Magyarország talajtani adottságai rendkívül változatosak, ezért az öntözésre adott reakcióik is nagy mértékben eltérőek lehetnek.
Az éghajlatváltozás hátterében álló üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációja az agrárgazdaság egyik legösszetettebb kihívásává vált.
Az NNGYK azt közölte, hogy az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik.
A hálózati veszteség a becslések szerint 19-21,5 milliárd forint közpénzkiesést okoz évente.
A klímaváltozás és a növekvő vízigény miatt a városok vízgazdálkodási stratégiái átalakulóban vannak.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Izland nemzeti biztonsági kockázatként kezeli az Atlanti-óceán áramlási rendszerének esetleges összeomlását.
A Szilvásváradon található Szalajka-patak felső szakasza és a Fátyol-vízesés kiszáradt.
Az Európai Unió új, vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiája mérföldkő a kontinens vízgazdálkodásának történetében.
Hazánk egyedülálló természeti kincse víz nélkül maradt, a Szalajka-patak medrét levelek borítják.
Olasz Földrajzi Társaság szerint 2050-re az olasz partvidék 20 százaléka víz alá kerülhet.
A szakértők szerint a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani.
A mezőgazdasági vízhasználat szerkezete az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult.
A vízkészletek folyamatos szűkülése és a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább sürgetőbbé teszik a különböző alternatív vízforrások bevonását.
Az élelmiszeripar a gazdaság egyik legfontosabb ágazata, amely jelentős mértékben igénybe veszi a természetes erőforrásokat.
A Jiangsu tartományban található Yangcheng-tó környékén élő gazdálkodók kénytelenek új módszereket kidolgozni a rákállomány életben tartására.
A lehulló csapadéknak köszönhetően a Balaton átlagos vízállása 66 centiméterre nőtt.
Már most itt az ideje felkészülnünk a klímaváltozással kapcsolatos ártalomcsökkentésre.
Elkészült a hatósági jelentés a parajdi sóbánya katasztrófájának kiváltó okairól.
Sok víz elpárolgott a Balatonból, ami elsősorban a nyári hőség és az aszály számlájára írható.
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
