Hírek - Föld

Álságosságig fajult a magyar-osztrák földvita

agrarszektor.hu 2014. január 23., csütörtök 15:47

Hihetetlen, milyen távol állnak egymástól az álláspontok.

Álságosnak nevezte Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára az osztrák agárminiszter magyarországi termőföld-szabályozást bíráló kijelentéseit. Mára kiderült, hogy osztrák befektetők főként haszonélvezeti jogot próbáltak volna földtulajdonra váltani, amelyet a májustól hatályos új földforgalmi törvény megakadályoz. Ma kizártnak tűnik, hogy a földvitában közeledjenek egymáshoz az álláspontok és magyar-osztrák agrárminiszteri találkozó jöjjön létre.

Budai Gyula ma találkozott Johannes Leibetsederrel, a Budapesti Osztrák Nagykövetség ideiglenes ügyvivőjével a közelmúltban kirobbant kétoldalú földpiaci-földszabályozási vita miatt. A magyar tárgyalóküldöttséget Budai Gyula vezette, tagja volt Bitay Márton, a VM állami földprogramért felelős államtitkára, Tóth Katalin, a VM parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország bécsi nagykövete. A megbeszélésen osztrák részről az ideiglenes ügyvivő mellett részt vett Ernst Zimmerl, a Budapesti Osztrák nagykövetség mezőgazdasági attaséja – áll a minisztérium közleményében

Budai Gyula közölte osztrák partnerével, a VM továbbra sem tartja időszerűnek Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági miniszter közvetlen kétoldalú megbeszélését. A magyar agrártárca véleménye szerint a magyar és az osztrák álláspont az új magyar földtörvény értelmezésével kapcsolatban nagyon távol áll egymástól.

A nézetkülönbségek pillanatnyilag nem áthidalhatóak - tette hozzá az államtitkár.
Jelezte: a magyar kormánynak és a VM-nek a legfontosabb célja az volt a mostani megbeszéléssel, hogy részletesen megismertesse a magyar álláspontot az osztrákokkal.

A VM közleményben tudatta, hogy újabb forrásokat vonna be „a zsebszerződések elleni küzdelem” finanszírozására. A minisztérium a Nyugat-Dunántúlra csoportosítaná át a zsebszerződések felszámolására szánt pénzeket. A vidékfejlesztési miniszter tegnapi döntése alapján az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak a védett természeti területek védettségi szintjeinek helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvényben meghatározott céljainak, a földek kisajátítására biztosított keretét Nyugat-Dunántúlra csoportosítja át. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén a zsebszerződés-gyanús esetek nagy száma indokolta a tárcavezető döntését. Fazekas Sándor intézkedése az osztrák határ-menti termőterületek magyar nemzeti tulajdonba vételéhez járul hozzá.

A magyar kormánynak és az agrártárcának alapvető célkitűzése a magyar termőföld megvédése – húzta alá Budai Gyula. Ehhez pedig a jogi környezetet az új földforgalmi törvény megteremtette. A magyar kormány számára a nemzeti szuverenitás megőrzése a legfontosabb.

Az államtitkár szerint Andrä Rupprechter elmúlt napokban hangoztatott felvetései álságosak, mivel az osztrák gazdálkodók a zsebszerződésekkel megszerzett magyar termőföldeket a haszonélvezeti jog kikötésével próbálták legalizálni, ami pedig színlelt szerződésnek minősül. Hozzáfűzte: haszonélvezeti jogot az új törvényi rendelkezések szerint csak közeli hozzátartozók esetében lehet meghatározni.

Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági miniszter többször élesen bírálta az új magyarországi földtörvényt, mert megítélése szerint a jogszabály megfosztja az osztrák gazdákat a törvényesen megszerzett magyarországi földtulajdonuktól, ami elfogadhatatlan, és ellentétes az európai uniós joggal. Az osztrák miniszter tavaly decemberben levelet írt Fazekas Sándornak, amelyben egyeztetést kezdeményezett a kérdésről.

Érdekes párhuzam, hogy eközben harmincnyolc zempléni és abaúji település több ezer családja tiltakozik földjei elvesztése miatt, miután a terület kezelője, az Aggteleki Nemzeti Park arról értesítette őket, hogy kisajátítja a földterületeket. Ennek azonnali leállítását követelik, és ezt levélben tudatták Orbán Viktor miniszterelnökkel. Köteles László, a zempléni Komlóska polgármestere közleményében azt írta: az Aggteleki Nemzeti Park kisajátítja a zempléni emberek földterületeit, 38 települést és több ezer családot érint a kisajátítás, erről az elmúlt év végén, karácsonyi előtt kaptak értesítést az érintettek. A települések között szerepel Telkibánya, Sárazsadány, Abaújszántó, Regéc, Hejce, Boldogkőváralja, Sátoraljaújhely, Mád, Tállya.

"Az egész térséget váratlanul érte a tulajdonvesztés híre, nagy felháborodást okoz a helyiekben, nagy társadalmi összefogás készül a kezdeményezés ellen" - fogalmaz a település polgármestere, hozzátéve: "a kisajátítás sajnos nincs tekintettel a jelenlegi forgalmi értékekre, a piaci árnál jóval olcsóbban kívánják megszerezni a földterületeket", aranykoronánként 30-110 ezer forintért, miközben a Zemplénben a gyakori aranykorona érték ennél jóval magasabb. Mint írta: a zempléni hegyi falvak sajátossága volt eddig is, hogy a közigazgatási területük jelentős része, 70-80 százaléka állami tulajdon volt, míg a maradék a helybéliek megélhetését szolgálta, de ezt is nehezítették a rendezetlen tulajdonviszonyok.