Az összképen belül Németország domináns szereplőként jelenik meg, és 2029-re 329,3 millió dolláros piaci érték elérésével meghatározza az európai regeneratív mezőgazdasági piac irányát.

Németország mezőgazdasági ágazata az EU négy legnagyobb termelője közé tartozik. A mezőgazdasági területek mintegy 50 százalékát gyepterületek és szántóföldek teszik ki, amelyeket a több mint 200 millió haszonállat etetésére használnak. Az állati termékek mellett a mezőgazdaság elsődleges, emberi felhasználásra szánt termelési területei közé tartoznak a kenyérgabonák, a burgonya, a cukorrépa, az olajos magvak, a gyümölcsök és a zöldségek. A legelőket és szántóföldeket bioenergia-források termesztésére is elkülönítik.

Gyorsan terjed

Az Egyesült Királyság szintén kiemelkedő 13,1 százakékos éves átlagos növekedést vár 2023-2029 között, míg Franciaországban ugyanebben az időszakban 14,9 százalékos éves ütemben nőhet a regeneratív mezőgazdaság.

Ezt a jelentős bővülést nagyrészt a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok egyre szélesebb körű elterjedése mozgatja az egész régióban. A hagyományos gazdálkodási módszerek környezeti hatása egyre ismertebbé válik. Ennek eredményeképpen a regeneratív mezőgazdaság olyan fenntartható lehetőségként jelenik meg, amely a talaj egészségét, a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémák rugalmasságát helyezi előtérbe.

Nem csak agrárkérdés

A gazdálkodás alapjainak fejlődésével az egészséges talaj és a változatos ökoszisztémák jelentősége kerül a középpontba.

A mezőgazdaság határain túl a kormányok és az érdekelt felek egyaránt felismerik a regeneratív gyakorlatok azon lehetőségét, hogy hozzájárulhatnak a szélesebb körű fenntarthatósági célkitűzésekhez, beleértve a jobb vízminőséget, az erózió csökkentését és a vadon élő állatok élőhelyének megőrzését. Ez a szinergia a regeneratív mezőgazdaságot dinamikus erővé teszi, amely a mezőgazdasági területeken túlmutató, átalakító változásokat indít el.

A fogyasztók is elvárják

Ezen túlmenően a fogyasztók egyre inkább tudatában vannak a regeneratív gyakorlatok jelentőségének. Ez azt eredményezte, hogy a fogyasztói preferenciák megváltoztak az ilyen módszerekkel előállított élelmiszerek iránt.

A fogyasztók olyan élelmiszereket keresnek, amelyek nem csak táplálóak és egészségesek, hanem amelyeket környezeti szempontból is fenntartható módon állítanak elő, és amelyek hasznosak a helyi közösségek számára.

Az előrejelzések szerint tehát a mezőgazdasági ágazat bővülésével és a fenntarthatósági mozgalom erősödésével a regeneratív mezőgazdaságot egyre gyakrabban fogják alkalmazni a mezőgazdasági területek termékenységének megőrzése, a biológiai sokféleség megőrzése és a vegyszerek használatának csökkentése érdekében, ami elősegíti a régió piacának növekedését.