Kenguruk, nagyméretű kígyók, teknősök és más egzotikus állatok is könnyen gazdára találhatnak az interneten, Európa-szerte.
A november 20-i brüsszeli EU–UK csúcstalálkozón a növény- és állategészségügyi, a járványvédelmi, valamint a biogazdálkodási szabályok összehangolásáról szól.
Ezt kell tudni a heti 20 kilót meg nem haladó állati eredetű melléktermékek ártalmatlanításáról.
Lengyelország az uniós csatlakozás óta Európa egyik meghatározó agrár-élelmiszeripari szereplőjévé vált.
Nem csökken, hanem egyre nő a távolság az önköltség és az átvételi ár között - hónapokon belül jöhetnek a telepbezárások.
Továbbra is az afrikai sertéspestis az egyik legsúlyosabb állategészségügyi veszély hazánkban.
A gázai háború drámai következményekkel járt az övezet közlekedésére és gazdaságára nézve.
Az MBH Bank tovább erősítette 2015 óta fennálló stratégiai együttműködését a Tej Szakmaközi Szervezettel és Terméktanáccsal.
A Portfolio Csoport december 1-3-án rendezi meg Siófokon a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai eseményét.
Az Európai Unióban a legjelentősebb termelők között van Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország és Hollandia.
Az idei aszály nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben okoz komoly veszteségeket, hanem az állattenyésztés költségeit is jelentősen megemeli.
A vadon élő állatok, a mezőgazdasági haszonállatok és az ember egészségi állapota elválasztatlan egységet alkot.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
Brazília átmeneti, az uniós exportpiacokról történő kieséséből elsősorban Thaiföld és Ukrajna húzhat hasznot.
Óriásit előrelépést tettek kutatók a sertéstartásban az állategészségügyi és állatjóléti problémák automatizált felismerése terén.
A 40 fok feletti nyári hőmérséklet már nemcsak a szántóföldeken okoz komoly gondokat, hanem az állattartásban és az élelmiszeriparban is.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a sertéstenyésztőkre.
Az idei év nem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztőkhöz, és ez komoly hatással lehet a következő szezon vetésterületeire.
A kiegyensúlyozott őszi-téli étkezéshez nem kell felforgatni az életünket vagy vagyonokat költeni.
Meglepő különbség rajzolódik ki a magyarok között, lényegesen alacsonyabb a fiatalok fogyasztása.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
