Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Magyar Nemzeti Múzeumban tartott eseményen az akadémikus levegőkémikus, összeomláskutató, és ökológus előadók előtt tartott beszédében az Európai Uniót nevezte meg a zöld átmenet iránt legelkötelezettebb országközösségként, amely azonban csak saját magára tud érdemben szabályt alkotni, a világ többi részére csupán megállapodások létrehozásával próbál hatni. Amíg az unión belül például a mezőgazdaságban fenntartható módon gazdálkodunk, addig a világ más részein nem tettenérhető ez a fajta felelősségvállalás.

Ez a kettősség leginkább a mezőgazdaságban csapódik le. Az uniós gazdáktól szigorú szabályokat követelünk a természeti erőforrások védelme érdekében, miközben harmadik országok számára nem támasztunk ilyen nehéz termelési feltételeket, a globálissá vált kereskedelem révén pedig a legtávolabbi földrészekről is érkezik hozzánk nem fenntartható módon előállított mezőgazdasági termény

- mondta Feldman Zsolt.

Feldman Zsolt megkerülhetetlennek nevezte a gazdálkodók pozitív hozzáállását például a talajvédelemhez és a biodiverzitás biztosításához. Feszítő ellentmondásként értékelte az európai mezőgazdaság szabályozását, amelyekről a tudomány eszközeit felhasználva kell döntéseket hozni. Néhány példával ezt alátámasztva elmondta: az intenzív állattartáshoz képest többszöröse a környezeti lábnyoma a magasabb állatjóléti sztenderdeket jelentő szabad tartásnak, a forgatás nélküli talajművelés uniós részről elvárt ösztönzése pedig igen nehéz a szintén elvárt növényvédőszer korlátozás mellett az agro-ökológiai programban, hiszen így rendkívül nehéz a gyomosodást kezelni.

Az egyéni felelősségvállalás és cselekvési lehetőség szempontjából kiemelte az élelmiszerpazarlás visszaszorításának kérdését, ezen a területen bárki sokat tehet annak érdekében. Példaként említette, hogy egy négytagú családnál évente akár közel 90 ezer forint értékű élelmiszer is a kukában végezheti. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada - körülbelül egyharmada - a háztartásokban termelődik. Globálisan pedig minden évben a megtermelt élelmiszer-alapanyagok 14%-a megy tönkre, mielőtt még a boltok polcaira kerülne, további 17%-ot a kereskedők és a fogyasztók dobnak ki.

A mezőgazdaság szerepvállalása a fenntarthatóságban megkerülhetetlen - állította az államtitkár. Ugyanakkor az agráriumot gyakran éri támadás, sokszor alaptalanul. Az uniós előírások egyre több elvárást támasztanak a gazdálkodók felé, amelyek a jövedelmezőség csökkenése miatt sokszor eddigi megélhetésüket teszik a valóságban kockára. Ezért fontos az európai agrártámogatások kompenzációs szerepe. 2023-ban teljesen megújult az agrártámogatási rendszer feltételrendszere, környezeti szempontból sokkal szigorúbb lett. Itthon a szabályozók egyensúlyra törekedtek a környezeti fenntarthatóság és a között, hogy a gazdálkodók végre is tudják hajtani az előírásokat.

Magyarországnak a KAP Stratégiai tervben olyan vállalásokat kellett tennie a támogatásokért cserébe, hogy 2027-ig termőföldjeinek 30%-án, körülbelül 1,6 millió hektáron talajjavító és talajvédelmi beavatkozásokat végeznek a gazdálkodók. Vállaltuk, hogy a levegőminőség javítását szolgáló gazdálkodási gyakorlatokat 715 ezer hektáron, termőföldjeink 13,5%-án alkalmazzuk, emellett közel 1,2 millió hektáron fenntartható tápanyaggazdálkodás megvalósítását vállaltunk, természetesen gazdálkodóink tevékenysége révén

- sorolta Feldman Zsolt.