Összefoglalót készítettek a vágósertést tartók kártalanításához kapcsolódó információkról.
A szigorítás 2025.04.24-től visszavonásig Mezőkövesd 5 km-es körzetében van érvényben.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
A szakember szerint a madárinfluenza itthon is terjedő altípusa az emberre is veszélyes lehet.
Komoly segítséget kapnak a magyar állattartók az Agrárminisztériumtól és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
A telepítés első napjaiban javasolt probiotikus hatású, a bélegészséget támogató fermentált takarmány.
A állattartók felelőssége óriási, hiszen a vírus gyorsan terjed és gyógyíthatatlan.
Korlátozni kell a telepre belépők körét, minden járművet alaposan fertőtleníteni kell.
Január óta egymás után érik a csapások a zalai Pitypalatty Háztáji Farm tulajdonosait.
A biztonság érdekében addig is vadriasztókat telepítettek, katonai jelenléttel biztosítják a területet.
Napos idő várható a kevés fátyolfelhő és a képződő gomolyfelhők mellett, utóbbiak főként a Dunántúlon időszakosan jobban összeállhatnak
Az állategészségügyi szakemberek helyett Pereszteg polgármestere tartott tájékoztatót a település lakosságának.
Az állattartók szigorúan és következetesen tartsanak be minden állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást!
A fertőzött szarvasmarha-állomány mellett a sertéseket is le kell ölni Rábapordányban.
Megindult a rábapordányi állattartó telepen felszámolásra ítélt szarvasmarha-állomány elszállítása.
Április 17-én egy rábapordányi tehenészetben mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét.
Vas megyétől és az M86-ostól pár kilométerre tört ki a száj- és körömfájás - térképen mutatjuk az eddigi eseteket.
15 uniós országból csak akkor lehet behozni fogékony állatfajokat, ha vérmintájuk negatív a vírusra.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.