A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) Fenntarthatóság, hatékonyság és takarékosság című fórumán a helyettes államtitkár emlékeztetett: az Országgyűlésben október elején elfogadott dokumentumban hangsúlyosan szerepel a függetlenedés eszközeként az energiatakarékosság, a hazai megújuló energia lehető legnagyobb aránya, a biztonságos atomenergia alkalmazása és a közlekedés villamosítása, továbbá a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása.

Az egyik legfontosabb célkitűzés, az energiahatékonyság növelése, aminek érdekében szükséges a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálata. Folyamatban van a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia készítése, mert Magyarországon az épületek mintegy 70 százaléka energiapazarló. Az iparfejlesztési célok megvalósításának részletes leírását a szakemberek az Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Tervben, az Erőműfejlesztési Cselekvési Tervben, valamint a Távhőfejlesztési Cselekvési Tervben végzik el. Ennek fontosságát a helyettes államtitkár azzal támasztotta alá, hogy a magyarországi erőművek átlagos hatásfoka 33 százalékos, holott működnek már erőművek a világban 50-60 százalékos hatásfokkal is.

Holoda Attila beszélt arról is, hogy a 2008-2016. közötti időszakra szóló II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv elsődleges célja: a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb megtakarítás elérése. A minisztériumi vezető főkén a lakossági energia-megtakarítás lehetőségét emelte ki, ahol a megtakarítás lehetőségének éves felső célértéke 21 petajoule (PJ). Jelentős megtakarítók lehetnek még a közintézmények is évi 14,75 petajoule felső célértékkel.