2017. szeptember 26. kedd Jusztina

Hírek - Gépek

Bajban lesznek a németek? - Brutális visszaesés jön a mezőgépgyártásban

Megkongatták a vészharangot Németországban. Az ipari szektor 220 milliárd eurós, brutális visszaeséssel számolhat egy évtizeden belül, ha nem használják ki még jobban a digitális technológiában rejlő lehetőségeket. A mezőgépgyártás területén pangó piac és alacsony terményárak mellett kellene még többet költeni kutatás-fejlesztésre.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Akár 220 milliárd euróval is visszaeshet Németország ipari szektora 2025-re, ha a cégek nem használják ki a digitális technológiában rejlő lehetőségeket, és hatékonyságban, versenyképességben lemaradnak amerikai és ázsiai konkurenseikhez képest.

Bármilyen meglepő, a német tömeggyártás még mindig inkább a 19. századi felfogást viszi tovább (főleg kis- és középvállalati szinten), ezért a kormányzat komolyan ösztönzi a robotizálás, automatizálás, a modern informatikai megoldások elterjedését.

A tét nagy, hiszen az említett 220 milliárd euró Magyarország négyévi működését fedezné, Németország tehát ennyit bukhat pár esztendő leforgása alatt. A versenyképesség javítása már a mezőgépgyártás területén is elindult.

Az egy évszázada fennálló, máig családi tulajdonban lévő Claas Csoport például egy évtized alatt megduplázta kutatás-fejlesztési kiadásait, amely tavaly már megközelítette a 203 millió eurót.

A szenzorok, kamerák, GPS-alapú rendszerek és speciális szoftverek ma már az átlagos felszereltségű eszközeiken is megjelennek.

A traktorok, kombájnok, munkagépek „túlelektronizálása” ugyanakkor nem minden gazdálkodó tetszését nyerte el. Nagyobb az eszközök meghibásodásának lehetősége, drágább a javítás és a szerviz, ráadásul a tulajdonos legfeljebb a karbantartást tudja egymaga elvégezni, komolyabb szerelési munkákhoz már kénytelen szakembert hívni. Ez természetesen pluszköltséggel jár, ugyanakkor a korszerűen felszerelt gépekkel megvalósítható precíziós gazdálkodás révén jelentős megtakarítás érhető el munkaidőben, inputanyagban, így a kiadások megtérülhetnek.

A 21. században elindult az Ipar 4.0, vagyis javában zajlik a negyedik ipari forradalom, amely a mezőgépgyártást is elérte. Nem a legjobb pillanatban, hiszen a gyártócégeknek úgy kellene növelniük K+F kiadásaikat, hogy a gépeladások évek óta stagnálnak, sőt visszaesnek, és a termelőket még az alacsony terményárak is sújtják. A Claas Csoport is úgy próbál az innovációs élmezőnyben maradni, hogy a tavalyi bevétele bő 5 százalékkal esett vissza 2015-höz képest, így 3,6 milliárd eurót tett ki, 200 millióval kevesebbet a korábbi évhez képest.

Az egyetlen út az előremenekülés, vagyis a modern technológiák segítségével fenntartani a versenyképességet. A turbináktól a vonatokig rengeteg eszközt gyártó Siemens ambergi üzemében például már a gyártás 75 százaléka automatizált. A gyár 1989-es megnyitása óta a termelés a 9-szeresére nőtt, miközben az 1300 fős alkalmazotti létszám lényegében nem változott.

A mezőgépgyártás környékén is tevékenykedő Bosch 2020-ig egymilliárd eurót kíván megtakarítani, illetve plusz egymilliárdos bevételt akar szerezni az új technológiák meghonosításával. Stuttgart melletti gyárukban a robotok már az emberekkel együttműködve dolgoznak, és a kooperáció már eddig is jelentős termelékenység-növekedést eredményezett. Az ember-robot együttműködés kritikus terület, a Bosch gyárban a balesetek megelőzésére különböző módszereket dolgoztak ki: amikor a robotok egyedül vannak, villámgyorsan dolgoznak, ám ha egy „humán” alkalmazott fél méteren belülre kerül, a munkasebességüket az ötödére csökkentik. Az ilyen megoldások révén egy-két évtizeden belül nemcsak az eddigi munkakultúra alakul majd át, de a javak előállítása is minden eddiginél gazdaságosabbá válhat.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu