Méhek nélkül lemondhatnánk a gyógy- és fűszernövényekről, sőt egyes fásszárúak hiányával a faanyagról, valamint a kakaóról és a kávéról is.
Ha biztosra akarunk menni, olyan eladótól szerezzük be a fűtőanyagunkat, aki a NÉBIH hatósági nyilvántartásában is szerepel.
A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent 12 hónap alatt.
A hulladéktörvény a vállalkozások számára többletadminisztrációval, esetenként költségnövekedéssel járhat.
Ma már méretben, teljesítményben és típusban is nagy a választék a láncfűrészek között.
A Föld erdői majdnem mindenhol nehéz helyzetben vannak, és ez alól a Kárpát-medence erdei és a magyar erdők sem jelentenek kivételt.
A hazai erdőgazdálkodás és faipar csaknem 10 ezer vállalkozásnak és mintegy 60 ezer embernek ad munkát.
Megfelelő mennyiségben és minőségben áll a rendelkezésre a tűzifa a magyarok számára.
Csúnyán ráfizethet az idei fűtési szezonra az, aki nem gondol ezekre a dolgokra.
A megnövekedett kereslet ellenére minden jel arra mutat, hogy nem lesz hiány idén tűzifából.
Az erdőtelepítések felé terelődhetnek földtulajdonosok a szántóföldi növénytermesztésben.
Próbavásárlás során bizonyosodott be, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. nevével visszaélve akartak csalók tűzifát értékesíteni.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye extrém magas kockázatúvá vált, de több további vármegye esetében is történt változás.
Van olyan faárus aki akár 100 ezer forintot is elkért egy erdei köbméterért, ezt viszont már a családok nem igazán tudják és akarják kifizetni.
A patkányok távol tartására a mai napig semmilyen tökéletes készítmény, eszköz, házi módszer nem áll rendelkezésre, célravezetőbb megoldás a megelőzés.
Az Agrárminisztérium azt ígérte, hogy ha ismét lesz ilyen program, akkor arról tájékoztatni fogják a lakosságot.
Magyarországon továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az erdőállomány védelmére.
Első ránézésre teljesen valósnak tűnő hirdetéssel operáló tűzifacsalókat ért tetten a Nébih.
Vádat emeltek a juhászait embertelen körülmények között tartó gazdálkodó ellen Kecskeméten.
Tíz cégből álló hálózatra csaptak le a Nébih faanyagellenőrei, súlyos bírságot szabtak ki.
A vagyonfelhalmozásból a felélés korszakába lépett a szektor, agrárvagyonok hamvadnak el a forróságban.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
