Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
A komposztálás akár 50%-kal csökkentheti a hulladékot és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, így fontos lépés lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben - írja a huffpost.com. Az első kérdés, ami eszébe juthat egy „kezdőnek”, hogy mégis, mi az, amit beletehetünk a komposztálóba, és mi az, amit nem? Elöljáróban annyit, hogy attól még, hogy valami biológiailag lebomló, nem jelenti azt, hogy ideális lehet a kupacunkba. Emellett érdemes átgondolnunk azt is, hogy hova és hogyan építjük meg a helyét. Most azonban lássuk, hogy melyek a leggyakoribb hibák, amit elkövethetünk.
Itt a megoldás a drága talajjavítók helyett: sokan már ezt használják a kertekben
Nem hagyunk időt
Az élet szinte minden területén, így a komposztálásra is igaz, hogy ne adjuk fel, ha az elején nem megy jól. Kétségtelen, hogy idő kell, míg belejön az ember és tapasztalatot szerez. Már az elején érdemes megtanulnunk, hogy mik azok a barna és zöld anyagok, erről részletesebben itt írtunk korábban:
50 dolog, amiről nem is gondolnád, hogy belerakhatod a komposztba: itt a lista
Nem tudjuk, mit tehetünk és mit nem a komposztba
Rengeteg dolgot tehetünk bele, a (nem színes, fényes) újságpapírtól kezdve, a zaccon át, egészen a szalmáig. Lehet például dióhéjat is, de itt jön képbe, hogy bizonyos dolgokra figyelnünk kell, jelen esetben arra, hogy sose tegyük a komposztba a zöld dióhéjat, mert kártékony lehet a halmunknak! Elhalt virágokat és növényi részeket is tehetünk bele, de arra nagyon ügyeljünk, hogy ne legyenek betegek! Gyomokat is rátehetünk, ha nem mérgezőek!
Nem forgatjuk elég rendszeresen a komposztot
Függetlenül attól, hogy a saját kertünkben vagy egy nagyobb edényben tároljuk a komposztot, fontos, hogy három-négy naponta fordítsuk meg. A rendszeres forgatás valóban hasznos, hiszen levegőt ad hozzá, ami felgyorsítja a komposztálási folyamatot.
Nem minden „konyhai” hulladék jó.
Bár a komposztálás kiváló módja az élelmiszer-pazarlás csökkentésének, nem szabad túlzásokba esni. Húst, romlott, penészes, olajos ételeket és ételmaradványokat ne tegyünk a halmukhoz, mert többet ártunk, mint használunk! Citrushéjat, sima, főtt rizst és kukoricacsövet azonban rakhatunk például.
