Az idei évben sajnos sokszor szóba kerül az aszály, valamint a vízhiány, melyek egyre inkább meghatározóvá válnak hazánkban. Kedden a Ljasuk Dimitry films tett közzé egy bejegyzést a Facebook-oldalán a kiszáradt Morgó-patakról, melyről több felvétel is készült Kismarosnál. Mint írták,
kiszáradt a Morgó-patak Kismarosnál. Olyan, mintha nem is lett volna. Több száz méteren át csupán egy kavicsos meder látszik, ahol néhány hónappal ezelőtt még folyamatosan folyt a víz. Az élővilág szinte teljesen eltűnt, csak a kövek között heverő apró rákpáncélok emlékeztetnek arra, hogy ez nemrég még egy élő patak volt.
Az Alföldön sajnos egyre gyakrabban lehet találkozni kiszáradt tavakkal, patakokkal, viszont a Morgó-patak, valamint a közelében futó Török-patak is a Börzsöny állandó vizű patakjai közé tartozik. Éppen ezért megdöbbentő, hogy már ezeket a vízfolyásokat is ennyire súlyosan érinti a vízhiány. Ha a hazai vízválságról esik szó, akkor mindenki egyből a legnagyobb folyókra, tavakra gondol, pedig legalább ugyanennyire fontosak a kisebb patakok is: számtalan élőlény otthonai, ivóhelyei és ökológiai folyosói ezek a kis vízfolyások, ugyanakkor fontos szerepet játszanak a nagyobb folyók egészséges működésében is.
A beszámoló szerint a Duna-Ipoly Nemzeti Park és több helyi szereplő közösen egy természetközeli vízmegtartó megoldáson dolgozik. Ilyenek például a rönkgátak, a rőzsegátak vagy az esőkertek. Ezeknek az lenne a célja, hogy a lehulló csapadékot megtartsa, és így minél tovább a tájban maradjon, ezzel táplálva a talajt, az erdőket és a patakokat. A sok ilyen és ehhez hasonló apró beavatkozások együttesen már lényeges változást hozhatnak.











