Nem a méret a lényeg: így lehet kis területen is nagy a terméshozam

Nem a méret a lényeg: így lehet kis területen is nagy a terméshozam

Egy nemrég megjelent IIASA tanulmány szerint a jelenleg erre használt földterület körülbelül felén kellene csak haszonnövényeket termeszteni, ha sikerülne világszerte az elérhető maximális terméshozamokat produkálni, és a növényeket azokon a területeken termesztenénk, ahol a legoptimálisabbak számukra a körülmények. A tudósok szerint egy ilyen stratégiának kétségbevonhatatlan pozitív és esetleges negatív következményei is lennének, amelyek még további tanulmányozásra szorulnak.

Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy magas tápanyag-felhasználással és a növények átgondoltabb elosztásával a mostanihoz képest alig annyi termőföldként használt területre lenne szükség, hogy a jelenlegi terméshozamokat érjünk el. A fennmaradó földeket fel lehetne használni a természetes élőhelyek visszaállítására, vagy más tájelemeket lehetne telepíteni oda, írta meg a Future Farming.

Az eredmények azt is mutatják, hogy a termőföldhasználat jelenleg nem hatékony, és ennek nem a klímaváltozás miatt megváltozó maximális terméshozamok az okai, hanem a vezetői döntések. A Nature Sustainability című folyóiratban publikált tanulmány szerzői azt állítják, hogy egyre nagyobb szükség van az ehhez hasonló stratégiákra, ugyanis általánosságban egyre nagyobb globális igény jelentkezik a mezőgazdasági termékekre. A tanulmány első abban a tekintetben, hogy előtte egyetlen hasonló publikáció sem szolgált becsléssel se, hogy a legmagasabb termelési hatékonysággal számolva mennyi termőföldre lenne szükség ahhoz hogy a jelenlegi keresletet kielégítsék a gazdák, anélkül, hogy súlyosbítanák a mezőgazdaság természetre gyakorolt hatását.

A kutatók szerint nehéz megmondani, pontosan mennyire is érinti a biodiverzitást a mezőgazdasági termelés, de a becslések szerint a biztonságos határértékeknél nagyobb mértékben, elsődlegesen az élőhelyvesztések miatt. Ezzel kapcsolatosan a tudósok két lehetséges kimenetelt elemeztek. Az első forgatókönyv a korlátozások nélküli, maximális talajmegóvást javasolja, a jelenleg is használt termőföldek kivételével, míg a második változat a célzott talajmegóvást vizsgálja, amely a magas biodiverzitású területeken feladná a mezőgazdasági művelést, és egységesen az összes termőföldek 20%-át engedné át a természetnek globálisan.

A legtöbb paraméter szempontjából csupán hajszálni különbségek voltak a két forgatókönyv eredményei között, a vadvilág élőhelyeinek szempontját kivéve, amelynek mértéke jelentősen nőne a célzott talajmegóvással. Ez az eljárás ugyanakkor majdnem 40%-kal csökkentené a megfelelő mennyiségű élelmiszer megtermeléséhez szükséges földterületek nagyságát

Végezetül a tudósok azt találták, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása és az öntözéses gazdálkodás vízigénye is jó eséllyel csökkenne a termelés alá vont területek mértékének csökkenésével, miközben a műtrágya-felhasználás követelményei nem változnának. A művelés alól kivont egykori termőföldek a helyreállított természetes növényzetükkel nagy szerepet játszhatnának a szén-dioxid megkötésében is. A tudósok egyetértenek abban, hogy az intenzív gazdálkodás és a talajmegóvás kedvezőtlen helyi következményei, így például az érintett területeken a talajszennyezés és a bevételkiesések további tanulmányozást igényelnek.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?