Dől az import zöldség Magyarországra: durva, honnan jön a java
Nagyon változóak a zöldségárak a Budapesti Nagybani Piacon, ráadásul sok az import áru is.
Nagyon változóak a zöldségárak a Budapesti Nagybani Piacon, ráadásul sok az import áru is.
A piaci körülmények alakulása miatt nagy szükség van a jó minőségű, bő termésre, aminek eléréséhez gazdaságos technológia szükséges, ahol lehet takarékoskodva
Az októbertől márciusig terjedő időszakban érkezik a 20 ezer tonna import paradicsom java Magyarországra.
Hiába indult be a szezon a megszokottnál jóval korábban, nem túl derűlátóak a magyar méhészek az idei évet illetően.
Többnyire derült vagy fátyolfelhős idő várható, emellett napközben északkeleten gomolyfelhők is képződhetnek
A fátyol- és gomolyfelhők mellett sok napsütés várható, csapadék nem lesz
A baromfi esetében a termelők, a sertésnél a feldolgozók aggódhatnak az árak alakulása miatt.
A saláta az egyik legkedveltebb zöldség, de a boltokban ennek is megugrott az ára, érdemes lehet otthon termeszteni.
Hazánkban a napraforgó szinte folyamatos növekedésben volt az elmúlt 20 évben és előfordult, hogy a terület már meghaladta a 700 ezer hektárt is.
Termésmeghatározó tényező a kultúrnövényeink regenerálódása, ezért nagyon oda kell figyelnünk a stresszhatások mérséklésére.
Jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 28 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával március harmadik hetében.
Az idén is több tíz millió hazai virágzó dísznövény kerülhet a piacra Magyarországon.
A szakértők előrejelzései szerint jelentősen lassul idén az élelmiszerek árának emelkedése.
Hiába egyre népszerűbb a spárga a magyarok körében, a termés java részét külföldön értékesítik.
Magyarországon 2024-ben 30-40 százalékos visszaesés várható a zöldborsó termőterületében.
Nagy István szerint húsvétkor is fontos, hogy a biztonságos, hazai élelmiszereket válasszuk.
Már most jóval több ukrán gabonát vásároltak az uniós tagállamok, mint tavaly ugyanekkor.
Németországban elkezdték szedni a legkorábbinak számító “Pfalzi spárga” első tételeit.
Nincs túl fényes helyzetben az európai és a magyar sertéságazat, de azért vannak biztató előjelek is.

Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.