Filléres trükk a kertben: így lehet bőséges termésed kevés gondozással

Filléres trükk a kertben: így lehet bőséges termésed kevés gondozással

agrarszektor.hu
Bár sokan azt hiszik, a talajtakarás és a mélymulcsozás nem azonos fogalmak. Ez utóbbi azonban az egyszerű talajtakarásnál és komposztálásnál sokkal többet jelent. A módszert Gyulai Iván ökológus, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke fejlesztette ki ezt a módszert, amelynek az az alapja, hogy a hagyományos mulcsozással szemben a mélymulcsnál a felszín borítása folyamatos, így megtartja a vizet, megújítja a talajt, és nem termel szemetet, hiszen a módszer a kertben keletkező összes zöldhulladékot hasznosítja - olvasható a HelloVidék oldalán.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Gyulai Iván szerint a talajforgatásos technológiák azért járnak mindenképpen gyomosodással, mert a természetes szukcessziót minden szántás és ásás után újraindítják. Ez tulajdonképpen a természet válaszreakciója. A mélymulcsozás ellenben megakadályozza a talajtömörödést és a talajkopást is, illetve mérsékli a tápanyag kimosódását. Kiegyenlíti a talajfelszín szélsőséges napi hőingadozását, ráadásul még a gyomnövényekkel szembeni harcban is az ember segítségére van.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hogyan kell elkezdeni?

A mélymulcsolás lényegéről és a gyakorlati praktikákról a HellóVidék Kósa Dániel kertészmérnököt kérdezte, aki elmondta, hogy ennek a kialakítása nem nehéz, nem is költséges mulatság, ugyanis otthoni anyagokból is meg lehet valósítani. Mint mondta,

nem kell hozzá más, mint szárított fű vagy gyom, szalma, avar, fadarálék, illetve bomlásnak indult komposzt vagy zöldtrágya, amibe beleértjük a frissen lenyírt füvet és frissen kiszedett gyomokat. A két réteget körülbelül 15-20 cm vastagon halmozzuk egymásra, és a tetején mindig száraz alkotóval fejezzük be. A zöldtrágyából kisebb mennyiség is elég, ugyanis ha sok, akkor erőteljes rothadás megy végbe, számunkra pedig az ideális a korhadás. A rétegeket minimálisan szabad csak tömöríteni, hogy a szellőzöttsége megfelelő legyen. Legjobb, ha az öntözés hatására, a gravitáció hatására hagyjuk tömörödni.

Bekerülési költsége minimális, az otthon keletkező hulladékot hasznosíthatja az ember, akár komposztálás nélkül. Ahogy Kósa Dániel még megjegyezte, ez főleg kiskerti alkalmazásra jó, veteményesek alá a legjobb. Gyümölcsösökben és nagy területen kialakítani költséges, mivel ott a felhalmozandó anyagokat már nem biztos, hogy a kertben megtermelik. Ahol a mélymulcsos művelés kialakításra került, mérések alapján megnövekedtek a talajlakó élőlények, valamint a hasznos mikroorganizmusok.

Mint ahogy a mulcsos takarásnál, itt is párolgáscsökkenés jelentkezik, mely a talaj vízgazdálkodásának kiegyensúlyozottságát segíti, valamint a gyomok mérsékelt megjelenését is elősegíti, így kevesebb időt kell töltenünk a kapálással. Az új rétegek kialakítását az őszi időszakban kell elvégezni, hogy tavaszra már egy kellően tömör, megfelelő közegbe tudjon ültetni az ember. Minden ősszel fel kell halmozni a kívánt helyre a mélymulcs új rétegeit, így táplálva folyamatosan a kertet - tett hozzá a szakember.

Mélymulcs használata a növénytermesztésben

  1. Direkt ültetés a mélymulcsba: Ahogy Gyulai Iván tanulmányában írja, az egyik lehetőség, hogy az ember közvetlenül a mélymulcsba ülteti el a palántanövényt. Ilyenkor nem hatol le a talaj felszínéig, csak vasvillával széthúzza a mulcsot a szükséges mélységig, beleülteti a palántát, vagy a szaporító képletet, és a mulcsot visszahúzza az eredeti magasságba. Bármely növény palántája ültethető ezzel a módszerrel, még gumók és hagymák is, csak ekkor vigyázni kell a nedvességre. A burgonya különösen kedveli ezeket a körülményeket, de az uborka is hálás értük. A burgonya gumója harminc centiméter mélyre kerül a mulcsba tavasszal, anélkül, hogy a talajjal érintkezne. A felszedésig, amit itt szó szerint kell érteni, több gondoskodást már nem is igényel. A növény viszont meghálálja a laza mulcsot, és kellő nedvességet: a kézzel kihúzott növény gyökerével együtt a gumók is a felszínre kerülnek.
  2. Talajba ültetés: Ebben az esetben az ember széthúzza a mélymulcsot egy villával a talaj felszínéig, a felszínre szórja a magvakat, vagy beülteti a palántákat, és szükség szerinti vastagságban visszahúzza a mulcsot. Így bármilyen szaporító képlet ültethető. A magvaknak ebben az esetben nem szokás magágyat készíteni, hanem azokat csak nagy fölöslegben szét kell szórni a talaj felszínén, és általában 3-5 centiméter vastag mulccsal leteríteni, amelyet aztán nedvesen kell tartani, amíg a csira növények megjelennek. Ennek az ültetési módszernek az alapja, hogy a természetben sem ülteti senki a magot a földbe, az a felszínre hull, ahol is ősszel a lehulló falevél, vagy elhaló lágyszárúak betakarják. Előnye viszont, hogy érvényesül a genetikai rátermettség, nyilván azok a magok élnek túl, amelyek a leginkább rátermett egyedeket hordozzák. A fölösleges mennyiségben elszórt magok miatt előfordul, hogy egyelni kell a növényeket.
  3. Komposzt bakhátakba való ültetés: A mély, laza talajt kedvelő növényfajokat komposztból készített bakhátakba kell ültetni. Amikor még az első években sekély rétegben alakult csak ki televény talaj a felszínen, akkor egy nagyobb területről húzza fel az ember a bakhátakat, a korábban kialakult televényből. Ahonnan összehúzta a televényt, oda mulcsot kell rakni a helyére. Fontos, hogy a bakhátak közét mindig fel kell tölteni mulccsal a bakhátak tetejéig, különben a bakhátak erodálódnak, kiszáradnak.

A folyamat Gyulai Iván leírása szerint a következő lépésekből áll:

  • A talajt nem kell felásni, sem szántani.
  • Az évelő gyomok végleges eltávolítása takarásos módszerrel. Kartondobozok anyagával kell betakarni a talajt három hétig. Elég a felszínen letaposni, lehengerelni a gyomokat, nem kell őket eltávolítani. Egy hét kitakarás után három hét takarás történik újra, majd ez ismétlődik addig, amíg a gyomok már nem hajtanak ki a kitakaráskor. Fontos, hogy az ember ne akarja az egész kertet egyszerre gyomtalanítani, mert akkor az évben nem fog termelni semmit sem. Türelmesnek kell lenni, és észszerű méretű kertrészletben szabad hozzákezdeni. Tavasztól nyár közepéig kitart az első kertrészlet takarása, majd egy másik részletet nyár közepétől, őszig újra be lehet takarni. Az első takarás helyén már lehet is ültetni másodveteményeket, a második kertrészletet pedig a korán érők után lehet elkezdeni betakarni.
  • A gyomtalanított területeket ősszel le kell takarni 50-60 centiméter mély mulccsal, aminek a rétegrendjét a rendelkezésre álló anyagok függvényében kell kialakítani. Fontos, hogy a takarás még a fagy beállta előtt megtörténjen, különben az ember a fagyott talajt szigeteli el, és tavasszal sokára fogja elérni a csirázáshoz szükséges hőmérsékletet, valamint ezzel a komposztálódást is ellehetetlenül.
  • Tavasszal a mélymulcsba ültető árkok kerüljenek kialakításra úgy, hogy az ember egy vasvillával széthúzza a mulcsot, de nem hatol le a talaj felszínéig. Ezzel a módszerrel gumókat, palántákat, vegetatív módon szaporítandó hajtásokat, gyökereket lehet elültetni. A talaj felszínéig hatoló ültető árkokat a nagyobb magvak számára kell kialakítani, amelyeket a felszínre kell helyezni, és mulccsal be be kell takarni kellő mélységben. Az apró magvak számára a mélymulcsból keletkezett komposztot kapával össze kell húzni bakhát formára, és a bakhátak közét visszatölteni mélymulccsal. A talaj mulccsaltörténő borítása folyamatos marad az évben!
  • Ősszel fel kell tölteni a nyáron leapadt mulcsot, amely a komposztálódás miatt átalakult televény talajjá. Hasonlóan kell eljárni, mint az erdőben történik, amikor az ősszel lehulló levelek ráhullnak az előző évi avarra. A már leírt rétegrendet kell kialakítani, a vastagságot pedig mindig az eredeti talajfelszíntől kell számítani.
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Fókuszban a tányérvédelem (x)

A napraforgó termésbiztonsága szempontjából az első kezelés kulcsfontosságú, de nem szabad megfeledkeznünk a tányér védelméről sem, mely a további minőség- és mennyiségmegőrzés záloga.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?