Az elmúlt egy évben jelentősen csökkent a tej, a tejtermékek, valamint a sertés- és a csirkehús ára.
A BZL számításai szerint tavaly egy átlagos német állampolgár 54,9 kilogramm húst fogyasztott.
Rekordalacsony nagykereskedelmi sertésárak alakultak ki Romániában az importból származó sertéshús mennyiségének megugrása miatt.
Újabb jelentős segítség érkezik a gazdasági nehézségekkel küzdő hízósertés ágazatnak itthon.
Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket.
Több tagállamban is tovább apadt a sertéslétszám, Hollandiában 7,6 százalékkal, 9,42 millió egyedre zsugorodott az állatszám.
Két hónapja drágulnak az élelmiszer-alapanyagok a nemzetközi piacokon a közel-keleti konfliktussal összefüggésben.
A tenyészkocatartók támogatásával folytatódik a sertéságazat megerősítése itthon.
Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése továbbra is az egyik legsúlyosabb állategészségügyi és agrárgazdasági kockázat Magyarországon.
Bár a húsvéti kínálat a boltokban bőségesnek tűnik, a sonka, a tojás és a torma piacát összetett háttérfolyamatok alakítják.
A juhágazat lehet a legnagyobb vesztese az ausztrálokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek.
Amíg a tőkehúsnál azonnal, a húskészítményeknél csak kis késéssel követik a fogyasztói árak az alapárakat.
Az iráni háború miatt megugró gabonaárak tovább növelik a takarmányköltségeket Kínában.
Spanyolország annak ellenére növeli a sertéslétszámot, hogy az afrikai sertéspestis miatt komoly exportkorlátozásokkal néznek szembe.
Ugyan Belgiumban még mindig a sertéságazat adja az össztermelés több mint felét, a baromfiágazat folyamatosan erősödő tendenciát mutat.
Súlyos problémákkal kell szembenéznie az ágazat szereplőinek, kritikus idpszak jöhet itthon.
Míg egyes tenyésztők komoly veszteségeket szenvednek el, a húsfeldolgozók sokat profitálnak a kialakult helyzetből.
Jelentősen visszaesett a sertések vágásszáma a németeknél, a háttérben a drasztikus előírások állnak.
A levágott állatok darabszámát tekintve a legjelentősebb, 19,7 százalékos emelkedést a szarvasmarháknál regisztrálták 2025-ben.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
Komoly veszélyt jelenthetnek a magyarországi őshonos halállományokra az invazív halfajok.
Megváltozhat a banki finanszírozás? Már nem csak a pénzügyi eredmények számítanak.
Az elmúlt években többször is fellángolt a vita a magyarországi fúrt és ásott kutak körül.
2023 és 2025 között több mint egynegyedével nőtt a biotermékek forgalma Magyarországon.
A csapadékhiány és a szélsőségesen magas hőmérséklet idén a kiskertekben is komoly kihívást jelentett.
