2019. október 16. szerda Gál

Hírek - Föld

Kivéreztetik a nagyüzemeket - Botrányok a földtörvény miatt

Hosszabb távon 0,5-1,0 millió hektár bérelt földterületet is elveszíthetnek a társas agrárvállalkozások a ma elfogadott földforgalmi törvény birtokkorlátozó rendelkezései miatt. Nagyüzemi sertés- és szarvasmarhatelepek zárhatnak be, így több tízezer agrármunkahely szűnhet meg. A társas szféra leépülését a fejleszteni kívánt kis- és családi gazdaságok várhatóan csak részben kompenzálják, ezért az új törvény ellentétes hatást fejthet ki az állatállomány és az agrárfoglalkoztatás növelését célzó kormánytervekkel. Ugyanakkor fokozhatja az állami adminisztratív szigort, miközben befagyaszthatja az eddig folyamatos áremelkedést mutató földpiacot. A parlamentben botrányt okozott a zárószavazás.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Meglévő földhaszonbérleti szerződéseik meghosszabbításával „menekülnek előre” a társas agrárgazdaságok annak érdekében, hogy minél később vonatkozzanak rájuk a ma kétharmados parlamenti többséggel elfogadott, sarkalatos földforgalmi törvény új előírásai. A jogszabály ugyanis a jelenlegi 2500 hektárról (50 ezer aranykoronáról) alapesetben 1200 hektárra csökkenti a birtokmaximumot, amely az állattenyésztők és a vetőmag-előállítók esetében legfeljebb 1800 hektár lehet. Emellett az agrárcégek számára nehezebbé válik a lejáró haszonbérleti szerződések megújítása az engedélyezett birtoknagyságon belül is, termőföldet pedig továbbra sem vásárolhatnak majd.

A földforgalmi törvény azonban – amelynek rendelkezései december 15-től négy szakaszban lépnek hatályba – nem vonatkozik a korábban létrejött, legfeljebb húsz évre köthető haszonbérleti szerződésekre. Így a társas gazdaságoknak később annak függvényében kell majd lemondaniuk 1200, illetve 1800 hektár feletti területeikről, ahogy megállapodásaik fokozatosan lejárnak. Így most – élve elő-haszonbérleti jogosítványaikkal – akkor is megpróbálják meghosszabbítani a haszonbérleti megállapodásokat, ha azok az idén még nem járnának le. Az agrarszektor hu információi szerint e törekvések sokszor találkoznak a földtulajdonosok érdekeivel, akik megszokott és bevált bérlőiket nem kívánják ismeretlen és bizonytalan újakra cserélni. A társaságok sorozatos hosszabbítási kezdeményezései ugyanakkor a haszonbérleti díjak növekedését eredményezték, amelyek az utóbbi időszakban helyenként 30 százalékkal is emelkedtek. Egy húsz aranykoronás földet egy évvel ezelőtt 45 ezer forint körüli hektáronkénti áron lehetett bérelni, míg a díj ma eléri a 60-62 ezer forintot is.

Vihar a parlamentben – Vitatják az érvényességet
Érvénytelennek tartják az ellenzéki pártok a földforgalmi törvényjavaslat mai parlamenti zárószavazását, mert a Jobbik név szerinti voksolást kért, a képviselők mégis nyomógombbal szavaztak. Orbán Viktor miniszterelnök szerint viszont a fideszesek és a KDNP-sek a törvény elfogadásával "ahogy egy nyugodt erőhöz illik, elvégezték a mai napra kiporciózott munkát”, és a szavazás érvényességét hangsúlyozta Rogán Antal fideszes frakcióvezető is.

Az MSZP ugyanakkor rendkívüli házbizottsági ülés összehívását kezdeményezi és a köztársasági elnökhöz fordul. Jobbikos képviselők a szavazás előtt „A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!” feliratú molinóval az elnöki pulpitusra vonultak, mire kormánypárti szavazatokkal kizárták őket a voksolásból. A jobbikos képviselők azonban ezután is "Hazaárulók!", "Csak a nemzet! és "Nem, nem, soha!” bekiabálásokat skandáltak. A Párbeszéd Magyarországért független képviselői „Most árulják el a gazdákat! A Fidesz-maffia jobban teljesít” feliratú transzparenst emeltek fel, míg az LMP-hez tartozó független Szél Bernadett egy földet tartalmazó, aranyszínűre festett fatalicskát tett Orbán Viktor asztalára. Eközben a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért demonstrációt tartott a Kossuth térnél a puhának és gazdaérdekekkel ellentétesnek tartott új szabályozás miatt. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium korábbi államtitkára lemondott tagságáról a Fidesz-frakcióban.

Később hat igazán az új törvény

Bár a bérleti idő a megállapodásokban rendkívül nagy szóródást mutat, szakértők szerint az 5-10 év között időszak tekinthető általánosnak. Így a földforgalmi törvény is ilyen távon fejtheti ki birtokviszonyokra gyakorolt hatását, de az átrendeződés már rövidtávon is megkezdődhet. A társas vállalkozások néhány éven belül 400-500 ezer, később összességében akár egymillió hektárt is elveszíthetnek, és ez azt jelentené, hogy kétmillió hektáros mai földterületük negyedétől-felétől meg kell válniuk. Hozzájárulhat ehhez az állami tulajdonban lévő nemzeti földalapkezelő szervezet (nfa) is, amely például - a nemzeti parkokkal együtt – 200 ezer hektár, jobbára társas gazdálkodók művelésében lévő állami termőföld haszonbérleti jogát pályáztatja meg az idén, holott e területek nagy részénél a bérleti idő csak 2017 márciusában jár le. A földforgalmi törvény és az nfa egyaránt a természetes személy földműveseket (családi gazdálkodókat) részesíti előnyben, vagyis a társas vállalkozások eddigi területeit egyértelműen ők vehetnék majd át a következő években.

Az agrárcégek földterületének zsugorodása szakértők szerint drasztikusan hathat az egyébként is jövedelmezőségi gondokkal küzdő nagyüzemi állattenyésztésre, ahol a telepek zöme az 1800 hektáros birtokmaximum és a földhöz jutás szigorítása mellett nem tartható fenn biztonságosan. Ilyen körülmények között a gazdaságok várhatóan nem állatállományuk takarmányozására, hanem piaci növénytermelésre fordítják megmaradt területeiket, telepeiket pedig mihamarabb – a korábbi agrártámogatások miatt esetleg előírt állattartási kötelezettségek lejártával – felszámolják. Ez különösen a sertés- és a tejtermelésben lehet igaz, mivel ezekben az ágazatokban az állatlétszám jelentős része nagyüzemekben koncentrálódik. Egyes felmérések szerint az állatállomány a sertésszektorban hosszabb távon akár további 50 százalékkal, a szarvasmarhatartásban 20 százalékkal csökkenhet, így a jelenleg is irreálisan alacsony, 3 millió alatti sertéslétszám 1,5-2 millió darabra, a tejtermelő tehenek száma 250 ezerről 200 ezerre zsugorodhat.

Állami adminisztratív vasszigor
A földforgalmi törvény hatályba lépése után valamennyi új földvásárlási és földhaszonbérleti szerződést mezőgazdasági szakigazgatási szervnek kell jóváhagynia, amely várhatóan az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága lesz. Az új törvényt kell alkalmazni a korábban kötött haszonbérleti szerződésekre is, ha azokat a jogszabály hatálybalépése után a bérleti idő meghosszabbítása vagy a bérleti díj csökkentése miatt akarják módosítani. Földadásvételi szerződéseket csak államilag sorszámozott, szigorú számadású bizonylatnak számító nyomtatványon lehet majd kötni. A földvásárlások engedélyezéséhez a mezőgazdasági szakigazgatási szervnek ki kell kérnie az újonnan létrejövő, úgynevezett földbizottságok véleményét is, amelyek a helyi gazdálkodók képviseleti szerveiként működnek majd. A földadásvételek jóváhagyásakor a szakigazgatási szerv a földbizottságok álláspontjától eltérően is dönthet.

Állástalanná váló állattenyésztők

A telepek bezárása az agrár-foglalkoztatottak számának csökkenését vonhatja maga után, mivel a 100 ezerre tehető legális mezőgazdasági munkavállaló fele az állattenyésztésben dolgozik. Ezért az állattartás leépülése egyes becslések szerint azzal járhat, hogy több év alatt az itteni 50 ezer munkavállaló körülbelül fele, vagyis 20-25 ezer ember elvesztheti állását. A területcsökkenés más mezőgazdasági cégeknél is a foglalkoztatotti létszám szűkülését vonhatja maga után, így a mezőgazdasági dolgozók száma nagyobb mértékben is csökkenhet.

Mind az állattenyésztés gyengülése, mind az agrár-foglalkoztatottság csökkenése ellentétes lenne a kormányzati célokkal, amelyek mindkét esetben éppen növekedést irányoznak elő. Egyelőre azonban kérdéses, hogy az egyéni és a családi gazdaságok fejlesztésével a társas gazdálkodó kör háttérbe szorítása mennyire kompenzálható. Bár a következő uniós költségvetési ciklus beruházási támogatásai vagy például az állami földbérletek fejében előírt nfa-s állattartási kötelezettségek az egyéni szférában növelhetik az állatlétszámot, szakértők szerint a családi gazdaságok alapvetően mégsem állattenyésztésre, hanem a sokkal kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb növénytermelésre szerveződnek majd, elsősorban a jó terményfelvásárlási árak és az uniós területalapú támogatások miatt. Emellett az is valószínűsíthető, hogy elsősorban a családtagok eltartása, nem pedig alkalmazottak foglalkoztatása lesz az elsődleges szempontjuk.

Kit tart majd el a vidék?

Nem világos ugyanakkor, hogy más módon – akár önfoglalkoztatással – lehet-e stabil munkát találni azoknak, akik a társas szférában állásukat elvesztik, illetve új földművesként lépnének az agrárpiacra. Érdekes eredményt tükröz az a számítás, amely szerint az 1200 hektáros általános maximális birtokméret mellett szélsőséges esetben 4000-4500 családi gazdaság lefedhetné az 5,3 millió hektáros teljes szántóterületet, és ez – négytagú családokat alapul véve – mindössze 16-18 ezer embernek nyújtana megélhetést. Ezért fennáll a veszélye annak is, hogy a földforgalmi törvény végeredményben a vidék népességmegtartó erejének csökkenéséhez vezet.

Mindenesetre az új szabályozás a természetes személy földműveseknek kíván kedvezni azzal is, hogy ezután lényegében csak nekik tenné lehetővé a földvásárlásokat, mégpedig 300 hektáros mértékig (ezen felül pedig bérlettel bővíthetnék birtokaikat a megengedett maximumig). A megvehető területméret így nem változik a mai szabályozáshoz képest, de a földforgalmi törvény a nem földműves belföldi természetes személyeket (pénzügyi befektetőket) a földpiacról kizárja.

Ki nyert ezzel az egésszel?
A földforgalmi törvény mai parlamenti elfogadása egyértelműsítette, hogy megbukott a Fideszen belül az Ángyán József volt VM-államtitkár által képviselt vonal, amely még további jelentős földszerzési kedvezményeket nyújtott volna a kisbirtokok számára a „földoligarchák” rovására. Szintén vesztettek eddigi pozícióikból a mezőgazdasági nagyüzemek, mivel földmegtartási és földhöz jutási esélyeik jelentősen romlottak. A kormányzati nyilatkozatok szerint az új szabályozás nyertese egy olyan kis- és középbirtokosi kör lehet, amelyet egyéni és családi gazdálkodók alkothatnak. Egyelőre nem látszik azonban, hogyan jönnek majd létre nagy számban ilyen típusú versenyképes gazdaságok az agrárpiacon.

Árrobbanás a földpiacon

Mint agrarszektor.hu már beszámolt róla, az utóbbi időszakban valóságos árrobbanást okoz, hogy számos befektető még a földforgalmi törvény érvényessége előtt igyekszik földeket venni, és ezzel most felhajtja az árakat. A jogszabály hatályba lépése után azonban a kereslet jelentősen csökkenhet, ami a földpiac befagyásához, illetve az elmúlt években tapasztalt stabil áremelkedési trend megszakadásához vezethet. Ez pedig ellentétes lenne a kétmillió hazai földtulajdonos érdekeivel, mivel földvagyonuk értéke stagnálhat, vagy akár vagyonvesztésre is számíthatnak majd. A vásárlási szigorításokat – a birtokpolitikai célok mellett – a külföldi földvásárlások, illetve a zsebszerződések megakadályozásával indokolja a kormány, de nincs mértékadó felmérés arról, vajon mekkora lenne a külföldi földvásárlási roham az uniós állampolgárok földszerzését tiltó magyar moratórium 2014. május elsejei lejárta után.

 

Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata szerint a kormány a jövőbeni tulajdon- és birtokviszonyokat végeredményben úgy képzeli el, hogy a hazai földek 80-20 százalékban oszlanak meg a kis- és középbirtokok, illetve a „nagybirtoktestek” között, szemben az 50-50 százalékra tehető mai aránnyal. A nagyobb birtokok sem „piaci” körülmények között jönnének létre vagy maradnának meg, hanem – „a minőségi mintabirtok-kultúra fenntartóiként” - állami kontroll alatt alakulnának meg és működnének. Ehhez nyilvánvalóan a nfa-nál lévő állami területek adnák az alapot, de nem világos, hogy a kormány a terveket a korábban privatizált állami gazdaságokra, illetve az általuk bérelt állami földekre építené-e, vagy új állami agrártársaságokat alakítana új földterületekkel. Azzal azonban, hogy a kabinet nem számol a meglévő nagygazdaságokkal, miközben túlhajtott kis- és családi gazdasági agrármodellt próbál megvalósítani, a mezőgazdaság versenyképességét veszélyezteti.

 


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu