A világ kukoricatermelése a 2023/2024. évi szezonban rekordot érhet el a Nemzetközi Gabonatanács jelentése szerint.
Az AÖP első, „tanuló évét” követően sok minden letisztázódott.
A szaktárca szerint a kereskedők versenyképessége miatt volt szükség a döntésre, az OMME pedig azzal érvelt, hogy az ukrán méz nem okoz zavarokat a magyar piacon.
A szaktárca szerint a döntésre azért volt szükség, mert a mézexportőrök nem fértek hozzá az importhoz, ami versenyhátrányt okozott nekik.
Románia volt ebben a szezonban az ukrán búzaexport második legnagyobb értékesítési piaca.
Két horvát városban is traktorokkal vonultak fel a gazdák, így akarják felhívni a figyelmet az agrárium problémáira.
Az ukrán szakminisztérium szerint az időjárás a 2024-es, több mint 4 millió hektárnyi őszibúza-vetésnek csak elenyésző hányadát károsította.
A növényeknek kárvetők, kórokozók támadása, vízhiány, extrém hőmérséklet okoz stresszt, de többnyire egészen jól tudnak alkalmazkodni.
Jobbára közepesen vagy erősen felhős égbolt mellett az ország nagy részén több órára kisüt a nap - a legtöbb napsütés a keleti tájakon valószínű
A növényi magok felhasználása egyre változatosabb az élelmiszeriparban, és egyre több robban be már itthon is.
A gomoly- és fátyolfelhők mellett sok napsütésre számíthatunk, és csapadék sem várható
Sok magyar gazda örülhetett, sok pedig nem 2023-ban, de több helyen is javulást lehetett látni 2022-höz képest.
A szakértők elemzése szerint nyugodtabb évre számíthat idén a magyar agrár- és élelmiszeripar.
A kiemelkedő minőségű terményeket kereső piacok felé kellene fordulnia a jövőben a magyar gazdáknak.
2024 elejére csökkent a gabona, az ipari- és a takarmánynövények, valamint számos zöldség ára.
Ukrajnában ugyanakkora területet terveznek bevetni 2024 tavaszán, mint egy évvel korábban.
Év végére gyakorlatilag leállt a műtrágyapiac Magyarországon, a növényvédő szerek értékesítése azonban felfutott.
Átlagosan 65,9 ezer forint/tonna termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében Magyarországon.
A konferencia 2024. február 15-én lesz Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.
Több másik uniós tagországot követően Bulgáriát is elérték a gazdatüntetések, a termelők az utcákra vonultak.
Magas hozzáadott érték nem (csak) a termelésben keletkezik.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
