A 2025-ös szezon tapasztalatai rámutattak arra, hogy az aranyszínű sárgaság mára az egyik legsúlyosabb fenyegetéssé vált a magyar szőlő- és borágágazatban.
Az amerikai szőlőkabóca viszonylag új jövevény a hazai élővilágban, de megjelenése komoly aggodalmat váltott ki a szőlőtermesztők körében.
Szinte hihetetlen, de a kórokozó 22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon.
A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kímélik, miközben az erdők a legfontosabb klímavédelmi infrastruktúrának számítanak.
Ismét módosították az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenállóképességével kapcsolatos felhívást.
A klímaváltozás negatív hatásai alapjaiban kérdőjelezik meg az alföldi erdőgazdálkodás jelenét és jövőjét.
Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg hazánkban, kártétele a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztésében merül ki.
Pontosították az EKÁER-bejelentési kötelezettség alól kikerülő kertészeti termékek körét.
Több elemből álló országos akció indul a szőlő aranyszínű sárgaság betegség visszaszorítása érdekében.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.
Schmidt Péter az erdőgazdálkodás, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti kultúrák terén is dolgozik, érdemes megismerni a történetét.
AM: a kormány célja, hogy Magyarország erdői gyarapodjanak
A statisztikák szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt a fogyasztói igény a csemegeszőlő iránt.
A magyar erdők jövőjének kulcsa a fenntartható fejlődés és a tudatos erdőtelepítés.
Gyökeresen átalakuló viszonyok között kell talpon maradnia a növénytermesztésnek, a búza lehet az aduász itthon.
Kiderült az igazság a hírekben fölröppenő dísznövényeket és azok előállítóit terhelő befizetésről.
Már benyújthatók az erdők hosszú távú minőségi megújulását segítő támogatásra a pályázatok.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elsőkén igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét Békés vármegyében.
Betekintettünk Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatójának munkájába.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
Az Agrárszektor kollégája a térségből küldött döbbenetes légifotókat a pusztító tűzről.
Közép-Ázsia fájdalmas és költséges valósága jó figyelmeztetés arra, hogy mi történik, ha késlekedünk.
Egyre kevesebb vízzel kell gazdálkodnunk, ezért sem mindegy, mennyi marad ebből a talajban.
Augusztusban a kiskert növényeinek egy része már túl van a legszebb időszakán, sok faj képes még a megújulásra.
Az idei év ismét megmutatta, hogy a korábban bevált technológiák egy része egyszerűen már nem működik a megváltozott időjárási körülmények között.
