Finanszírozza a talajmegújítást a magyar gazdáknak a Nestlé

Finanszírozza a talajmegújítást a magyar gazdáknak a Nestlé

Finanszírozást és tanácsadást is magában foglaló program támogatásával igyekszik segíteni a magyar termelőket a Nestlé abban, hogy átálljanak a talajmegújító gazdálkodásra. Az élelmiszeripari világcég több országban is stratégiai partnerként csatlakozott a LENS programhoz, mely révén a gazdák és a feldolgozó is mindenekelőtt termelési biztonságát tudja növelni – mondta el az Agrárszektornak Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetője. A kezdeményezés ráadásul hozzásegíti a céget klímavállalásai teljesítéséhez, a gazdákat pedig ahhoz, hogy megőrizzék termőföldjük, a kapcsolódó természeti erőforrások  minőségét, és még költségeiket is csökkenthetik.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Hogyan élte meg az elmúlt időszakot a Nestlé, amikor a gazdaság nem növekedett és általános volt több termékkategóriában a fogyasztáscsökkenés?

Tavaly 246 milliárd forintnyi árbevételünk keletkezett Magyarországon, és ez elsősorban három hazai üzemünknek köszönhető, hiszen mindegyik régiós gyártóközpont és exportra termel legnagyobb részben. A legnagyobb hazai gyárunk, az állateledelt előállító Purina üzemünk Bükön, mely szinte 90 százalékban exportra termel, és egy hatalmas régiós gyártókapacitást képvisel. Ez egy kifejezetten modern, minden tekintetben hatékony gyárnak számít, ráadásul .

A büki Purina gyárhoz földrajzilag és a beszállítás révén is kapcsolódik egy olyan kezdeményezés, amelyben a Nestlé igyekszik együttműködni a termelőkkel. Ez miről szól, hogyan lehetne összefoglalni a program lényegét?

A LENS program nem magyarországi találmány, ezt az Egyesült Királyságban alkotta meg a 3Keel nevű tanácsadó cég, a Nestlé pedig már a születésénél jelen volt partnerként, és több más cég és szervezet csatlakozott. Ott több  területen is alkalmazzák, szántóföldi intézkedéseknél, de például a tejtermelésben is. A Nestlé állateledel üzletága, a Purina  finanszírozásában indult el a program Olaszországban, Lengyelországban és itthon is, azzal a céllal, hogy talajmegújító gazdálkodási gyakorlatokra történő átállást támogassuk a beszállítóink körében. Azon dolgozunk, hogy további vállalatok bevonásával minél több gazdálkodót érjünk el. A program hazai menedzsmentjét egy független tanácsadó cég, a Preferred by Nature végzi, és a szántóföldi kísérletek megtervezésében, kivitelezésében szakmai partner a Syngenta is.

A fenntarthatóság sok termelő számára megfoghatatlan fogalom még mindig, ráadásul még furcsább számukra, ha egy világcég igyekszik segíteni ebben, és igyekszik átalakítani a termelési módokat. Mi a célja a Nestlének egy ilyen programmal?

Mi is tapasztaljuk, hogy sokan furcsállva nézik az ilyen kezdeményezéseket. A Nestlé ugyanakkor vezető élelmiszeripari cégként sokféle terméket gyárt, ezért számos különféle mezőgazdasági nyersanyagra támaszkodunk. A klímaválság ezt nagyon erőteljesen érinti. Már évek óta tapasztaljuk azt, nem csupán Magyarországon, a gabonafélék kapcsán, hanem a világ legkülönbözőbb részein a kakaó és a kávé esetében is, hogy egyre nehezebb megtermelni ezeket az alapanyagokat, egyre nehezebb elérni az, hogy megfelelő minőségű legyen és megfelelő mennyiségben is rendelkezésre álljon.

Nekünk tehát egy alapvető üzleti érdeket jelent a gabonaféléknél is, hogy hosszútávon biztosítsuk a stabil ellátásunkat. Felelős cégként ezt úgy tudjuk elérni, ha a termelést úgy támogatjuk, hogy az a természeti erőforrások helyreállításával, megóvásával történjen.

Fontos tényező ebben a Nestlé fenntarthatósági vállalása is, amely 2050-re nettó nulla karbonkibocsátást céloz meg. Hatalmas mennyiségről van szó, globálisan 92 millió tonna széndioxid-ekvivalensről beszélünk. Márpedig a kibocsátásunk jelentős része, több mint kétharmada az alapanyagokból megtermeléséből származik. Sok múlik azon, hogy milyen mezőgazdasági módszerekkel megtermelt alapanyagokat szerzünk be, úgyhogy ahhoz, hogy elérjük ezt kibocsátás-csökkenést, a termelés átalakításában van a legtöbb feladatunk. A talajmegújító gazdálkodás nagyon sokat segíthet ebben a folyamatban, hiszen kevesebb input anyagot és talajforgatást igényel, így csökken a kibocsátás. Ráadásul a talaj megfelelő kezelésével meg is lehet kötni az üvegházhatású gázokat amennyiben ezeket a beavatkozásokat nem csak ideiglenesen, átmenetileg alkalmazzuk.,

Összességében elmondható, hogy a fenntarthatósági vállalások és az üzleti érdekek egy irányba mutatnak.

Az akkor már világos, hogy miért jó mindez egy élelmiszeripari vállalatnak. De miért lehet jó a termelőknek?

Fontos leszögezni ezzel a programmal kapcsolatban, hogy ez nem egy prémium alapú kezdeményezés, tehát mi nem felárat fizetünk a gazdáknak a felelősen megtermelt alapanyagért. A kezdeményezés lényege, hogy teljes tájrendszereket, régiókat ültessen át talajmegújító mezőgazdaságra és ennek érdekében magát az átállást, a beavatkozások végrehajtását, az ehhez szükséges eszközöket finanszírozzuk.

A gazdáknak is fontos, hogy milyen állapotban vannak a természeti erőforrások az adott vidéken, ideértve a talajt, a vizeket. A termelők is felismerték, hogy nekik sem mindegy, hogy milyen területen dolgoznak, mennyire kitettek az olyan természeti csapásoknak, mint a villámárvizek vagy az aszály. Ennek a helyzetnek a javítása érdekében egy társfinanszírozási modellt alakítottunk ki. Olyan cégeket, szervezeteket  ösztönzünk arra, hogy partnerként vegyenek részt a programban, akik a régióban hasonlóképpen függenek a természetes erőforrások állapotától, ezek funckióitól és szolgáltatásaitól, mint a megtermelt mezőgazdasági termények, a vízminőség és mennyiség, az élővilág sokszínűsége.  Bár elsődlegesen élelmiszeripari gyártókra és felvásárlókra gondolna az ember, de például a helyi önkormányzatok és közművek, vagy akár a turisztika is ugyanígy érintettek lehetnek.

Hol tart most a LENS program a számokat tekintve? Mekkora volumenű kezdeményezésről van szó?

A mi ellátási láncunkból több mint ötezer hektárnyi terület vesz jelenleg részt a programban, és nem titok, hogy az a cél, hogy ezt a mennyiséget jelentősen növeljük az elkövetkező években. A szóban forgó földek a büki gyárhoz közel, a Nyugat-Dunántúlon találhatóak, Vas megyében, illetve Zala megyében.

Három gazdával kezdtünk 2022-ben, most már 12 gazdálkodóval működünk együtt. Szeretnénk, ha mindenekelőtt a terület és a finanszírozó partnerek száma is ilyen ütemben, exponenciálisan nőne tovább, nyilván az ő ellátási láncukat bevonva a programba. Igyekszünk a termelők érdeklődését is felkelteni, vannak gazdatréningjeink, ahova lehet csatlakozni, hívunk minden érdeklődőt.

A növekedéshez meg kell ismertetni a programot és el kell oszlatni a kételyeket?

Ez valóban célunk. A termelők közül nem mindenki a teljes földterületén kezdte el a programot, természetesen óvatosabbak az első években, szeretnének tapasztalatot szerezni. Amúgy is sokféle beavatkozás van, a takarónövények alkalmazásától kezdve a minimum-till és no-till művelésig, és vannak kísérleti megoldások is, amiket közösen tesztelünk. Jó megoldás, hogy először egy kisebb területen vizsgáljuk meg, mi működik az adott térségben, és utána lehet nagyobb területet bevonni. Ebben vannak még tartalékok, vannak olyan termelő partnereink, ahol lehetne további területeket bevonni a programba.

A talajmegújító gazdálkodásról évek óta lehet hallani, míg egyesek lelkesek ezzel kapcsolatban, sokan még ma is szkeptikusan állnak a kérdéshez. Magyarország hol helyezkedik el a képzeletbeli, nemzetközi mezőnyben ezen a téren?

A talajmegújító gazdálkodás hosszabb múltra tekint vissza más országokban, az Egyesült Államokban már hosszú évtizedek óta alkalmazzák. Itthon azért nem ez a helyzet. A gazdák egy kisebb köre alkalmazza és 10-15 éve dolgoznak azon, hogy egy szélesebb kör átvegye. Mostanában  sokan érdeklődni kezdtek iránta, mert látják az előnyeit.

Nagy hangsúlyt helyezzünk a tájékoztatásra, mert ennek révén érünk el újabb gazdákat, cégeket és folyamatosan egyeztetünk az Agrárminisztériummal is, szakmai szervezetekkel is. Úgy érzékeljük, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a talajmegújító gazdálkodás iránt, különböző okokból, de ez most egy jó momentum, nem csupán a LENS programnak, hanem általában a talajmegújító, fenntartható művelési gyakorlatoknak.

Az idei évben a Nestlé az Agrárszektor konferencián is jelen lesz, és megszólal a vállalat a témában. Milyen céllal és milyen várakozásokkal érkezik a cég Siófokra?

Hasonló okokból tartjuk jónak az Agrárszektor konferencián való részvételt is, hiszen fontos feladatnak tekintjük azt, hogy ezt a típusú művelési módot itthon elterjesszük és megosszuk az itthoni és nemzetközi tapasztalatainkat.

Ehhez el kell érnünk a megfelelő érintetteket, más élelmiszeripari cégeket, a gazdákat, agrárszakembereket. Nagyon örülünk annak, hogy ezen a területen egyre nagyobb érdeklődés és úgy gondolom, hogy a jövőben többször fogunk megjelenni agrárrendezvényeken emiatt. Mindez nekünk is fontos, rengeteget tanulunk ilyenkor, sok jó kérdést kapunk a termelőktől, érintettektől válaszul pedig szeretnénk mutatni egy életképes alternatívát.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?