta Czerván György. Tájékoztatása szerint az EB korábban már tett olyan javaslatot, amellyel a tagállamok a KAP-források egy részét a szociális és demográfiai változások, illetve a migráció és a menekültek befogadása miatti válsághelyzetek kezelésére költhetnék, de ez az indítvány nem került bele az eddigi megállapodásokba. Győrffy Balázs, fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke pedig az új fejleményekkel kapcsolatban egyenesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy Brüsszel kötelező migrációs költségfinanszírozást vezetne be. A KAP bizonyos forrásaiból eddig is lehetett migrációs költségeket fedezni, de a kötelező, új elemről szóló hírek most felborzolják a kedélyeket – fogalmazott.


Modernebb, egyszerűbb és decentralizáltabb legyen

A megszellőztetett tervek szerint az EB általánosságban a jelenleginél modernebb, egyszerűbben végrehajtható és decentralizáltabb KAP-ot szeretne.

Kategorikus nem a nemzeti társfinanszírozásra

A bizottság kategorikusan elutasítja a gazdák jövedelmének átlagosan 46 százalékát kitevő, első KAP-pillérbe tartozó közvetlen kifizetések nemzeti társfinanszírozásának bevezetését, illetve ennek választhatóságát. Ez ugyanis a testület szerint veszélybe sodorná a mezőgazdasági és az élelmiszertermékek belső piacának működését, miközben nem biztosítaná a támogatások kiegyensúlyozott elosztását. „Ezen oknál fogva a közvetlen kifizetéseket továbbra is uniós szinten kellene folyósítani” - szögezi le a közleménytervezet.

60-100 ezer euró közötti kötelező felső határ

A dokumentum az eddigi trend folytatásaként kötelező felső határt szabna az egyes gazdaságok számára folyósítható közvetlen kifizetéseknek. Ezt a plafont 60 és 100 ezer euró között húznák meg úgy, hogy a munkaerőre és munkahelyekre gyakorolt hatásokat is figyelembe vennék.

Még kiegyensúlyozottabb támogatáselosztás

A bizottság szerint a mostaninál még kiegyensúlyozottabb támogatáselosztásra van szükség, bár az uniós kifizetések zömét már most is a közepes méretű professzionális családi gazdaságok (és nem a nagybirtokok) kapják.

Még több támogatás a kisgazdaságoknak

A tervek között szerepel a kisméretű gazdaságok megemelt támogatása egy újraelosztást célzó kifizetés révén. Fokozottan figyelnének azokra, akik mezőgazdasági tevékenységből tartják el magukat.

Csökkenne a tagállamok közötti különbség

A bizottság agrár-főigazgatósága szerint a KAP-ban tovább kellene csökkenteni a tagállamok átlagos támogatási szintje közötti különbségeket. Ez ugyanis - véli Brüsszel - hozzájárulhat a nyugat-keleti támogatási megosztottság minimalizálásához.


Nagyobb mozgástér a tagállamoknak


A decentralizálás jegyébent az EU-nak csak a politika fő paramétereit (a KAP céljait, a beavatkozás általános típusait és az alapkövetelményeket) kellene meghatároznia – derül ki a közleménytervezetből. A közösen rögzített célok elérésének módjait pedig már a tagállamok választhatnák meg, és ők tartoznának felelősséggel is azokért.

Stratégiai terv minden országnak

A regionális politikához hasonlóan KAP stratégiai terv készülne minden ország számára, amely az agrárpolitika mindkét pillérében – a közvetlen támogatásoknál és a vidékfejlesztésben - rögzítené a különböző intézkedéseket. A tagállami, illetve regionális stratégiai terveket a bizottság hagyná jóvá.

Revízió alatt a bonyolult zöldítés

A Bruxinfo értelmezése szerint meglepő, hogy a bizottsági tervezet pálcát törne a jelenlegi zöldítési szabályok (a keresztmegfelelés, a közvetlen zöld kifizetések és az önkéntes agrár-környezetvédelmi intézkedések), illetve a zöld architektúra felett, amelyek rengeteg fejfájást okoznak a gazdáknak. Ezeket más elemekkel váltanák fel, és valamennyi intézkedést célzottabb, rugalmasabb és koherensebb megközelítésbe integrálnák.

Környezetvédelmi és éghajlatváltozási szempontok

Az új végrehajtási modellben a tagállamok kötelező és önkéntes intézkedések elegyét vezethetik be az első és a második pillérben a majdani stratégiai tervben rögzített környezetvédelmi és éghajlatváltozási célok elérése érdekében.

Új feltételrendszer a közvetlen támogatásoknál

A gazdáknak folyósítható közvetlen jövedelemtámogatásokat környezetvédelmi és éghajlatváltozási intézkedések vállalásától és végrehajtásától tennék függővé. Az újfajta feltételrendszerben "áramvonalasított" környezetvédelmi és éghajlatváltozási céloknak kellene megfelelni.

A kormány előzetes tárgyalási álláspontja

A kormány korábban már nyilvánosságra hozta a 2020 utáni KAP-hoz kapcsolódó előzetes tárgyalási álláspontját. Ez nyolc lényeges pontban foglalja össze azokat a szempontokat, amelyekhez a kabinet ragaszkodna a KAP-ról folyó további egyeztetéseken.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu