Az Európai Unió augusztustól szigorítja egy fontos, a mezőgazdaságban használt vegyület megengedett maradékanyag-határértékeit.
Az európai uniós gazdaságokban egyre inkább teret nyernek a precíziós és digitális technológiák, megoldások.
Túlnyomóan derült, napos időre számíthatunk, csak délután a Dunántúlra sodródhatnak fátyolfelhők
Éppen a jó minőségű, egészséges élelmiszert a legnehezebb megfizetni - ma az elhízás már nagyobb gond, mint az éhezés.
A világ fejlődő gazdaságai újabb fenyegetéssel néznek szembe, miután egy rendkívül erős jelenség tetézhet számos eseményt.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
A legfrissebb termésbecslések azt mutatják, hogy Brazília rekordmennyiségű gabonát takaríthat be idén.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Napos idő várható a kevés fátyol-, illetve a keleten képződő gomolyfelhők mellett, legfeljebb az északkeleti határszélre sodródhat be egy-egy gyenge csapadékgóc
Napjainkra a szántóföldi növények egyre inkább a bioalapú gazdaság alapanyagaivá váltak.
A hagyományos mezőgazdasági termelést a fenntartható, talajmegújító módszereknek kell felváltania itthon.
Általában napos idő lesz gomolyfelhőkkel, de az ország északkeleti harmadában az erőteljessé váló gomolyfelhő-képződés hatására zápor, zivatar előfordulhat
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával július második hetében.
Az Európai Bizottság közzétette az új fehérje-akciótervét, amelynek célja az Európai Unió fehérjenövényekkel kapcsolatos jelentős importfüggőségének csökkentése.
Rendkívül súlyos, az egész EU-t érintő aszályhelyzet alakult ki, amely hazánk termésmennyiségére és minőségére is hatással van.
Több mint kétmilliárd euróval csökkentette az európai gabonatermés értékét a júniusi hőhullám.
Északnyugat felől megnövekszik a felhőzet, és változóan felhős lesz az ég, de emellett mindenhol több órára kisüt a nap
A gabona betakarítása utáni tápanyagutánpótlás egyik legfontosabb feladata a szármaradványok megfelelő kezelése.
Az ukrán gazdák eddig 5,47 millió tonna gabonát és hüvelyes növényt takarítottak be 1,34 millió hektárról.
2025-ben a világ népességének 7,8 százaléka, mintegy 645 millió ember szenvedett élelmezési válságban.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
