Az Iowa, Minnesota, Észak-Dakota és Wisconsin mezőgazdasági termelői vannak leginkább elmaradva a kukorica betakarításában. Észak-Dakotában csak a kukorica 10%-át tudták november 4-ig behordani, ami az ötéves átlag 60%-a, az iowai termelők pedig a termés 43%-át szállították raktárakba. Egész USA-t tekintve november első napjaiban járt az ország a betakarítási munkák felénél, de mostanra már 84 százalékos készültségnél tartanak. Mégis félő, hogy nagyon sok kukorica kint marad a földeken. A betakarított mennyiségben sincs köszönet: nagyon magas a nedvességtartalma, a júniusban földbe került magok még mindig 30 százalék feletti víztartalommal bírnak, ami nagyon költségessé teszi a szárításukat.

Aratás közben érkezett a hó, 19 millió tonna kukorica bánhatja

Sokba kerül a megkésett kukoricavetés Amerikának és a világnak

El is kezdődtek a számolgatások, nem éri-e meg jobban lábon szárítani a kukoricát. A farms.com számításai szerint kis szerencsével többet nyerhet az, aki inkább márciusig kint hagyja a termést. Öt év átlagában az ekkor vett minták nedvességtartalma 20%-ra csökken, miközben a veszteségek 30 százalék körüli szinten maradhatnak. Persze sok függ a kukorica egészségi állapotától, fajtájától és az adott év időjárásától is. A fuzáriumos, beteg kukorica, vagy a rovarlárváktól meggyengült szár nyilván rosszabbul tartja magát, mint az egészséges. Ha ehhez még a csövek is súlyosak, akkor egy téli jégverés vagy szélvihar egykettőre elfekteti az állományt. A nedves, esős, havas időjárás nem kedvez a cső száradásának, lehet hogy márciusig szemernyi vizet sem veszítenek a szemek. Az őzek és vaddisznók számától is erősen függ a kár mértéke. Ahol nagy vadállomány, ott téli etetőnek nézik a táblát.

Vagyis akkor érdemes megkockáztatni az állomány lábon szárítását, ha

• mérsékelten vadkáros térségben termelünk,
  
• egészséges az állomány, és
• 30 százalék körüli a szemek víztartalma.
  

Ilyen esetben átlagos időjárási viszonyok esetén 30 százalékos veszteség mellett is jobban jár anyagilag az, aki nem hordja be a nedves kukoricát ősszel. Az amerikaiak szerint a nyereség nem kevesebb, mint 20 dollár hektáronként, azaz 6100 Ft. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy ha ismét egy havas áprilisba futunk bele, amiből csak júniusban tér magához a növény, vagy egy extrém esős őszt fogunk ki, de valami csoda folytán mégsem gyengíti fuzárium a kukoricát, akkor érdemes tollat ragadni és számolni, mielőtt szárítóba hordjuk a vizes magot. Ennyit mindenképpen tanulhatunk az amerikai kollégák példájából.