Ilyen egyszerűen lehet saját veteményesed: tényleg megéri, sokat spórolhatsz így

Az otthoni zöldségtermesztés egy nagyszerű módja annak, hogy pénzt spóroljunk meg és szép, friss zöldségek kerülhessenek az asztalunkra. Mindemellett jó elfoglaltság, a természethez is közelebb kerülhetünk, sok esetben pedig még finomabbak is az így megtermelt zöldségek, mint a boltban vásároltak. Ha kedvet kaptál a termesztéshez, de nem tudod, hogyan kezdj neki, akkor jó helyen jársz. Összegyűjtöttünk néhány olyan tippet, amely segítségével kezdőként is garantáltan szuper lesz az eredmény, és még a tapasztaltabbaknak is hasznosak lehetnek.

A zöldségtermesztés nem annyira nehéz, mint azt először hinnénk. Persze több dologra is oda kell figyelnünk, bizonyos szabályokat pedig be kell tartanunk, de ha kellően ügyesek vagyunk, akkor munkánk gyümölcse hamar megtérül - írja a bhg.com. Már az elején fontos tisztázni, hogy ne akarjunk azonnal hatalmas veteményest, mert az első nekifutásra bizony nagy falat lehet! 

Kezdjünk kicsiben

A kertészkedés időigényes, főleg, ha nagy a kertünk. Kezdőként mindenképpen érdemes kisebb területen kezdeni a termesztést, hiszen folyamatos frusztrációt okozhat, hogy mennyi dolog vár ránk egy nagyobb kertben. Ráadásul, egy kis méretű kert tökéletes arra, hogy a kertészkedés alapjait elsajátítsuk, mielőtt még sok időt, pénzt és energiát fektetnénk bele. Megtapasztalhatjuk, hogy mi, mennyi idő, hogyan kell ültetni, locsolni na meg persze azt is, hogy egyáltalán szeretjük, élevezzük-e, amit csinálunk. Úgyhogy merjünk bátrak lenni, de ne feltétlenül a méretekkel! 

Ne komplikáljuk túl

Ahogyan azt már említettük, kezdésnek egy pár méteres kert bőven elegendő lesz a tudás elsajátításához, az pedig fontos, hogy ne akarjunk mindent egyszerre. Először legfeljebb 5 féle zöldséget válasszunk és mindegyikből csak néhányat ültessünk el. Még így is sok, szép termést kaphatunk és még másra is jut mellette időnk. Sőt, ha nincsen kertünk, az erkélyre is ültethetünk egy kis cserépbe, a lényeg, hogy érje elegendő napfény és locsoljuk rendesen. 

Azt termesszünk, amit szeretünk

Tegyük fel magunkban a kérdést: mit szeretünk enni? A saját magunknak adott válaszból megtudhatjuk, hogy mit lenne érdemes ültetnünk a kertbe. Azonban, mielőtt megragadnánk a lapátot, vegyük figyelembe az alábbiakat:

Termékenység

Gondoljuk át, hogy mennyit eszik a családunk, le tudjuk-e fagyasztani vagy megfelelően tárolni a megmaradt zöldségeket. Ezeket átgondolva rájöhetünk, hogy mennyi az ideális mag,- és növényszám, amit el kellene ültetnünk. Az olyan zöldségek, mint például a paradicsom, paprika és a tök egész szezonban „elláthatnak” minket, így ebben az esetben nincs szükség sok növényre az igényeink kielégítéséhez. A retket, sárgarépát és a kukoricát csak egyszer lehet betakarítani, így azok újratelepítésre szorulnak majd.

A növények és az időjárás kapcsolata

A különböző zöldségek különböző időjárást igényelnek, így nem árt szem előtt tartani, hogy bizony nemcsak nyáron juthatunk friss terméshez. Kora tavasszal páldául salátát, zöldeket, borsót, retket brokkolit és sárgarépát is termeszthetünk. Miután betakarítottuk a hűvösebb időjárást kedvelő zöldségeket, ültessük el a melegebb időt kedvelő kedvenceinket, mint például a paprikát, paradicsomot, padlizsánt vagy különböző gyógynövényeket. Ősszel pedig kelkáposztát, burgonyát és káposztát is betakaríthatunk.

Hogyan válasszuk ki a kert helyét?

Ez az egyik legfontosabb része a termeszésnek, hiszen több dologról is meg kell győződnünk: éri-e elegendő napfény a növényeket, vannak-e gyomok vagy más kártevők az adott területen, illetve tudunk-e majd megfelelően locsolni. Ha például a házunkhoz közel alakítjuk ki a kertet, akkor megkönnyíthetjük a friss zöldségek betakarítását vagy egy kis gyógynövény leszedését a konyhában vagy a grillen való főzés közben. Mindenképpen vegyük figyelembe a nap mozgását is, hiszen a növényeink könnyen árnyékolhatják egymást. Nem számít, hogy hol van a kertünk, mindig tartsuk szem előtt, hogy a sikernek három alapfeltétele van: talaj, víz és nap!

A megfelelő napfény fontossága

Mint minden növénynek, a zöldségeknek is szükségükvan napfényre a fotoszintézis miatt. Ez a folyamat átalakítja a fényenergiát glükózzá, amit aztán a növények cellulóz és keményítő előállítására használnak. A leggyorsabban növekvő zöldségeknek naponta minimum 6-8 óra napfényre van szüksége – ha az ilyen növényeket árnyékosabb helyre ültetjük, akkor szinte biztos, hogy nem járunk sikerrel. Ha az udvaron elvétve van árnyék, akkor célszerű olyan zöldségeket ültetni, amelyek tolerálják az ilyen körlüményeket is – ilyen például a mángold, spenót, kelkáposzta, saláta, kakukkfű, koriander, petrezselyem és a metélőhagyma. A gyökérzöldek – sárgarépra, retek, cékla – akkor is jól növekszik, ha csak napi 4 óra napfényt kap. 

Biztosítsunk elegendő vizet

A megfelelő öntözés elengedhetetlen a siker érdekében, ez pedig különösen igaz a meleg, száraz területeken. A magok csírázása vagy a palánták átültetése után az első néhány hétben a gyakori öntözés erősítheti a növényeket. Fontos, hogy ne naponta kevés vízzel locsoljunk, hanem heti 1-2 alkalommal, bő vízzel. Leginkább az időjárási viszonyok és a talaj összetétele határozza meg, hogy mikor kell öntözni. Az agyagos talaj lassabban szárad, mint a homokos talaj, míg a napos, szeles idő gyorsabban szárítja földet a hűvösebb, felhős időnél. Esős napokon is figyeljünk oda, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a csapadék elegendő nedvességet biztosít a talajnak – ebben az esetben öntözzük meg a növényeinket, ügyelve arra, hogy azért ne áztassuk el őket teljesen! Tipp: minél közelebb hozzuk létre a kertet egy vízforráshoz, annál könnyebb lesz a dolgunk az öntözés terén.

A jó minőségű talaj kulcsfontosságú

A minél jobb eredmény érdekében a növényeknek a lehető legjobb talajra van szüksége. A megfelelő föld egészséges, könnyen lehet ásni és jó vízelvezetésű. Mi van akkor, ha még így sem tudjuk, hogy jó-e vagy sem? Egyszerűen megvizsgálhatjuk mi is a talajt: első lépésként fogjunk egy kis adag földet, majd simítsuk el egy lapáttal. Szemcsésnek érezzük? Túl sok a homok. Porszerű? Túl üledékes. Nedves és ragadós? Túl sok az agyag. Ennek a három típusnak a kombinációja egy adott arányban határozza meg a kertünk talajának textúráját, ami a tápanyagok elérhetőségét és a vízelvezetést is befolyásolja.

Mindenki sötét, levegős és szó szerint élettel teli talajt szeretne, a jó hír pedig az, hogy bármilyen textúrájú is a talaj, szerves anyagok beépítésével idővel javíthatóak lesznek. Vegyünk egy példát: túl homokos a talaj, ezáltal a víz és a tápanyag viszonylag gyorsan áthaladnak a talajrészecskéken. Szerves anyag – például komposzt – hozzáadásával azonban a homokrészecskék közötti tereket kitölthetjük, ami segít megtartani a nedvességet a tápanyagok és a növények számára is. Az agyagtalajok esetében pedig ugyanez a helyzet, csak fordítva. Túl tömör a talaj, nem engedik át megfelelően a nedvességet és levegőt a gyökerek számára, a komposzt viszont segíthet eltávolítani egymástól a részecskéket. 

Ha frissen munkáltuk meg a talajt, figyeljünk arra, hogy nehogy rélépjünk, hiszen így tömörítjük, ami által lényegében tönkre is tettük a munkánkat. Nagyon finoman simítsuk el a felületét, majd jól locsoljuk meg. Célszerű ültetés előtt néhány nappal már pihentetni az ágyást, hiszen így a külöböző folyamatok gond nélkül le tudnak zajlani.

Tervezzük meg a zöldségeskert elrendezését

Már az elején el kell döntetünk, hogy rendezett sorokba szeretnénk ültetni vagy inkább az intenzívebb termesztést választjuk. A legtöbben az előbbit választják, kezdő kertészként tanácsosabb is ez mellett dönteni. Ez a nagyobb méretű veteményeseknél működik jobban, de a kisebb kertekben is egyaránt alkalmazhatjuk. Így a sorok között könnyen mozoghatunk, ami a gondozás, gyomirtás, betakarítás és a megfigyelés esetében is praktikus. Az egyik legnagyobb hátránya az, hogy így azokon a területeken, ahol közlekedünk, nem tudunk semmit sem termeszteni.

Ha intenzívebben szeretnénk termelni, akkor 2-3 növényt egymás mellé, egy nagyjából másfél méteres ágyásba ültessünk. Így a talaj szinte minden négyzetcentiméterét kihasználhatjuk, és a legtöbb zöldségfajtához jól használható – kivéve például az uborkához. A hátránya ennek a módszernek az, hogy csakis kézzel tudunk gyomlálni, hiszen a növények nagyon közel vannak egymáshoz. 

Teszteljük a talajt a munkálatok megkezdése előtt

Ideális talajviszonyok nélkül a növényeink szenvedni fognak, éppen ezért fontos, hogy az ültetés megkezdése előtt ellenőrizzük a talaj állapotát és minőségét. Ha nincsen speciális eszközünk, amivel megnézhetnénk a föld állapotát, akkor néhány egyszerű lépésben tesztelhetjük egy egyszerű módszerrel:

1. Locsoljuk meg bőségesen a talajt egy slaggal, majd várjunk egy napot. Utána ássunk ki egy marék földet a teszteléshez.

2. Nyomkodjuk meg a kiszedett talajt. Ha víz folyik ki belőle, akkor valószínűleg valamilyen szerves anyagot – például komposztot – érdemes hozzáadni a jobb vízelvezetés érdekében.

3. Kezdjük el „gyúrni a talajt”. Ha nem alkot a kezünkben egy kis gömböt vagy a legkisebb érintésre is szétesik, akkor a talaj túl homokos - ebben az esetben is jó megoldás, ha szerves anyagot adunk hozzá. Akkor van ideális állapotban a föld, ha a „labda” piszkáláskor morzsássá válik.

A megfelelő növényfajták kiválasztása

Mikor kiválasztjuk, hogy milyen zöldségeket szeretnénk termeszteni, nagyon alaposan tekitsük át a csomagolásokon található címkéket. Minden zöldségfajta egyedi, tehát ezt is tartsuk szem előtt. Egyes fajoknak kisebb a termése, így azok például ideálisabbak a cserepekben való termesztéshez. De a terméshozam, a betegségek elleni tűrőképesség, a hőmérséklet, – és a vízigény is eltérhet egymástol minden növény esetében. Éppen ezért érdemes ugyanazoknak a zöldségféléknek több változatával is kísérletezni.

Magok vagy átültetés?

El kell döntenünk, hogy magvakat vagy fiatal palántákat szeretnénk vásárolni. Ha a magvak mellett döntünk – mint például borsó, bab, saláta, tök, répa vagy retek – vegyük figyelembe, hogy a legtöbb évelő zöldséget az utolsó fagy előtt legalább 6 héttel el kell vetni. A palántaültetés a lassan növő zöldségeknél – például a zellernél, brokkolinál és kelkáposztánál – működik a legjobban. Ne feledjük, hogy a palánták gyorsabban nőnek, így a betakarítást is korábban kell elvégeznünk.

A zöldségeskert gondozása

Ha már ennyi erőfeszítést fektettünk a tervezésbe, a gondozásról sem szabad semmiképp sem elfeledkezni! A gyomok is versengenek a vízért, tápanyagért és a fényért, ezért fontos, hogy a lehető legkevesebb legyen belőlük. A rendszeres gyomirtás elkerülhetetlen, a legegyszerűbb, ha kapával vagy kézzel eltávolítjuk a nem kívánt gazokat. A talajtakarás is nagyszerű módszer ellenük, a tiszta szalma vagy mulcs távol tarthatja a gyomokat a növényeinktől. Ha tehetjük, mindenképp saját, jó minőségű komposztot használjunk, ugyanez igaz a trágyára is!

Védekezzünk a kártevők és a betegségek ellen

Nagyobb testű állatok is okozhatnak kárt a kertünkben, bár tény, hogy őzzel például nem gyakran találkozhatunk az udvarban, de ha mégis, akkor legalább 2,5 méter magas kerítésre lenne szükségünk. Ahhoz, hogy a nyulakat távol tudjuk tartani, legalább 15 centi mélyre kell ásni a kerítést, hogy ne tudják beásni magukat. A legnagyobb problémát talán a különböző bogarak okozhatják. A nagyobb rovarokat és hernyókat egyszerűen kézzel is leszedhetjük, ha pedig valamilyen vegyszerhez vagy kártevőirtóhoz nyúlunk, nagyon alaposan olvassuk el a gyártói utasításokat – azt viszont fontos megjegyezni, hogyha tehetjük, akkor ezeket kerüljük el, hiszen nem sok esetben nem környezetbarátak ezek az anyagok.

Küzdelem a gombás betegségek ellen

A gombás megbetegedéseket a talaj öntözésével lehet kiküszöbölni, ha locsolunk, akkor a nap elején tegyük, hogy a levelek megszáradhassanak estére. Ha egy növény mégis megbetegszik, akkor azonnal távolítsuk el, nehogy megfertőzze a többit is. Fontos, hogy beteg növényt sose dobjunk a komposztálóba! 

A zöldségek betakarítása

Vannak olyan fajták, amik folyamatosan „szolgálnak” minket, így nemcsak egyszer tudjuk őket leszedni. A saláta például tovább fog növekedni, miután levágtuk a gyenge, faiatal levelek egy részét. A cukkinit és az uborkát pedig akkor lehet betakarítani, ha a termés elérte a néhány centiméteres nagyságot. Szinte az összes zöldség esetében igaz, hogy amikor úgy gondoljuk, hogy érettek, – amit a színből, méretből, keménységből könnyen megállapíthatunk – akkor le is szedhetjük őket.

Általános szabály: Ha már elég jól néznek ki ahhoz, hogy megegyük őket, akkor valószínűleg jók is lesznek! Sok zöldség esetében igaz az is, hogy minél többet szedünk le belőlük, annál többet fognak termelni következő alkalommal.


 
 
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Egy napsütötte ablakpárkány, néhány betartandó tipp és már kész is.
Gyorsan és olcsón termeszthetsz otthon zöldségeket: és még kert sem kell hozzá


Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu