Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia!
Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!
Mezőgazdasági termelők és fiatal gazdák fix 30 000 Ft-ért regisztrálhatnak!
NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!
Jacob Glanville immunológus 2017-ben figyelt fel Tim Friede-re, aki közel 18 éven át önmagát oltotta be különböző mérgeskígyók mérgével, sőt, harapásoknak is kitette magát. Friede ezzel hatékony immunitást szerzett több neurotoxinnal szemben.
Glanville felismerte a lehetőséget, és megkereste Friede-t, aki örömmel adott 40 milliliter vérmintát a kutatáshoz. Nyolc évvel később Glanville és Peter Kwong, a Columbia Egyetem professzora a Cell tudományos folyóiratban publikálták eredményeiket egy olyan ellenméregről, amely egerekben 19 mérgeskígyófaj marása ellen nyújt védelmet.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy senkit sem bátorítanak Friede módszerének követésére.
A férfi egyébként 2018-ban felhagyott az önkísérletezéssel néhány életveszélyes eset után, és jelenleg Glanville Centivax nevű biotechnológiai cégénél dolgozik.
Óriási eredmény: megszületett az ötezredik rákosi vipera Magyarországon
A hagyományos ellenmérgek előállítása veszélyes és körülményes folyamat: kígyóméreggel beoltott lovak vagy más állatok véréből nyerik ki az antitesteket, ami gyakran súlyos mellékhatásokkal jár. A WHO 2017-ben vette fel a kígyómarást az elhanyagolt trópusi betegségek listájára, mivel naponta mintegy 200 ember hal meg miatta, főként a fejlődő országokban.
A kutatók Friede véréből olyan antitesteket izoláltak, amelyek reagáltak a vizsgált 19 kígyófaj neurotoxinjaira. Ezeket egyenként tesztelték mérgezett egereken, hogy meghatározzák a minimálisan szükséges összetevőket valamennyi méreg semlegesítéséhez.
A végső gyógyszerkeverék három komponensből áll: két, Friede véréből izolált antitestből és a varespladib nevű kismolekulás gyógyszerből, amely egy olyan enzimet gátol, amely a kígyómarások 95%-ában jelen van. Az első antitest (LNX-D09) hat kígyófaj mérgével szemben nyújtott védelmet, a varespladib hozzáadásával további három faj ellen vált hatékonnyá, a második antitest (SNX-B03) pedig kiterjesztette a védelmet mind a 19 fajra.
Steven Hall, a Lancaster Egyetem kígyómarás-farmakológusa szerint ez egy "nagyon okos és kreatív módja" az ellenméreg kifejlesztésének. Hozzátette, hogy az emberi eredetű antitestek valószínűleg kevesebb mellékhatással járnának, mint a hagyományos, állati eredetű ellenmérgek.
A kutatás egyelőre csak az elapidák családjába tartozó kígyókra (korallkígyók, mambák, kobrák, taipánok, krait kígyók) összpontosított, a viperák családjára nem. A kutatócsoport azonban vizsgálja, hogy Friede vérében azonosított további antitestek vagy más anyagok nyújthatnak-e védelmet a viperák ellen is.
A végső cél egy univerzális ellenméreg-koktél létrehozása, vagy esetleg két különböző készítmény kifejlesztése: egy az elapidák, egy másik pedig a viperák ellen.
A csapat Ausztráliában tervez terepmunkát kezdeni, ahol csak elapida kígyók élnek, így állatorvosok használhatnák az ellenszérumot kígyómarást szenvedett kutyákon.
