A kínai mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy felgyorsítja az élelmezésbiztonság megerősítésére irányuló erőfeszítéseit.
A hőségnek jobban ellenálló burgonyát hoztak létre amerikai tudósok a géntechnológia segítségével.
Az ENSZ előrejelzése szerint jövőre 307 millió ember szorul majd segítségre, de csak 60 százalékuknak tudnak támogatást nyújtani.
Központi tervvel ösztönözné a lakosságot a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztására Kína.
A kínai kormány jelentős lépéseket tervez a mezőgazdaság modernizálására és a gabonatermelés stabilizálására.
A globális felmelegedés komoly kihívások elé állítja a világ élelmezésbiztonságát, különösen a burgonyatermelés területén.
Kérdések, aggályok övezik a laborhúsok világát, egyelőre túl sok a megválaszolatlan kérdés.
A becslések szerint évente 23 millió ember érintett élelmiszer-eredetű megbetegedésekben Európában.
A gazdálkodók egyre inkább az innovatív mezőgazdasági gyakorlatok felé fordulnak a talaj egészségének megőrzése érdekében.
Évi 307 milliárd dollár a tét: megkezdődött az ENSZ elsivatagosodás elleni csúcstalálkozója.
Az űrnövény-kutatás kettős célt szolgál: egyrészt a földi mezőgazdaságban, másrészt az űrélelmezésben is hasznosíthatóak a kutatási eredmények.
A külpiacokról az Európai Unióba érkező méz természetes eredete gyakran nem is igazolható.
A vártnál is nagyobb érdeklődés fogadta az új KAP Stratégiai Terv (KAP ST) pályázatait.
Még jobban meg kell erősíteni Magyarország agrárkapcsolatait az Egyesült Királysággal.
Jelentősen megnőtt a mezőgazdasági termelés értéke az elmúlt húsz évben, a foglalkoztatottságban viszont komoly visszaesés volt megfigyelhető.
A jelenség kialakulása jelentős hatással lehet a globális időjárási mintázatokra, beleértve az árvizek és aszályok gyakoriságát.
A jövőben változni fog a termelők által előnyben részesített fajták köre hazánkban.
Magyarország szorosan együttműködik az OECD-vel a világszintű élelmezésbiztonságért.
Tavaly 667 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, amely 55 százalékkal haladja meg a 2020-as értéket.
A mikro- és nanoműanyagok veszélyeztethetik a beporzást, ezzel kockára téve a globális élelmezésbiztonságot.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.