Az államtitkár, aki "saját" törvényével törte ketté régi álmát

Agrárszektor
Az elmúlt évek és a jövő állami földosztásairól, az ártatlanul zsebszerződés gyanújába keveredő honfitársainkról, aranykalászos vizsgán tobzódó ügyvédekről, a pályázati rendszerről, az állami szerepvállalásról, a minisztérium esetleges költözéséről és nem utolsó sorban a végletekig megnehezített földvásárlási szabályozásról beszélgettünk Bitay Mártonnal, az állami földekért felelős államtitkárral, aki az új földvásárlási körülményeknek köszönhetően saját álmát, egy kis bakonyi erdőterület majdani megvásárlását sem biztos, hogy valaha meg tudja valósítani.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Agrárszektor: A "Földet a gazdáknak" programban kb. 250 ezer hektár állami föld haszonbérleti jogát ítélték oda új bérlőknek. Azokat a földeket pályáztatták meg, amelyeken a haszonbérleti szerződések legkésőbb 2017. március 31-én járnak le. Úgy tudjuk, hogy ezzel egyelőre elfogytak a megpályáztatható szántók. Hogyan folytatják az idén a programot: mikor hirdetnek új pályázatokat, milyen művelési ágú állami földekre, összesen mekkora területre?

Bitay Márton: A program nem zárult le, megy tovább, februárban azonban mérföldkőhöz érkeztünk: akkor adtuk át a 6000. szerződést. Amikor 2010-ben megkezdtük a kormányzást, nagyjából 600 ezer hektár állami mezőgazdasági besorolású termőföldön volt körülbelül 600 szerződés. Ehhez képest most 221 ezer hektáron már a 6000. szerződést is megkötöttük. Azaz megtízszereztük az állami földet használók számát. De persze ennek következtében elég sok vita alakult ki, nem is annyira számszerűen, mint inkább a volumen tekintetében. Mintegy 50 ezer hektárnyi terület az, amit idén kiírtunk még és folytatjuk a megbízási szerződéssel hasznosított területek pályáztatását, valamint a 2017 év végén, 2018-ban lejáró szerződéssel érintett területekkel is bővül a kör.


Agrárszektor: Ez így összesen mekkora területet érint?

B. M.: Az összes olyan területet, amit még jogilag meg tudunk hirdetni. A közeljövőben 60-70 ezer hektár, aztán ahogy haladunk időben előre, az összes olyan földet megpályáztatjuk, ahol lejárnak a szerződések. A földprogram mozgatórugója, hogy a nagybirtokok helyett a családi birtokok kapjanak földbérleti lehetőséget. Annak pedig objektív szakmai okai vannak, hogy érdemes a lejárat előtt 2-3 évvel megpályáztatni a területeket.

 

Agrárszektor: Van-e olyan pályázat, amit vissza kellett venni?

B. M.: Nem jellemző, visszavonni csak valamilyen extrém jogi helyzet miatt vonunk vissza. Olyanra azonban volt már példa, hogy nyertes féllel szerződést kellett bontani és visszavettük a földet. Ez persze csak ott lehetséges, ahol már legalább egy éve birtokban van az illető, hiszen egy év áll rendelkezésére, hogy a gazdálkodási tervben vállalt feltételeknek eleget tegyen. Ezek után indulhat az ellenőrzés. A nyertesek döntő része még birtokba sem lépett.

Agrárszektor: Akik már nyertek, de még nem léptek birtokba, mire figyeljenek?

B. M.: Arra, hogy a szerződési feltételeket maradéktalanul teljesítsék. Az ellenőrzések szigorúak! Persze senki se igazságtalan vegzatúrára gondoljon, korrekt állami kontroll lesz.


Agrárszektor: A kialakult pályáztatási rendszer Ön szerint bevált, vagy lesznek változások?

B. M.: Úgy gondolom alapjaiban bevált, néhány apróbb változás azonban várható. Ezek inkább pontosító jellegű változások, amelyek még egyértelműbbé, még jobban ellenőrizhetőbbé teszi a rendszert. 


Agrárszektor: Nemrég módosították a nemzeti földalapról szóló törvényt annak érdekében, hogy el lehessen adni a három hektárnál kisebb állami földrészleteket is. Korábban az volt a gond, hogy e területeket nem lehetett értékesíteni, ha közvetlen szomszédságukban egy másik állami földrészlet volt. Az új szabályozás az eladást most már akkor is lehetővé teszi, ha egymás szomszédságában két állami terület van. Mikor indítják az eladásokat? Hány földrészlet jöhet szóba, összesen mekkora területtel?

B. M.: A Birtokpolitikai Tanács, melynek én vagyok az elnöke, jogszabályi kötelessége, hogy azokat a megkereséseket, vételi szándékokat, amelyek a 3 hektárnál kisebb térmértékű, állami tulajdonú ingatlanokra vonatkoznak, elbírálja, és ezután a megfelelő döntést meghozva értékesítse. Fontos végig gondolni, hogy milyen és mekkora mezőgazdasági területekre van szüksége az államnak és mi az, ami sokkal jobb helyen van a helyi földművesek kezében. Ahol ráadásul kifejezetten "kérik" is egy-egy ilyen terület megvásárlását, ott nyugodtan értékesíthetünk. Szigorú feltételek mellett, hivatalos értékbecslést követően, piaci áron értékesítjük ezeket a területeket.


Agrárszektor: Az NFA egyik legfontosabb tevékenysége, az elővásárlási jogon keresztül az, hogy lehetőleg meggátolhatja a zsebszerződéseket. Sikerült ennek eleget tenni az elmúlt években?

B. M.: Több ezer hektár földet sikerült így vásárolnunk.


Agrárszektor: Elég rá az állami keret?

B. M.: Soha nem lenne erre elegendő forrás. Úgy is fogalmazhatnék, hogy költségvetési oldalról nem lehet ezt az ügyet megoldani. Éppen ezért a kormány és az országgyűlés - nagyon helyesen - úgy gondolkodik, hogy megfelelő törvényekkel kell ellehetetleníteni a zsebszerződéseket. Erről szól az új földtörvény, erről szól a büntető törvénykönyv szigorítása és még sok más jogszabály. Ezek a jogszabályok képesek ténylegesen megvédeni a magyar földet, az NFA elővásárlási joga pusztán kisegítő lehetőség.

Agrárszektor: Mire lehet számítani költségvetési szinten a jövőben?

B. M.: Több milliárd forintról és egy felülről nyitott kasszáról beszélünk, tehát ha szükséges, újabb forrásokat tudunk kérni. 


Agrárszektor: Illegális földszerzési kísérletek ide vagy oda, sok olyan történetet nem lehetett hallani, ahol bevallották volna ezeket a szerződéseket. Csak 12 esetben indítottak pereket is, azt is minisztériumi sugallatra.

B. M.: Akkor még egyszer: a legfőbb eszközünk a földtörvény, amely nem is engedi hatályba lépni ezeket a szerződéseket. Ez volt a cél! Ha jól figyeljük a híreket, akkor pontosan láthatjuk: Nyugat Magyarországon kissé megélénkült a földforgalom. Miért is? Mert rájöttek a zsebszerződéses "tulajdonosok", hogy soha nem fogják nevükre írni ezeket a földeket és elkezdték értékesíteni. Vagyis lényegtelen, hogy hány konkrét ilyen esetben lett bírósági eljárás, mert legtöbbször el sem jut ilyen szakaszba az ügy, mivel ténylegesen "elsomfordál" a zsebszerződéses befektető.

A minisztériumi sugallat kifejezés mögött mintha éreznénk egy kis negatív, már-már illegális tartalmat. Itt is öntsünk tiszta vizet a pohárba. Kutya kötelessége egy minisztériumnak hivatalból jelezni, ha olyan információ birtokába kerül, ahol megalapozottan vetődik fel jogszabálysértés. Ugyanis a zsebszerződéses esetek kivétel nélkül a hatályos jogszabályok kijátszásáról szólnak. Ez az egyik lényege a kormányzati működésnek, nem bújtatottan szóltunk, hanem jeleztük: úgy tűnik, hogy van valami furcsaság, járjatok utána. Az ügyészségnek is feladata a hivatalból üldözendő bűncselekmények felderítése. 


Agrárszektor: A másik oldalon viszont azzal a gazdával meg kibabrál az állam, akinek van egy nagyobb földterülete, amit el tudna adni akár 1,5-2 millióért, de a jog szerint vásárlásra alkalmas magyar vevőnek nincs pénze, hogy megvegye. Ezzel pedig tulajdonképpen a magyar föld technikai értékét lejjebb nyomja az állam.

B. M.: A nemzeti érdek mindig megelőzi az egyéni érdeket. A földtörvényi szabályok pedig nem újak Európában. Franciaországban, Dániában és a fél világon nagyon komolyan védik a saját termőföldjüket. A magyar termőföld a magyar nemzet része. Azt nem adhatjuk el, nem lehet kiárusítani. Az árak pedig jelen pillanatban sem mennek lefelé. Beáll szépen az a piaci ár, ami valójában a magyar termőföld értéke. Mindenkit megnyugtatok, hosszú távon és országosan nem lesz árlehajtó hatása ezeknek az intézkedéseknek. Persze azt nem tudom ígérni, hogy az irreálisan magas árak nem fognak "visszaállni" a reális piaci árakra. Mert ugye azért vált irreálissá, mert üzleti befektetésként kezelték a földet. Az új földtörvény pedig pont arra törekszik, hogy ezt megszűntesse és kivegye a biznisz, az üzlet világából. A föld nem üzleti hasznot termelő befektetés, hanem egy élelmiszertermelő munkalehetőség. 


Agrárszektor: Egyébként az új szabályozásnak köszönhetően, ha én nem közvetlen rokon voltam, de haszonélvezeti jogom volt egy bizonyos földterületre, akkor én is (mint magyar állampolgár, akár helyben is lakó) bekerültem abba a körbe, amelyikről feltételezték, hogy zsebszerződés-gyanús ügyletet kötött?

B. M.: Igen.

Agrárszektor: Ez ellen élhetek jogorvoslattal?

B. M.: Élhet, csak nem sok értelme van, mert a törvény ezt mondja. És mivel nem alaptörvény-ellenes, a jogszabályokat be kell tartani. 


Agrárszektor: Az rendben van, de az alaptörvényt úgy és akkor alakítja a kormány, ahogy és amikor csak akarja.

B. M.: Másként fogalmazok. Jogi kategóriákat figyelembe véve ezzel nem lenne érdemes küzdeni.

Agrárszektor: Nem veszi ki rosszul magát politikailag, hogy jóhiszemű magyar embereket is megbélyegeznek ezzel és elzárják a lehetőségét annak, hogy a hazájukon belül vásárolhassanak termőföldet?

B. M.: A törvény világosan fogalmaz: a helyben lakó, földműves vásárolhat földet. Aki ebbe a kategóriába tartozik, az nyugodtan vásárolhat. Számos olyan dolog van, ami részben vagy egészben forgalomképtelen, vagy csak speciális jogosítványokkal, speciális szaktudással lehet megszerezni. Mostantól a termőföld is ebbe a kategóriába tartozik. Én sem vásárolhatok jelenleg földet, mert nincs földműves képesítésem. És ezzel még közel 9,5 millióan így vagyunk Magyarországon.


Agrárszektor: De talán már nem sokáig, hiszen hallani, hogy mostanában rendesen megrohanták az aranykalászos gazdaképzést az ügyvédek, orvosok.

B. M.: Ezt a hírt örömmel hallom, de ha valaki azért csinálja mindezt, hogy így gyorsan még is tud földhöz jutni, akkor azt el kell keserítsem. Ugyanis a helyben lakás is feltétel, no meg a hatósági eljáráson is végig kell várni az elővásárlási sorrendet, végső soron pedig ott van a helyi gazdákból álló földbizottság is, aki jogosult az összes adásvételi szerződéssel szemben vétót emelni. Szóval az még nagyon kevés lesz, ha van egy gyors képzettsége. 


Agrárszektor: De hát ezek a bizottságok még nem is működnek.

B. M.: A földtörvény ezt a szálat is elvarrja, mert a megalakulásukig a szintén helyi gazdákból álló megyei agrárgazdasági kamarák jogosultak dönteni. A gazdákat nem lehet kikerülni.


Agrárszektor: Lehet már tudni arról, hogy végül mikor fog elindulni a helyi földbizottságok működése?

B. M.: Az Unió bürokratái megvétózták az eredeti formában működő földbizottságokat, de hamarosan ennek a történetnek is pont kerül a végére. 


Agrárszektor: Ez nem szokta gátolni a kormányt. Házi pálinkát (párlatot) is lehet főzni adómentesen továbbra is annak ellenére, hogy az Unió nem nézi jó szemmel.

B. M.: A kettő között óriási a különbség. Mert míg pálinka ügyben nem volt alternatív megoldás, addig a földbizottságok ügyében eleve beépítettük a kamara másodlagos szerepét, lehetőségét. Tehát itt van olyan megoldás, ami pontosan azt eredményezi, amit szerettünk volna elérni: a helyi gazdák döntenek.

Agrárszektor: Az ország nagy, érdek és érzelem is sokféle van, így talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy a kamara sem feltétlenül elfogadott minden tekintetben a gazdák körében.

B. M.: Azt tudom Önnek mondani, hogy míg korábban néhány ezer tagja volt a kamarának, most több százezer tagja van. Országos, általános kamarai választáson nyerte el a mai vezetés a bizalmat és a helyi bizottságokban a helyi gazdák ülnek.

Elégedetlenek mindig lesznek, szeretném őket is minél nagyobb számban meggyőzni.


Agrárszektor: Visszatérve az NFA-ra, a szervezetnek jó ideje "csak" megbízott elnöke van. Nem lenne szükség egy hiteles, erős vezetőre, vagy jó ez így?

B. M.: Az eddigi megbízott elnök is hiteles, erős vezető volt, de egyet értek Önnel, "végleges" kinevezésre is szükség van. Eddig "dologidő" volt, a munka közepén álltunk, nem volt arra idő, hogy személyi kérdésekkel foglalkozzunk. Most egy új ciklus kezdetén ezeket a kérdéseket is tisztázni szükséges. Úgy gondolom, hogy Nagy János személyében kiváló vezetője lesz az NFA-nak.

Agrárszektor: Végül is miért kellett meneszteni az elnököt?

B. M.: Nem menesztették, itt dolgozik a Földművelésügyi Minisztériumban továbbra is, csak más munkakörben.

Agrárszektor: Akkor úgy kérdezem, hogy miért kellett elmozdítani az NFA éléről?

B. M.: Amikor a Földet a Gazdáknak Program által érintett területek nagysága 60 ezerről 270 ezer hektárra nőtt, világos volt, hogy egy sokkal gyorsabb tempóra kell átállnunk. Olyan személyt kellett kinevezni, aki a képes felgyorsítani a döntéseket, de Sebestyén úr tudására is szükségünk volt. Ezért döntött a cseréről Miniszter Úr.

De ha úgy kérdezi, hogy szeretnénk-e komolyabb átszervezéseket az NFA szervezetében és működésében, arra az a válasz, hogy igen. Sokkal ügyfél barátabb és könnyebben irányítható szervezetet szeretnék építeni. Végig kell gondolni a teljes központi és a teljes megyei szintű működést is. Ehhez szükség lesz néhány új kollégára is és persze mindezt úgy, hogy rengeteg napi feladatot kell ellátni.

Agrárszektor: Mi a véleménye a vidékfejlesztési feladatok áthelyezéséről?

B. M.: Szakmailag tisztább portfóliója lett így az új minisztériumnak. Európában van arra is példa, hogy egyben van az argár minisztérium a vidékfejlesztési forrásokkal és van olyan is, ahol külön. Ráadásul az is logikusnak tűnik, hogy ha a miniszterelnökség koordinálja az összes közösségi fejlesztési forrást Magyarországon, akkor a vidékfejlesztési EU-s forrásokat is ők koordinálják. Ez egy még nagyobb összhangot feltételez a magyarországi fejlesztések között.

Agrárszektor: A szoros együttműködés azért mindenképpen kívánatos.

B. M.: Ez természetes, már most is kiváló szakmai és személyes viszonyaink vannak. Azt is el tudom fogadni, hogy több minisztérium is külön-külön városba kerüljön, még ez sem kell feltétlenül hátráltassa a napi munkát.

Agrárszektor: A minisztériumi alkalmazottak és a családtagjaik nem feltétlenül gondolkoznak így.

B. M.: Akkor menjünk át a hídon, amikor odaérünk.

Agrárszektor: Már egy ideje csiszolódik a földtörvény, de Ön szerint mikor lehet megállni egy percre és azt mondani, hogy most kész vagyunk. Végül is a kiszámíthatóság sem utolsó erény.

B. M.: Soha nem lesz ilyen! A törvényeknek az adott korhoz, a folyamatosan változó élethez kell alkalmazkodniuk. Ez pedig folyamatos változást jelent. Sajnálom, hogy Magyarországon valamiért az a képzet alakult ki, hogy akkor alapos egy törvény, ha nem kell rajta soha változtatni. Szerintem ez nem így van.

Agrárszektor: Erre mondják a kritikusok, hogy nem kellene 2 nap alatt törvényeket hozni, és akkor nem kéne folyamatosan változtatgatni, finomítani rajtuk.

B. M.: Tessék megnézni, hogy mennyi idő alatt alkottuk meg a földtörvényt. 2012-ben, a parlamenti nyári szünet előtt nyújtottuk be, és 2013 nyarán fogadtuk el. A földtörvény pontosan egy évet volt az országgyűlés és a nyilvánosság előtt. Kiérlelt döntés született. Kiállja az idő próbáját.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Fókuszban a tányérvédelem (x)

A napraforgó termésbiztonsága szempontjából az első kezelés kulcsfontosságú, de nem szabad megfeledkeznünk a tányér védelméről sem, mely a további minőség- és mennyiségmegőrzés záloga.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?