Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kiadta legfrissebb jelentését az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatójáról.
2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál.
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Az egészségvédő hatású mentes élelmiszerek témája került középpontba Siófokon az Agrárszektor Konferencián.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
A következő időszakban fel fog pörögni a pályázatok elbírálása, illetve a kifizetések is.
Kimondták a szakértők: a vevők igényei alapján kellene működnie a termékpályának és az ellátási láncnak.
Nézegess képeket a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferenciáról, ahol idén több mint 2000 résztvevő várható a három napos szakmai programon.
Az agrárium jövője azon múlik, mennyire tudjuk hatékonyan és takarékosan felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A jelenlegi rendszer továbbvitele lenne a legjobb a termelőknek – hangzott el az Agrárszektor konferencia második napján.
A szakértők szerint a hazai élelmiszeripari vállalatok nemzetközi versenyképességének egyik fő akadálya a túlzottan széles termékskála.
A magyar termőföld az elmúlt évek egyik legjobban teljesítő befektetési eszközévé vált.
Idén is díjazta a Portfolio Csoport a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket.
Az ár- és költségviszonyok, az európai piacok feleslegei, valamint a fogyasztói igények változása egyszerre alakítják át a szektor helyzetét.
Az idei évben is számos nehézséggel kellett szembenéznie a állattenyésztőknek Magyarországon.
A szakemberek kimondták: a magyar agráriumnak hosszú távon exportcentrikusnak kell lennie.
A klímaváltozás következményei, mint az extrém hőség, a csapadékhiány, az új kártevők és betegségek napi szintű működési kihívást jelentenek.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
