Nagy István elmondta, hogy a komplex környezeti és versenyképességi kihívásoknak a mezőgazdaság akkor tud megfelelni, ha a gazdálkodók modernizálni tudják az alkalmazott technológiáikat. A tárcavezető szerint "a magyar gazdálkodók egyre nyitottabbak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására". A piaci szereplőkről szólva kifejtette, hogy Magyarországon mintegy 150 vállalkozás mintegy 6 ezer alkalmazottja foglalkozik mezőgazdasági gépek gyártásával, közülük az ötven millió feletti árbevételű cégek száma meghaladja a hatvanat. Sok vállalkozás multinacionális cégek beszállítója, így Magyarország Közép-Európa egyik legnagyobb részegységeket gyártó bázisává vált - tette hozzá Nagy István.

Az agrárminiszter kiemelte, hogy az elmúlt 30 évben a traktorbeszerzés piacán enyhe, de folyamatos növekedés volt megfigyelhető, a kombájnok esetében pedig elmondható, hogy a 2000-es években megtörtént a korszerűsítés nagy hulláma. A mezőgazdasági gépek értékesítése a megelőző években tapasztalt dinamikus növekedést követve 2020-ban is újabb rekordot ért el, amely a minőségi magyar gépgyártásnak is köszönhető.

Nagy István beszélt arról is, hogy a kedvező tendencia tovább folytatódik és 2021-ben még jobb eredmények születhetnek, amelyben fontos szerepet játszanak a megjelenő pályázati lehetőségek is. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a géppiac bővülésében egyre fontosabb szerepet játszik a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközök iránti kereslet növekedése. A precíziós vezérlésre való alkalmasság ugyanis alapvető kritériummá vált. A mezőgazdasági fejlődés következő fázisát a digitális technológia alkalmazása és a mesterséges intelligencia elterjedése jelentheti - tette hozzá. A magyar kormány célja, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás mérettől függetlenül minden gazdálkodó számára elérhetővé válhasson, éppen ezért ennek ösztönzése az idei évtől új támogatási célként jelent meg - közölte Nagy István.

A megnövelt forráskeretű Vidékfejlesztési programban 2021 és 2022 között kiemelt jelentőségű a beruházási támogatások szerepe. Összességében a felhívások 2021 és 2023 között mintegy 700-750 milliárd forint körüli mezőgazdasági és élelmiszeripari gépvásárlást generálhatnak - sorolta az agrárminiszter. A hazai mezőgépgyártás eredményességének támogatását és versenyképességének növelését célozza az Agrárminisztérium és a MEGOSZ közötti stratégiai együttműködés is - fogalmazott Nagy István.

Csanádi Tamás, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének elnöke előadásában elmondta, hogy a mezőgépgyártás szervesen kapcsolódik a mezőgazdasághoz és az iparfejlesztéshez is. Világszínvonalú a magyar géppark és egyéb eszközök kínálata egyebek mellett a talajművelés, a növényvédelem, a betakarítógép adapterek és a gabonatechnika területén. Tagvállalataik azonban nemcsak a gépek, hanem a precíziós technológiák terén is erősek - tette hozzá.

A szakember kiemelte, hogy a versenyképes mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen műszaki innováció nélkül, éppen ezért szükség van a magyar mezőgazdasági gépgyártásra és annak fejlesztésére. A MEGOSZ elnöke szerint azért jó a Magyarországon fejlesztett gép a hazai földekre, hiszen az erre a környezetre lett adaptálva. A folyamat a mezőgépiparnak egy cél, a gazdának pedig egy eszköz, hogy a lehető legjobban beillessze azt a technológiát a termelésbe - fogalmazott a szakember. A jubileumi ünnepség keretében Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform irányító bizottságának elnöke és Csanádi Tamás, a MEGOSZ elnöke aláírta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást.