Spanyolország a világ legnagyobb szárítotttakarmány-termelője, és a világ második legnagyobb exportőre az USA után. A lucernával és bükkönnyel bevetett terület nagysága 350 ezer hektárt tesz ki, ennek felét leszerződik a szárítotttakarmány-gyártókkal, a többit legeltetik, vagy napon szárított szálasként a saját állatállomány részére teszik el. Az ipari szárítás 300 fokos levegővel, nagy, központi üzemekben történik a 12-14 százalékos nedvességtartalom eléréséig. A feldolgozott takarmány szűk egynegyedéből pelletet gyártanak.

A lucernát ötévente törik fel, telepítése fele részben ősszel, fele részben tavasszal történik. A száraz időjárás a megnövelt takarmánytermő terület ellenére visszavetette Spanyolország takarmánytermelését a 2019/20-as gazdasági évre. Hagyományosan a spanyolok a Közel-Kelet legnagyobb takarmánybeszállítói, míg az Egyesült Államok Ázsia legnagyobb ellátója. Miután azonban Kína megvámolta az amerikai lucernát, Spanyolország azonnal lépett, és új rekordot elérve alaposan megerősítette szerepét a kínai piacon - írja jelentésében az USDA. Mivel azonban a spanyoloknak nincs több szálastakarmányuk a tavalyi mennyiségnél - sőt! -, ezért az ázsiai térnyerés ára a közel-keleti piac kisebb mértékű kiszolgálása volt. Ezzel együtt még mindig az Egyesült Arab Emírségek Spanyolország legfőbb célpiaca, és már nem az EU a második: Kína lépett a helyére, miután az ide kivitt mennyiséget több mint megháromszorozták.

2019-ben egy kicsit módosult a pillangós takarmányok területe a kukorica javára, azon kívül ősz óta nagy a szárazság, ami sem a frissen telepített lucernának, sem a hozamoknak nem tett jót. Kína állandó igénye azonban jövőre várhatóan növekedést hoz az új telepítésű területek nagyságában. A hazai állattenyésztés közel sem vesz fel ennyi szálastakarmányt, a termőterület mégis 5 éve folyamatosan nő. Az export ugyanis mára a szálas fehérjenövények 80 százalékát felszívja, és hajtja a termelést.

Mindez azért érdekes, mert a spanyoloknál is ugyanazon a jogcímen lehet támogatást felvenni a pillangós szálastakarmányokra, mint nálunk, és rájuk is ugyanúgy vonatkozik a vegyszerrel nem kezelhető, de kötelezően létesítendő 5 százaléknyi ökológiai célterület. A motiváció tehát azonos náluk és nálunk, és ha az alábbi táblázatra pillantunk, láthatjuk, hogy a kis Magyarország nem sokkal kevesebb lucernatermő területtel rendelkezik, mint a spanyolok. Állatállományunk abszolút nem indokolja ezt a mennyiséget, amit a termelők a lucernaszéna árának zuhanásában pontosan éreznek. A különbség köztünk és a spanyolok között abban rejlik, hogy ők megoldották a lucerna nagyüzemi feldolgozását és exportját, mi pedig nem. Érdemes ezt végiggondolni. Központi feldolgozás és export esetén olyan lökést kapna a termelés, ami a növekvő árakon keresztül 20-25 százalékkal emelhetné e takarmánynövény termőterületét. Még a spanyolokat is magunk mögé utasíthatnánk. Tekintve egyre száradó, 8-10 aranykoronás földejeinket, ez nem egy ördögtől való gondolat.