2022. június 28. kedd Levente, Irén

Hírek - Gépek

Terveiről vallott a magyar gépgyártó: új traktorral tarolná le az európai piacot

Magyarországon nagyon fejlett gépkezelői kultúra van, a korszerű traktorokban pedig megtalálhatóak mindazon technológiák, amelyek a precíziós mezőgazdasághoz is szükségesek, ezért a magyar gazdatársadalomnak már nem nagyon van igénye a kisebb teljesítményű, egyszerűbb gépekre - mondta az Agrárszektornak Renner Tamás, a Renner Bt. műszaki igazgatója és fejlesztési vezetője. A szakember szerint a hobbiprojektként indult traktorgyártás számos új lehetőséget megnyitott előtte, és az általa megálmodott jármű olyan helyekre is eljutott, amiről nem is álmodott volna. Renner Tamás beszélt az elmúlt időszak kríziseiről és kihívásairól, kifejtette a véleményét agrárszakképzés helyzetről és jövőjéről, valamint arról is, hogy milyen új lehetőségek rejlenek a cég és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) között létrejött új együttműködési megállapodásban.
 
 

A Renner Bt. alapítása óta műszaki gumiáruk, ezen belül prés-vulkanizált gumi-fém termékek gyártásával foglalkozik. Hogyan jött az ötlet a traktorgyártáshoz?

A traktorgyártás igazából csak egy hobbinak indult, de visszatekintve számos lehetőséget nyitott meg az életemben. Gyerekkorom óta szívesen foglalkoztam régi traktorok restaurálásával, később ebből fejlődött ki a gyártás, ami eredetileg szintén szabadidős elfoglaltságnak indult. Mivel azonban a szakmám szerint gyártástervező és gépészmérnök vagyok, ennek is úgy álltam neki, hogy igyekeztem a profizmusra törekedni. Az általam megálmodott traktor dokumentációit, műszaki megoldásait a kezdetektől fogva úgy készítettem el, hogy az elkészült jármű később alkalmas legyen járművé nyilvánításra is. Ez meg is történt, a Renner márkanév alatt vannak elérhető traktorok. A kezdeti útkeresés még bizonytalan volt, de mára szerencsére már kitisztult.

Először a magyarországi állattartó telepek, illetve a kisüzemek részére szántam ezt a gépet, azonban rá kellett jönnöm arra, hogy Magyarországon nagyon fejlett gépkezelői kultúra van: a korszerű traktorokban már megtalálhatóak azok a technológiai megoldások és adatgyűjtő eszközök, amelyek a precíziós mezőgazdasághoz szükségesek. Emiatt azonban a magyar gazdatársadalomnak már nemigen van igénye egy ilyen alacsonyabb technológiai szintű, kisebb teljesítményű gépre. Aztán azt gondoltam, hogy jó lesz az önkormányzatoknak, hiszen van több mint 3000 önkormányzat, de ott meg azt tapasztaltam, hogy a döntéshozók inkább az olcsóbb kategóriájú távol-keleti gépeket vásárolták meg, mert ez a szektor nagyon árérzékeny.
Renner Tamás

Madagaszkárra kivittünk egy gépet próbaképpen, ami azóta is ott dolgozik, főleg az erdőtelepítésben, a vízhordásban, illetve olyan terepi munkákban használják, amelyekre alkalmazható, és nagyon jók a tapasztalatok. Nemrég egy olyan elvi megállapodást kötöttünk Madagaszkárral, miszerint a jövőben nemcsak traktorokat próbálunk meg kijuttatni, gyártani és ott eladni, hanem létrehozunk kint egy iskolát, amelynek a Renner traktor lesz az iskola alapja, és gépészetet lehet majd tanulni.

A közelmúltban együttműködést kötöttünk a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, akik a gépészeti innovációs műhelyt lehozták hozzánk, Jánoshalmára, és a jövőben közösen fogunk gépeket fejleszteni. Feltételezhetően a mezőgazdaság és a biztonságtechnika kiszolgálása, a kettős hasznosítású termékek gyártása, fejlesztése lesz a feladatunk. Lehet, hogy lesz benne erőgép is, de inkább a korszerű, high-tech termékek felé kell elmozdulnunk, autonóm eszközöket kell gyártanunk és olyan berendezéseket, amiket egy széles merítési bázisból vett közvélemény-kutatás alapján a magyar mezőgazdaság, a gazdatársadalom szükségesnek tart.

Hányan foglalkoznak a traktorgyártással a cégnél?

Nem sokan, legfeljebb 10-12 fő, de most a tényleges fizikai gyártás leállt. Ennek két fő oka van, ebből az egyik az európai emissziós szabályok változása. Jelenleg az unióban csak EU Stage V motorral rendelkező járműveket engedélyeznek. A mi traktorunk azonban még nem ilyen motorral készült, ezért ebben a formájában az uniós piacon nem is tudjuk értékesíteni. A másik ok pedig a koronavírus-járvány, ami teljesen szétszakította a beszállítói láncokat. Ezen a téren jelenleg is több magyar beszállítóval tárgyalok azon alkatrészek kiváltásának az ügyében, amelyeknek problémássá vált a beszerzése. A helyzeten tovább rontott a szomszédban kirobbant háború. Az orosz-ukrán konfliktus mérhetetlen módon megkavart mindent, olyan hiányok alakultak ki az alkatrészek és a nyersanyagok terén, amilyet még nem láttam, amióta a szakmában dolgozom. Ráadásul annyira hektikusan mozognak az árak, hogy teljes a kiszámíthatatlanság.

A Renner 5044 egy kis, könnyű és univerzális traktornak készült?

Igen, eredetileg egy 50 lóerős univerzális traktort alkottunk meg. Azonban ma már egyrészt a termelékenység megköveteli azt, hogy a kisebb gépek is nagyobb teljesítményűek legyenek, másrészt pedig az emissziós normáknak való megfelelés miatt szűkebb a termékkínálat, ezért gyakran a kisebb gépekbe is nagyobb motorokat tesznek.

Az elmúlt évek trendjei azt mutatják, hogy a magyar gazdák jellemzően egy kategóriával nagyobb gépet vesznek, mint amekkorát a gazdaságuk mérete amúgy indokolna.

Igen, ezt mi is észrevettük már. A gondolatmenet teljesen érthető: a klímaváltozás és annak következményei miatt a gazdálkodók igyekeznek olyan gépeket vásárolni, amelyekkel minél gyorsabban, minél hatékonyabban el tudják végezni a munkákat a földeken. A nagyobb gépek beszerezése mögött azonban lehet egy másik megfontolás is: a gazdák úgy vásárolnak gépeket, hogy legyen kapacitástartalékuk az esetleges fejlődéshez is.

Akkor a traktorgyártás most újratervezés alatt áll?

Nem egészen, inkább azt mondanám, hogy immáron két vonalon fut a traktorgyártásunk. A már meglevő modell változatlan formában megy Afrikába. Az európai piacra viszont el fogjuk kezdeni egy új traktor tervezését.

A 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány a gazdaság minden szereplőjét érzékenyen érintette. Milyen hatással volt a járvány, a miatta elrendelt korlátozások és a pandémia következményei a cégre és a gyártásra?

Amikor aktívan dúlt az első és a második hullám, akkor viszonylag nagy gondot okozott a szervezésben, hogy nehézkessé vált a külföldre irányuló, valamint az onnan érkező szállítások megtervezése és kivitelezése. Hasonlóan problémás volt a dolgozók mozgatása is, mert a Renner Bt. dolgozói között vannak vajdasági magyarok is, és nekik nagyon körülményes volt átjutni a határon. Volt egy pillanatnyi zavar a megrendelési állományban is, amikor a világ hirtelen nem tudta, hogy mi lesz. Nem volt ilyen évtizedek óta, sok vállalatvezető inkább kivárt kicsit, de aztán sikeresen újraépítették a stratégiájukat, és nagyon sok termékgyártást hazahoztak a Távol-Keletről. Ennek több oka van, jellemzően a tengeri szállítási költségek növekedése, illetve a kiszámíthatatlan szállítási idő. Most, 2022 tavaszán azt mondom, hogy a koronavírus-járvány miatt több munkánk lett.

Az autóipari leállások mennyire befolyásolják a cég működését?

Ezen a téren azt mondhatom, hogy szerencsére eléggé diverzifikált a piacunk. Amit az autóiparba szállítottunk, az a leállások és a gyártási kapacitások visszafogása miatt csökkent ugyan, de helyette számtalan új piacot és új lehetőséget találtunk, amelyek nemhogy kiegyensúlyozták, hanem egyenesen pozitív irányba billentették a keresletet. Most ott tartunk, hogy a koronavírus előtti szintnél is nagyobb az érdeklődés a termékeink iránt.

A Renner Bt. együttműködik a Déli ASzC Jánoshalmai Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiummal. A cég hogyan vesz részt az agrárszakképzésben? Milyenek a tapasztalataik?

Még a koronavírus-járvány előtt 70-80 tanuló is tanult nálunk duális képzésben. Időközben azonban megváltozott a szakképzési törvény, és átalakultak a duális oktatás feltételei. Azóta jobbára ágazati képzőközpontok jöttek létre, nekünk viszont lehetőségünk nyílt csatlakozni a felsőfokú képzéshez a MATE-val kötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően. Mivel a vállalati stratégiánk értelmében erős K+F+I irányban gondolkodunk, sok pénzt fordítottunk és fordítunk erre, a jövőben pedig még többet szeretnénk. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Renner Bt. kilép a középfokú szakoktatásból, és inkább mérnökképzést helyezi az előtérbe. A mérnökképzésnek egy olyan, gyakorlati megközelítésű szemléletét szeretnénk megvalósítani, amire szerintem nagyon nagy szükség lesz a jövőben. A gépészmérnöki karon vannak különböző szakirányok, lehet a mezőgazdasági vonalat is erősíteni, de el lehet indulni a gépész vonalon is.

Amit már most tudunk, hogy mindenféleképpen a biztonságipar kutatási részlege szeretnénk maradni. Partnerek maradunk a jánoshalmai szakiskolával, együtt dolgozunk, segítjük egymást, de ideje volt a váltásnak, mert egyre kevesebb volt a gyerek a képzésben, és ők is egyre kevésbé motiváltak. Próbáltuk megszólítani a fiatalokat, népszerűvé tenni számukra az agráriumot, de nem nagyon jártunk sikerrel Ez is közrejátszott a döntésünkben, hogy nem visszük el a gyerekeket egy ágazati képzőközpontba, mert inkább az egyetemi oktatásban van szükség a támogatásra.

Mit lehet tudni a MATE-val való együttműködésről? Mit vár ettől a lehetőségtől?

Ezzel kapcsolatban a legfontosabb számomra az, hogy a Szent István Biztonságkutató Központjának gépészeti csoportvezetője lettem. Ez egy olyan új irány, amivel érdemes lesz foglalkozni. Az egyetemmel közösen sokkal nagyobb eredményeket fogunk elérni. A magántőke, az egyetemi tudásbázis, plusz a pályázati pénzek hármasa együtt, ez a jövő. Néha belegondolok, hogy ha anno nem kezdek el traktorokat csinálni, akkor nem jutok el ide. Ez is egy értelmes kifutása a fejlesztésnek. Ha az ember ügyesen és jól csinálja, akkor ez tud értelmes irányokat adni később is.

Az együttműködés keretén belül itt, Jánoshalmán alakítanak ki egy központot?

Jánoshalmán egy innovációs műhelyt, egy 300 m2-es üzemcsarnokot, egy kutatóintézetet alakítottunk ki. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az oktatás gyakorlati része, valamint a kutatások fizikai, megfogható része fog itt megvalósulni. Az országban összesen 3-5 ilyen innovációs műhely fog létesülni, ezek közül a gépészeti lesz Jánoshalmán. Amennyire én tudom, hasonló megállapodást kötött a MATE az ABZ Drone-nal Szentendrén, de lesznek még más helyszínek is. Ami az itteni csarnokot illeti, az már készen van, megvolt az átadása is. A fejlesztési célok is megvannak, ezek azonban az új kormány megalakulásával lesznek priorizálva, és a MATE fog dönteni arról, hogy melyek azok a mérnöki tudományok, ahol be akarnak lépni pályázóként a megvalósításba. Ekkor alakulni fog egy munkacsoport, kifejezetten arra a feladatra, ami a pályázat tárgya.

Az oktatóközpont hány fővel fog üzemelni?

Ezt még nem lehet tudni. A kutatóközponthoz mindig az adott pályázat méretétől függően lesz hozzárendelve a személyzet, annyi fő, amennyit az az adott feladat megkíván. Ezek mind szerződéses munkák lesznek, a projekthez szükséges szakembereket megbízási szerződéssel fogjuk foglalkoztatni.

(Renner Tamás portréját a Renner Bt. bocsátotta rendelkezésünkre, a cikkben szereplő többi kép forrása: Szedlák Levente)

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben