Durva, ami a magyar boltokban folyik: egyre drágább a liszt és a tojás
Tavaly februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt Magyarországon.
Tavaly februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt Magyarországon.
A létrejött megállapodás célja az élelmezésbiztonság javítása az afrikai országban.
2019-ben még alig 300 forint volt egy kilogramm kenyér Magyarországon átlagosan.
A tojás árának csökkenése a közeljövőben nem várható, mivel több tényező is tovább növeli a költségeket.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint senkinek nem szolgálná az érdekét egy újabb, az élelmiszerekre kivetett ársapka.
Az aszály mellett a szomszédban dúló háborúval, az új uniós költségvetési ciklussal és az ukrán importtal is foglalkozni kellett.
Számos módon újrahasznosítható az élelmiszer-hulladék, világszerte küzdenek a cégek a veszteségek értékké alakításáért.
Húsvéti sonkákat, gyümölcsleveket és gluténmentes termékeket vizsgál a fogyasztóvédelem.
Ma már inkább érdekességnek számít a hajdinás hurka, amelynek készítése még a rizs elterjedése előtti időkből ered.
Napjainkban egyre ritkábban találkozni igazi fateknőkkel, amelyekben annak idején például disznóvágáskor a kolbászt keverték, a húst sózták.
Magyarországon a talajvédelemnek és a növényvédelemnek is meghatározó a szerepe.
Visszatérő trendek: új piacokat nyit az elfelejtett gabonafajták és fermentált ételek reneszánsza.
A Vela Pékség elhivatottsága a kiváló minőség iránt a KMÉ-védjeggyel is igazolást nyert.
Az elmúlt években tapasztalt jelentős élelmiszerár-emelkedés nem kizárólag magyar jelenség.
A NAK erdészeti szakértői segítik a Vas vármegyei erdőtűzben érintett erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat.
A szélsőséges időjárási események és az alacsony piaci árak miatt egyre több orosz gazda dönt úgy, hogy csökkenti a búzatermelést.
Az állati tejből származó vaj készítése és fogyasztása egyidős lehet az emberi civilizációkkal.
A döntés újabb mérföldkő az ehető rovarok európai élelmiszerpiacon való megjelenésében.
Nagy-Britannia állategészségügyi kockázatból fakadó import korlátozásokat vezetett be.
Tényleg annyira veszélyesek az adalékanyagok az élelmiszerekben, amennyire mondják?
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.