Sokan hibáznak a fűszernövények gondozásakor: ezt rontják el a legtöbben

Sokan hibáznak a fűszernövények gondozásakor: ezt rontják el a legtöbben

Nagy Z. Róbert
Ahol van egy kis fűszerkert, az tavasztól őszig zöldfűszerekkel is ellátja a konyhát, ám télire sokszor csak a szárított fűszerek maradnak. Ám ennek nem kell így lennie.

Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

Ha nem elégszünk meg a szárított fűszerekkel ételeink ízesítéséhez, akkor télire zöldfűszereket is nevelhetünk. Így kora ősszel egyrészt cserépbe vethetünk fűszernövények magjaiból, másrészt dugványozással is szaporíthatjuk egyes fajokat, sőt akár gyökereket hajtathatunk meg annak érdekében, hogy a tél beállta előtt ezeket majd áttelepíthessük egy napos, lehetőleg déli tájolású ablakba. Ezek a növények késő őszre megerősödnek, így télen a konyhaablakban tartva élvezhetjük majd a zöldfűszerek zamatait ételeinkben.

Eltérő felhasználás

Van néhány alapvető alkalmazásbeli eltérés a zöldfűszerek és szárított társaik alkalmazásánál, amit feltétlenül érdemes szem előtt tartanunk. Míg a szárítottakat főzés elején, addig a zöldfűszereket a főzés végén keverjük az ételhez. Friss fűszerekből egy maréknyi tud annyi ízt adni az ételnek, mint szárítottakból egy evőkanálnyi. A zöldfűszerek aprítását ne fából készült, hanem műanyag vágódeszkán végezzük, mert a fa elszívja a nedveket, így értékes íz-, és zamatanyagok mennek veszendőbe. A cserepekbe vetett magok vagy ültetett fűszernövények talajaként legjobb, ha magas tőzegtartalmú, jó vízgazdálkodású földet választunk. Ültetés után gondoskodjunk arról, hogy a föld a kelésig, vagy a palánta megeredéséig ne száradjon ki.

Karógyökerű fűszereink

A petrezselyemlevelet többféleképpen nevelhetjük meg a téli időszakra. Egyrészt vethetjük magról, mind az alapfajt, amit főként gyökeréért termesztünk, de cserépbe kiváló a fodros levelű változat is, amelynek a levele díszítőértékkel is bír - a cserépben és tálaláskor is. Utóbbinak előnye, hogy nem fejleszt vastag karógyökeret, így cserepes nevelésre ideálisabb. A betárolt petrezselyem gyökerek felső részéből is hajtathatunk egy egyszerű módszerrel leveleket. A gyökér felső három-négy centiméteres szeletét néhány napos szikkasztás után ültessük cserépbe, és kevesebb, mint két hét alatt már friss petrezselyemlevelet szüretelhetünk konyhaablakunkból. Hasonlóan járhatunk el a többi karógyökerű, fűszerezésre, ételdíszítésre alkalmas növénnyel: hajtathatunk télire zellert, pasztinákot, esetleg sárgarépát, de halványított téli salátának kitűnő a késő ősszel felszedett katángkóró, gyermekláncfű gyökere is, melyek gyomnövényként sokfelé megtalálhatók.

Dugványozható fűszerek

A nyáron a kertben megnevelt fűszernövények általában őszre akkorára nőnek, hogy nem érdemes becserepezéssel bajlódnunk, még akkor sem, ha nem szeretnénk ezekről az ízekről sem lemondanunk. Zölddugvánnyal szaporíthatunk ősszel zsályát, bazsalikomot, oregánót, kakukkfüvet, majoránnát és szinte minden egynyári vagy évelő fűszernövényt. Olyan néhány centiméter hosszúságú hajtásokat vágjunk le ezekről a példányokról, amelyek még nem fásodtak meg, de nem is épp csak zsenge hajtáscsúcsok. A fásodott részek sokkal nehezebben eresztenek gyökeret, a túl fiatal, alig, hogy kialakult leveles hajtáscsúcsok pedig könnyen elvesztik víztartalmukat, és elhervadnak. Tehát a viszonylag merev, de még nem fásodott hajtások a legalkalmasabbak erre a célra, melyeket nedves homokban tudunk legegyszerűbben meggyökereztetni.

A cserepüket tegyük félárnyékos helyre, és gondoskodjunk arról, hogy a talajuk ne száradjon ki a gyökeresedésig. Ez történhet rendszeres öntözéssel, de az is jó, ha egy helyenként kilyuggatott műanyag zacskót, vagy egy befőttesüveget borítunk rájuk, ami páratelt környezetet biztosít. Üveg esetén a perem alá tegyünk egy kavicsot, hogy némi szellőzés biztosított legyen. A gyökeresedés így szeptemberben, kora ősszel két, maximum három hetet vesz igénybe, és a megfelelő gyökérmennyiség kialakulását úgy jelzi a növény, hogy új hajtást hoz. Ekkor már virágföldbe ültethetjük, és naposabb helyre tehetjük.

A fagyok előtt a házba bevitt fűszerek a szobanövényekhez hasonló gondozást és minél több fényt igényelnek. Az ablaktól távolodva a távolsággal jelentősen csökken a fényerősség, két méterre például már csak negyedakkora, mint az ablaknál. A fényt tovább csökkentjük a függönyökkel, de ha az ablaküveg poros, az is sokat képes árnyékolni. Az ablakban tartott fűszereknél – főleg, ha rendszeresen szedjük őket – ne számítsunk nagy növekedésre, sőt a tél folyamán lassan leépülnek a tövek. De addig még értékelhető mennyiségű konyhai ízesítő alapanyaggal láthatják el a családot.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?