A NegaJoule 2020 című kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az összes energiamegtakarítási lehetőség (152 PJ) döntő része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a társasházak 19 PJ és a panelházak mindössze 5PJ mennyiségével.

Ennek oka, hogy a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. A magyar háztartások legnagyobb része (66 %) családi házakat jelent, ezek legjellemzőbb építőanyaga a tégla, de jelentős a vályog előfordulása is.

Korszerűtlen fűtési rendszerek

Lakóépületeinkben zömében régiek: 61 százalékuk 1980 előtt épült és mindössze 10 százalékuk az elmúlt 15 évben. A háztartásokban használt fűtési rendszerek is meglehetősen elavultnak, korszerűtlennek számítanak: kb. 37 % a konvektorral és/vagy kályhával fűtők aránya.

A konvektoros rendszerek átlagos kora 15, a kazános, cirkós rendszereké 12 év, a távfűtéses rendszereké pedig közel 30 év. A kutatás egyik érdekes adata, hogy bár a lakások kb. 80 %-ában be van vezetve a gáz, mindössze a háztartások fele fűt csak gázzal, egytizedük vegyesen fával és gázzal melegíti otthonát. Magas, több mint 20 % azok részaránya, akik csak fával fűtenek.

Miközben lakóépületeink energiafelhasználása teszi ki a teljes magyar energiafogyasztás egyharmadát, eddig csak igen kis arányban történtek energiahatékonysági korszerűsítések. A kutatásból kiderül, hogy a háztartásoknak mindössze 25 %-a szigetelte le épületét és cserélte le nyílászáróit, és csupán 16 százalékuk újította fel fűtési rendszerét. Pedig az energiahatékonysági korszerűsítéseknek gazdaságélénkítő hatása és munkahelyteremtő ereje is jelentős lehetne.

Figyelemreméltó adat, hogy a családi házak esetében (a magas energia-megtakarítások miatt) jobb befektetésnek számít a nyílászáró-csere és a szigetelés, mintha a háztartás a bankba helyezné a pénzét!

Az Energiaklub kutatása a maga nemében egyedülálló: a számításokat nagy mintás, reprezentatív statisztikai adatfelvétel előzte meg. A vizsgálatok során 74 tipikus háztípusra több száz energetikai alapszámítás készült el. A kutatás célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az energiapolitika beavatkozást igénylő pontjaira, mivel a támogatási rendszer eddig a panelházakra koncentrált.