A klímaváltozás negatív hatásai miatt sok fecske gyakorlatilag a saját fészkében pusztul éhen a fiókákkal együtt.
Fokozatosan csökken a köd, illetve a rétegfelhőzet kiterjedése, hazánk nagy részén kisüt a nap
Rég nem látott jelenség éledezik a búza piacán - újra megéri malmi minőséget termelni?
Kiderül, milyen uniós támogatási feltételek és lehetőségek vannak és várhatóak a mezővízben.
A mezőgazdaság által kibocsátott ÜHG közül a dinitrogén-oxid és a metán terhelik a legjelentősebb mértékben a környezetet.
Elbeszélgettünk a mesterséges intelligenciával a konyhakertekről, és rengeteg hasznos tanácsot kaptunk.
Igen vegyes képet mutat a paradicsom piaca világszerte, az árak is hol emelkedtek, hol nőttek.
Az elmúlt évekhez hasonlóan 2024 elején is importra szorulhat Magyarország burgonyából.
A sok eső az Alföldön és a Kisalföldön nagy területen már megállt a földeken, a tartós vízborítást pedig nem szeretik az állományok, de még így sem rossz a helyzet.
Tartósan számolni kell a könnyebb feltételek mellett megtermelt importgabona beáramlásával.
A következő évi termést veszélyezteti, hogy Brazíliában a szója fő vetésidőszakában az El Nino jelenség miatt csúsznak a munkálatok.
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
Az uniós agrártámogatási rendszer egyre inkább fenntarthatósági célokat szolgál.
A felgyorsult technikai-technológiai fejlődés miatt fontos, hogy a hazai agrárpiaci szereplők naprakészen kövessék az agrárgazdasági innovációs eredményeket.
Hiába végzi folyamatosan a Nébih az ellenőrzéseket, még mindig rengeteg falopás történik Magyarországon.
A Rabobank szakértője szerint még legalább öt évbe telik, amíg a gyümölcsfák metszését és a szüretet a robotokra lehet bízni.
A nagy gépvásárlási hullám ellenére sem javult még számottevően a digitalizáció helyzete Magyarországban.
Az alkoholos sör kibocsátása mintegy 7 százalékkal nőtt 2021-hez képest 2022-ben.
A fogyasztók 54%-a a bolygó jövőjét is figyelembe veszi az élelmiszerek kiválasztása során.
Ukrajna uniós tagságával az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve bizonyosan drasztikus változások következnének be.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
