Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
"Egyre drámaibb valósággal kell szembenéznünk: Az EU természete és biológiai sokfélesége veszélyben van, ezért meg kell védeni" - mondta Teresa Ribera, Spanyolország ökológiai átmenetért felelős minisztere, aki a 27 uniós országot képviselte a tárgyalásokon.
A jogszabály az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának egyik fő pillére, és segíteni fogja az EU-t abban, hogy elérje azt a nemzetközi célt, hogy 2030-ra a szárazföldek és tengerek 30%-át helyreállítsa.
"A világ első, a természet helyreállításáról szóló törvénye szinte véglegesnek tekinthető" - mondta Jutta Paulus, aki az Európai Parlamentben a Zöldek képviseletében tárgyalt. A megállapodásnak köszönhetően az EU a COP28 nemzetközi éghajlat-változási konferenciára "az éghajlati válság enyhítéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges fontos építőelemmel" megy majd - tette hozzá.
A természet helyreállításáról szóló törvényről szóló kompromisszum jó alapot jelent ahhoz, hogy végre ellensúlyozni tudjuk a fajok kihalását Európában
- mondta Paulus.
A helyreállított területek állapotromlásának megelőzése
A törvény hatálybalépésétől számított két éven belül az uniós országoknak nemzeti helyreállítási terveket kell készíteniük, amelyekben 2032 júniusáig felvázolják a leromlott ökoszisztémák helyreállítására irányuló intézkedéseket. Ezt követően nyomon kell követniük és jelenteniük kell az elért eredményeket.
Az uniós országoknak meg kell akadályozniuk a helyreállítási intézkedések hatálya alá tartozó területek jelentős romlását is, amit a "romlásmentesség elvének" neveznek.
Ez alól az elv alól azonban több kivétel is van, például a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek, a katonai infrastruktúra, vagy ha a romlást az éghajlati válság okozta.
Az elvet azonban az eredeti szöveghez képest gyengítették, mivel a tárgyaló felek az eredményalapúság helyett az erőfeszítéseken alapulóvá tették, ami azt jelenti, hogy az uniós országoknak nem kell kártérítést fizetniük, ha a célt nem érik el.
"Ha eredményalapú megközelítést alkalmazunk, és nem érjük el a célokat, akkor további intézkedéseket kell alkalmaznunk, míg most azt mondjuk, hogy oké, megpróbáltam, de sajnos nem úgy alakult, ahogy szerettem volna" - magyarázta Paulus.
Az ökoszisztémára jellemző intézkedések
A törvény intézkedéseket és célkitűzéseket fogalmaz meg az egyes ökoszisztémákra - többek között az erdőkre, a mezőgazdasági területekre, a városi ökoszisztémákra, az édesvízi és tengeri ökoszisztémákra -, valamint a beporzók sokféleségének javítására vonatkozóan.
Az erdők esetében például az uniós országoknak olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek fokozzák a biológiai sokféleséget és növelik a pozitív tendenciákat, többek között a madárpopulációk és a holtfa mennyiségének tekintetében. Eközben a városi területeken az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy 2030-ig ne csökkenjen a zöldfelületek és a lombkoronaszint nettó csökkenése, kivéve, ha a zöldfelületek aránya már most is 45%.
A megállapodás arra is kötelezi az uniós országokat, hogy 2030-ra legalább 25 ezer kilométernyi szabadon folyó folyót alakítsanak ki és távolítsák el az ember okozta akadályokat.
A mezőgazdasági ökoszisztémákra vonatkozó intézkedések voltak a legvitatottabbak, és a Parlament legnagyobb képviselőcsoportja, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) részéről komoly ellenállást váltottak ki. Végül az ottani intézkedéseket jelentősen módosították. A változtatások közé tartozik a mezőgazdasági területek 10 százalékának renaturálására vonatkozó követelmény eltörlése, valamint egy vészfék beiktatása a mezőgazdasági célértékek befagyasztására, amennyiben azok hatással lennének az élelmezésbiztonságra vagy a termelésre - közölte az EPP.
Engedményeket tettek a tőzeglápok újra nedvesítése terén is. A szöveg célul tűzi ki, hogy 2030-ig a lecsapolt tőzeglápok 30%-át, 2040-ig 40%-át, 2050-ig pedig 50%-át kell helyreállítani mezőgazdasági hasznosításra, de a súlyosan érintett országok alacsonyabb százalékos arányt is alkalmazhatnak, és a mezőgazdasági termelők számára nem lesz közvetlen kötelezettség.
Christine Schneider (CDU, Németország) néppárti tárgyaló üdvözölte a megállapodást és azt a tényt, hogy
a jogszabály végleges szövegének kevés köze van a Bizottság eredeti javaslatához.
A WWF természetvédelmi csoport a maga részéről üdvözölte a törvényben szereplő, a termőföldeken a természetvédelem növelésére és a tőzeglápok helyreállítására vonatkozó terveket, de rámutatott a "jelentős engedményekre", például a vészfékre.
Bár örömmel látjuk, hogy az eredetileg a törvény hatálya alá tartozó valamennyi ökoszisztéma továbbra is szerepel a megállapodásban, a cikkek az eredeti bizottsági javaslathoz és a Tanács álláspontjához képest felhígultak
- jelentette ki a civil szervezet.
A ClientEarth kampányolói szerint ugyanakkor a "számos kivétel és a jogi biztosítékok hiánya" ijesztő precedenst teremt az uniós jogalkotás számára, ahelyett, hogy az EU-t a biológiai sokféleségről szóló beszélgetések élvonalába emelné.
"Végre van egy nagyon szükséges jogszabály, amely elméletileg arra kényszerítené az EU-t, hogy konkrét lépéseket tegyen a gyengélkedő természet helyreállítása érdekében" - mondta Ionnis Agapakis a ClientEarth-tól. "A tárgyalók azonban olyannyira kiüresítették a törvényt, hogy az a gyakorlatban fogalmatlanná és visszaélésekre hajlamossá válhat" - tette hozzá.
Az elfogadott törvényt még hivatalosan alá kell írnia az Európai Parlamentnek és a 27 uniós tagállamnak, és nem tudni, hogy az Európai Néppártból elég sokan támogatják-e a végleges megállapodást ahhoz, hogy az törvényerőre emelkedjen.
Már eddig is voltak viták
A jogszabály már a kezdeti vitákban is meglehetősen heves indulatokat váltott ki az európai politikában. Az ellenzők szerint a jogszabály ellehetetleníti a mezőgazdasági termelést és veszélyezteti az élelmiszer-ellátást, a pártolók szerint ugyanakkor jelentős lépés a klímaváltozás elleni küzdelemben, hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez. A jövőben ennek megfelelően az EU előtérbe helyezné az extenzív, illetve az ökológiai gazdálkodást, védené a beporzókat és a madarakat.