Petőházi Tamás elmondta, hogy a múlt héten országszerte 45-85 milliméter eső hullott, emiatt az őszi munkák a szántóföldeken leálltak. Kiemelte, hogy azok a gazdálkodók vannak a legnehezebb helyzetben, akiknél a vetésváltásban őszi kalászos következik a kukorica után, ez megközelítőleg 100-150 ezer hektárt érint.

A kukorica-termőterület nagyjából 40%-áról került le a termés, az eddigi termésátlag hektáronként 8,3 tonnát tesz ki, amely hektáronként 1 tonnával marad el a várttól. Főként ott mutatkozik alacsonyabb termés, ahol a tavaszi szárazság miatt egyenetlen volt a növények kelése. A szója-termőterület 75%-án végeztek a gazdák a betakarítással, a termésátlag hektáronként 2,7-2,8 tonna körül alakul, ez szintén alacsonyabb a vártnál. A növény termesztése csak a kiegészítő támogatások mellett jövedelmező.

Petőházi Tamás a vetési munkákról elmondta, hogy az őszi árpa a vetésterület 60%-án, az őszi búza pedig 25%-án került a földekbe. Ez mindkét növény esetében elmarad az ilyenkor megszokottól, különösen az árpánál nagy a csúszás.

A szakember kitért arra is, hogy a terményárak folyamatos növekedést mutatnak a világpiacon. Az Európai Unióban a tonnánként 200 eurós lélektani határ fölé emelkedett a búza ára, a kukorica is drágult, tonnánként 185-189 euróra, ugyanez igaz a repcére is, amelyet jelenleg tonnánként 390-393 eurós áron jegyezenek. Az elnök szerint mindez három tényezőre vezethető vissza:

• egyrészt a gabonaexportőröknél az átlagosnál kisebb volt a termés, így csökkent a búza és a kukorica kínálata a világpiacon;
  
• másrészt a főbb gabonaimportőr országok - a koronavírus-járvány miatti elővigyázatosságból - előrehozták vásárlásaikat, bővült a kereslet;
  
• harmadrészt pedig az Egyesült Államok és Kína között enyhül a kereskedelmi háború, az ázsiai ország rekordmennyiségű kukorica vásárlásába kezdett.