A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége megjelent Villány térségében is, így már 15 magyar borvidék érintett a 22-ből.
Új pályázat segít a magyarországi erdőknek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A legfrissebb hírek szerint Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége.
In vitro módszerrel segítené két veszélyeztetett szegfűfaj fennmaradását a Debreceni Egyetem.
Védjük meg közösen a hazai ültetvényeket a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen.
Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira.
Az erdők fenntartható gazdálkodásának egyik alapvető eleme az erdőfelújítás és az erdőtelepítés.
A biogazdálkodás nem csupán trend, hanem válasz a klímaváltozás és a környezeti válság kihívásaira.
Több ezer hektáron azonosítottak egy új vírust a spanyolországi paprikaállományokban.
Az invazív fajok kiszoríthatják az őshonos növényeket, csökkenthetik a biodiverzitást, és átalakíthatják az élőhelyek szerkezetét.
Véleményezhető a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak, illetve a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvénytervezet.
Másfél millió facsemetét ültetett el, és 23 tonna kocsányos, kocsánytalan, illetve csertölgy makkot vetett el a Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.
A kevés gomoly- és fátyolfelhő mellett sok napsütés várható
Napos, száraz időben lesz részünk a kevés gomoly- és fátyolfelhő mellett
Kiskertekben főként saját gyökéren nevelt zöldségnövényeket termesztünk, de sok helyen kaphatók már oltott palánták.
A Közös Agrárpolitika Irányító Hatósága közzétette az „Erdészeti génmegőrzés támogatása című (KAP-RD36-1-25 kódszámú) pályázati felhívást.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tavaszi szaporítóanyag ellenőrzést tartott.
Mintegy 160 millió facsemetével biztosított az erdőtelepítések kiszolgálása Magyarországon.
Horvátország két régebbi határátkelőhelyet jelölt ki a Magyarországról és Szlovákiából érkező nyers tejet szállító gépjárművek ellenőrzésére.
Több hetes csúszásban vannak a kései vetésű burgonyák ültetésével a magyar gazdák, ám a szakértők szerint ez önmagában még nem jelent problémát.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
