Innovációk és átrendeződés a hazai inputanyag piacon

agrarszektor.hu
Innovációs kényszer, piaci és szabályozói nyomás az inputanyag piacon.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A klímaváltozás a mezőgazdasági termelés lehetőségeit is alapvetően befolyásolja, hatására földbolygónkon új mezőgazdasági igények, módosuló inputanyag- és szolgáltatásszükségletek jelentkeztek, amelyek mind a vetőmagtermesztő, mind a műtrágya- és növényvédőszer-gyártó vállalatok számára állandó kihívást jelentenek. A Portfolio.hu Agrárszektor 2014-2020 Konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében az inputgyártói oldal képviselői a globális éghajlatváltozás által kikényszerített innovációk lehetőségeit latolgatták. A beszélgetés résztvevői többek között a neonikotinoid szerek betiltásáról és az éleződő műtrágyapiaci helyzetről is beszélgettek.

Pecze Rozália, Syngenta Kft. fejlesztési igazgatója a hosszú távú éghajlatváltozás kérdéskörével kapcsolatban kifejtette, hogy vannak olyan előrejelzések, amelyek szerint Magyarországon 2070 és 2100 között az augusztusi hőmérséklet 8 fokkal megemelkedik. Ez nyilvánvalóan rendkívüli kihívások elé állítja a mezőgazdaságot is. "Bár Magyarország szerencsés helyzetben van, mert nincs vízhiány, a vízkészletek eloszlása nem kiegyenlített, így a problémák nálunk is jelentkeznek, elsősorban az öntözőrendszerek hiánya miatt. Ennek ellenére a Kárpát-medence - és benne Magyarország - hosszú távon is a legtermékenyebb régiók közé fog tartozni. A kutatások szerint azonban tőlünk délre már nem folytatható majd mezőgazdasági tevékenység, és érdekes módon tőlünk északra sem" - fejtette ki a szakember. "A déli kártevők pedig észak felé is feljönnek, és minden bizonnyal a vírusokkal is sokkal több gondunk lesz. A fejlesztési irányokban ezekre a kihívásokra kell megfelelő válaszokat adni" - teszi hozzá.

"A termelők még mindig pazarló módon gazdálkodnak. Mielőtt új hibrideket fejlesztenénk, meg kell nézni, hogy az adott technológiai lehetőségeket jól használják-e ki a termelők - beszélt tapasztalataikról Nagy Lajos, az IKR Agrár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember elmondta, hogy munkájuk során számtalanszor futnak bele abba a szituációba, hogy pl. a műtrágyahasználat esetében a termelők sokkal inkább a fajlagos költségek, mint a valós tápanyag visszapótlási szükségletek alapján döntenek.

A beszélgetésben az éleződő hazai műtrágyapiaci versenyről, illetve az átalakuló integrátori piacról is beszélgettek a résztvevők. Suba Péter, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi igazgatója megerősítő választ adott arra a felvetésre, miszerint a vállalatcsoport önálló agrárintegrátor-cég létrehozására törekszik. A Nitrogénművek a már meglévő végfelhasználói bázisán a műtrágya mellett a többi inputanyaggal is szeretne foglalkozni. Jelenleg éppen toborzás alatt áll az a csapat, amely az új üzletágakat irányítja majd.

Szigorodó uniós jogszabályok a növényvédőszer-piacon

Mint ismeretes, egy új uniós szabályozás megtiltaná a neonikotinoid szerek használatát az Európai Unióban. "Ezeknek a növényvédő szereknek a betiltása nagyon nagy változást jelent, hiszen ezek voltak azok a hatóanyagok, amelyeket már 20 éve alkalmazunk a korábbi korszerűtlen hatóanyagok kiváltására. Lesznek pótló javaslatok, de a korábbi hatékonyságot nem fogjuk tudni elérni. Minden gyártó próbál ezen a területen fejleszteni, de ennyire sokoldalú hatóanyagot még nem találtunk - fejtette ki Pecze Rozália.

"Szerencsére a Mosanto csak közvetetten érintett a kérdésben, azonban a vetőmag-nemesítést sem könnyíti meg, ha egy sor növényvédő-szer hatóanyagot betiltanak" - mondja Tóth Tamás, a Monsanto kiemelt partnerkapcsolati vezetője. "Az új KAP zöldítési elvárásai miatt az inputgyártókra is nagy felelősség hárul, alapvetően a technológiára kell koncentrálnunk. Mi sajnos nem látunk nagy esély arra, hogy visszaengedik ezeket a betiltott szereket" - tette hozzá.

Kőrös Gyula, a BASF marketing vezetője úgy látja, hogy az új szabályozást politikai okból támogatták, nem véletlen, hogy mind a három nagy gyártó bírósághoz fordult az ügyben. "Adott esetben előfordulhat, hogy más hatóanyagot is betiltanak, és a termelőknek nem lesznek eszközeik" - fejtette ki aggályait a szakember. "A döntéshozóknak figyelembe kellene vennie a gazdasági racionalitást is. Lehetünk politikailag zöldek, de akkor előfordulhat, hogy az unión kívülről, importból kell biztosítanunk az élelmiszereket"- mondta.

Gabonapiaci tendenciák

A konferencia gabonapiacról szóló panelbeszélgetésében a kerekasztal-beszélgetők a hazai és a nemzetközi gabonapiaci tendenciákat, ártrendeket, a hazai piac aktualitásait és az exportpiaci lehetőségeket vitatták meg. "A gabonapiaci árak az elmúlt 5-10 évben egy sokkal magasabb sávba mozogtak át, és az árkilengések is erőteljesebbek, mint korábban. A különféle piacok összekapcsolódtak, a mezőgazdasági és egyéb más termékek, pl. az olajvállalatok termékeinek kereskedelme összefonódott. A gabonapiacok sokkal inkább ki vannak téve a globális spekulációnak" hívja fel a figyelmet Kócza Zsolt, a Cargill elnök-vezérigazgatója. A szakember úgy véli, hogy ez a jelenség és a magasabb árszint már meg fog maradni.

Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára ugyancsak egyetért azzal, hogy jelenleg már egy más árkategóriában vagyunk, mint néhány éve. "A fentiek ellenére mindig érdemes a fundamentumokból kiindulni. Ez az év viszont érdekes példaként szolgál: globális szinten mind búzából, mind kukoricából rekordtermésről beszélhetünk, ám az árak nem zuhantak akkora mértékben, mint amely ezeket figyelembe véve indokolt lett volna, tehát nem zárható ki a spekulációs elem- mondta. Bár - tette hozzá - inkább a tavalyi szezonban beszélhettünk szélsőséges árakról. Az ártendenciákat egyelőre nem lehet meghatározni, egy-egy USDA jelentés is meg tudja mozgatni a piacokat.

"Ha megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 10 évben hogyan alakult a világ gabona-felhasználása, az nem magyarázza az elmúlt években tapasztalható áremelkedést. Úgy vélték a befektetők, hogy biztosabb helyen van a pénzük, ha gabonában, vagy általánosságban alapanyagban van más eszközök helyett, és ez sok helyen feszültségeket okoz" - világított rá Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A gabonaárakat a politika is egyértelműen befolyásolja (pl. Oroszország vagy az USA politikai megfontolásai), és főleg azoké az országoké, akik biztonsági okokból nagy készleteket halmoznak fel.

A beszélgetők az idei kukoricatermést egyöntetűen 6,7-7 millió tonna környékére becsülik, ám az utólagos korrekció esélyét nem zárták ki. Az aflatoxin már egy ideje forró téma a gabonapiacon is, az új termésre vonatkozó aflatoxin-szintekről Kiss Ágota az SGS szakértője beszélt. Az SGS statisztikailag megalapozott mintaszámmal dolgozik, tapasztalataik szerint a friss betakarítás során nem jelentkeztek aflatoxin- problémák a kukoricánál. Három hete azonban már folyamatosan mérnek magasabb aflatoxin szinteket is. Ennek oka egyelőre nem ismert, csak a mérési eredmények állnak rendelkezésre.

Az idei gabonaszezonban nem születtek betakarítás előtti szerződések az un. vis maior törvény miatt, amely jelentős károkat okozott a piacon, most azonban a parlament előtt van egy törvénymódosítási javaslat, amely az említett szabályozást finomítaná. Tóth István (MOSZ) úgy véli, hogy a szabályozás hatásvizsgálatok és szakmai konzultáció nélkül került elfogadásra, ennek a negatív következményei pedig már látszanak is. "Jó lenne, ha a módosító javaslatok elfogadása előtt azokat még kiadnák egyeztetésre a szakmai szervezetnek számára"- hívja fel a figyelmet.

"Az új szabályozás miatt mind a termelők, mind az egész ellátási lánc, és így az egész ország vesztesége nagy volt. A termelők számra ez sok esetben piacveszést is jelentett - véli Kócza Zsolt. "Szerencsére a mostani törvénymódosítási javaslatok benyújtása előtt legalább már némi szakmai egyeztetés is lezajlott. A módosított szabályozás biztosan jobb lesz, mint a tavalyi, valami előremozdulást már tapasztalunk"- tette hozzá. Pótsa Zsófia megerősítette, hogy az ügyben tapasztalható pozitív irányú elmozdulás. Vannak már olyan paragrafusok, amelyek a termelők kötelezettségeit is leírják, de ezek sem oldják meg 100 százalékosan a problémát. "Azt soha nem emelik ki, hogy a határidős ügylet a termelőnek is egy lehetőség. Pillanatnyilag ezt a lehetőséget mind a termelőtől, mind a felhasználóktól elvették. Alapvetően káros volt, hogy ebbe az ügybe törvényileg beavatkoztak, akkor működne jól a folyamat, ha mindenki felelősen kötne üzletet - világít rá a szakember.

SGS tapasztalatai is megerősítik, hogy az új szabályozás jelentős, az egész láncon végigvonuló a kockázatokat okozott. "Minket, mint független minőségellenőrző szervet is bevontak a termésbetakarítások mennyiségének ellenőrzésére, ennek tükrében látszik, hogy igen nagy problémák és egyet nem értések voltak az üzletkötések során - mondja el az SGS tapasztalatait Kiss Ágota.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?