Lehullt a lepel a magyar húsiparról: ez történik valójában a háttérben
Ha nem sikerül megfékezni az afrikai sertéspestis terjedését, az katasztrofális hatással járhat a magyar húsiparra.
Ha nem sikerül megfékezni az afrikai sertéspestis terjedését, az katasztrofális hatással járhat a magyar húsiparra.
Az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai is nehezítik a magyar zöldségtermelők dolgát.
Gyrost és húspogácsát is előállító üzemet ellenőrzött a Nébih, felfüggesztették a működését.
Mi már kitapostuk az út egy részét, másoknak már nem kell ugyanonnan indulni.
A szilva a hazai gyümölcstermesztés és gasztronómia egyik legsokoldalúbb, évszázados hagyományokkal rendelkező alapanyaga.
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Újabb dél-koreai fejlesztésű vakcinával erősödhet az afrikai sertéspestis elleni védelem.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
A sertéságazati válság a malacelőállítókat is hátrányosan érinti, több ezer forint veszteségük van minden egyes állaton.
Az idei év időjárása és a változó fogyasztói szokások komoly kihívások elé állították a sertéságazatot, a problémák hatása azonban igazán jövőre mutatkozhat meg.
A fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, mit vásárolnak és mit tesznek az asztalra.
Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.
Számtalan tényező befolyásolja a globális málnapiacot, amelyek mind hatással vannak az árakra.
Az Európai Unió tagállamaiban szigorúan tilos az állati eredetű élelmiszer-hulladékok feletetése az élelmiszertermelő haszonállatokkal.
Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
A hőség és a csapadékhiány Nyugat- és Közép-Európa jelentős részén megtizedelte a termést.
Látványosan átalakult a magyar mezőgazdaság birtokszerkezete az elmúlt években, és a friss adatok alapján ez a folyamat egyelőre nem változik.
A közhiedelemmel ellentétben a Z generáció tagjai rendszeresen főznek magukra, túlnyomó többségük fogyaszt húst, a fehérje pedig központi szerepet tölt be az étrendjükben.

A hazánkban termesztett sütőtökök jelentős része az óriástök fajtái közé tartozik.
Nem csak az számít, hány milliméter esik, hanem az is, milyen talajra, milyen gyorsan és milyen növényre hull.
Az ősz nemcsak a lehulló levelek és a hűvösebb napok időszaka, hanem a gyepápolás egyik legfontosabb szezonja is.
Táplálkozási szempontból nincs olyan, hogy „legegészségesebb hús”, mindnek van olyan tulajdonsága, amely miatt értékes lehet az étrendben.
A Dunántúlon már bíztató mennyiségű eső esett, az Alföldön még korai fellélegezni - az ősz folyamán sokkal több csapadék kellene még.