Durva, ami ezen a két magyar településen történt: így jutottak fel a csúcsra a gazdák

Durva, ami ezen a két magyar településen történt: így jutottak fel a csúcsra a gazdák

agrarszektor.hu
A felzárkóztatás során nem elég egy korábban látott program lemásolása, másoknál gyorsabban is kell azt csinálni - jelentette ki Bencsik Attila, a Glia Kft. ügyvezetője az AGROmashEXPO-n a Kukorica Kör Egyesület által megrendezett szakmai beszélgetésen. A szakember szerint a mezőgazdasági innovációk során törekedni kell arra, hogy az emberek a meglevő eszközeikkel is tudják azokat használni. Bűdi Károly, a AgriDron Kft. tulajdonosa és műszaki szakértője elmondta, hogy az ágazat szereplőinek azt kell felismerniük, hogy ha nem fejlődnek folyamatosan, akkor előbb-utóbb önkéntelenül is le fognak maradni. A beszélgetésen emellett szóba került a vidékfejlesztés, a felzárkóztatás és a munkahelyteremtés is, de a szakértők kitértek a precíziós gazdálkodás kérdéseire is.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Bencsik Attila, a Glia Kft. ügyvezetője elmondta, hogy most már lassan 20 éve foglalkoznak innovációval. Ez eredendően egy informatikai cég, a fő területük a nagy adatbázisok kezelése, az adatbányászat, a gépi tanulás és az ajánlórendszernek nevezett, mesterséges intelligencia jellegű kutatások. Ezért az első időben az ilyen jellegű pályázatokkal foglalkoztak, bár később a biotechnológia irányából belecsöppentek az agráriumba is, azóta a biotechnológia és az informatika együttes alkalmazásának lehetőségeit kutatják. A szakember elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt egy műszaki jellegű probléma miatt egy Heves megyei kistelepülésre, Tarnabodra kerültek, és ott is maradtak. Itt azt kezdték el vizsgálni, milyen lehetőségek vannak egy település újjáépítésére, és azt tapasztalták, hogy egy falusi közösségben előbb-utóbb szükségszerűen a mezőgazdasági projekteknek is sorra kellett kerülnie, mert termelni kell.

A kisebb-nagyobb mezőgazdasági projektek során eleinte azonban problémát jelentett, hogy kevés szaktudással és kevés információval rendelkeztek. Bencsik Attila szerint éppen ezért kiemelten fontos volt, hogy kiépítsenek egy olyan információs rendszert, amelynek segítségével a mezőgazdaság területéről adatokat tudtak gyűjteni, amit később feldolgoztak és elemeztek. Az első időkben ez úgy nézett ki, hogy az adatgyűjtés helyben történt, aztán feldolgoztatták másokkal, ezt a feldolgozott információt pedig helyben használták fel. A manufakturális lehetőségeket és módszereket próbálják összehozni a magasan fejlett munkaerővel. A szakember beszélt arról is, hogy ma Magyarországon zajlik egy nagy, falurehabilitációs program, amelyet a kormányon kívül a Máltai Szeretetszolgálat és több, kisebb karitatív szervezet karolt fel, és amely jelenleg 300 települést érint.

Most idén kaptuk azt a feladatot, összerakjunk egy olyan mezőgazdasági programot, ami megfelel ezeknek a kis településeknek, de nem a múlt, hanem a jövő technológiáját használja

- mondta el Bencsik Attila.

Bencsik Attila beszélt arról, hogy a felzárkóztatás kapcsán sokan ott követik el a hibát, hogy a legtöbb ilyen program a másolásról szól, már látott dolgok kipróbálásáról. A szakember úgy látja, hogy a felzárkózás lényege az, hogy annak gyorsabbnak kell lennie, mint mások haladásának. A Glia Kft.-nél először felmérték, milyen lehetőségeik vannak Tarnabodon, milyen emberekkel, milyen munkákat lehet elvégezni. Ennek kapcsán elindítottak egy képzési programot, ahol minden résztvevőnél egyenként nézték meg, mire van szükség: volt olyan, akinek a 8 osztály elvégzése volt a célja, más targoncás/traktoros vizsgát szeretett volna tenni, vagy az aranykalászos gazda vizsgát. Második lépésnek azt nézték meg, milyen technológiákat tudnak behozni, és kiépítettek a településen egy úgynevezett Lo-Ra-WAN hálózatot: ami egy kis sebességű, nagy területet lefedő, kis energiájú vezetéknélküli adatátviteli hálózat. Ezzel talajnedvességet, talajhőmérsékletet és egyéb jellemzőket mérnek. Ez a fejlesztés ott tart, hogy már a Miskolci Egyetem Talajtani részlegével dolgoznak együtt, olyan szenzorok fejlesztésén, amelyek jobbak, mint a mostaniak.

A precíziós mezőgazdaság legnagyobb problémája, hogy nincs elég és nincs megfelelő adat. Most olyan szenzorokat fejlesztenek, amelyek olcsók és pontosak - magyarázta Bencsik Attila. A szakember elmondta, hogy a meglevő hálózathoz fejlesztettek egy mobilapplikációt, mert mobiltelefonja most már mindenkinek van, egy alkalmazás pedig mindenki számára hozzáférhető és értelmezhető. Ezt az irányt próbálják továbbfejleszteni: Tarnabodon már vannak laborjaik, ahol a biotechnológiát és az informatikát együttesen alkalmazzák. Bencsik Attila példaként felhozta, hogy mezőgazdasági levéltrágyát és talajjavítót is gyártanak, amelyet a környező, általuk művelt területeken tesztelnek.

Van az a példázat, hogy adjunk az embernek egy halat, és jóllakik egy napra, de tanítsuk meg halászni, és jóllakik egy életre. Ez hibás gondolkodás. Nem halat kell adni, nem halászni kell megtanítani - előbb piacot kell teremteni, és csak aztán jöhet a tanítás

- tette hozzá Bencsik Attila.

Az alsódobszai Bűdi Károly, az AgriDron Kft. tulajdonosa és műszaki szakértője elmondta, hogy azt kellett felismerniük, hogy bármennyire kicsi, bármennyire eldugott településen élnek, a mezőgazdaság révén tőzsdei termékeket állítanak elő. Innentől kezdve az, hogy fejlődniük kell, evidencia volt: minél gyorsabban, minél hatékonyabban és minél több jó minőségű terméket kell előállítaniuk ahhoz, hogy sikeresek tudjanak lenni. A szakember elárulta, hogy az elmúlt évtizedben minden pénzüket a fejlődésre, a vállalkozás fejlesztésére költöttek, viszont éppen ezért lekörözték a környéket, és kezdik elérni a kor aktuális szintjét. Bűdi Károly szerint a mezőgazdaságban élők egy jelentős része nem folytat gazdálkodói életformát: sok esetben a területen dolgozó ember nem ott él, nem ott költi el a megkeresett pénzét, ahol szerezte. Alsódobszán azonban minden megkeresett forintot visszaforgatnak a helyszín fejlesztésébe és korszerűsítésébe, próbálnak egy élhető vidéket építeni. A szakember elmondta, hogy ezekből kifolyólag sok fiatal van náluk, és az átlagnál jobb fizetést is tudnak adni.

Bűdi Károly abban látja a magyar agrárium fejlődésének a kulcsát, hogy mindig előre kell menni, nem szabad megállni, mert aki megáll, az lemarad. Ahogy fogalmazott a mezőgazdasági költségek emelkedésének leküzdésére több stratégia is létezik, de azt lehet látni, hogy a magyar agrárium napjainkra ezen a téren három részre szakadt: vannak, akik behúzzák a kéziféket és bezárkóznak, vannak a puhatolózók és vannak azok, akik határozottan mennek előre. Ehhez viszont az kell, hogy a gazdálkodó a meglevő technológiai színvonalát még magasabbra emelje. A szakember szerint a nehézségekkel vagy megküzd az ember, vagy siránkozik miattuk, és közben lemarad. Bűdi Károly elmondta, hogy eddig az eredmények őket igazolják: minden évben egyre több munkájuk van, minden évben egyre több emberrel dolgoznak, a település és a környezetük pedig egyre szebbé válik.

Egy versenypálya van - mindegy, mikor és mekkora hátránnyal indulsz, a fő kérdés az, hogy adott pillanatban hol vagy

- tette hozzá Bűdi Károly.

A szakember elárulta, hogy ők most azt vizsgálják, hogy lehet jó kukoricát termelni, és hogy ennek során melyek a legfontosabb költségelemek. Ahogy Bűdi Károly fogalmazott, ők nem precíziós mezőgazdaságot csinálnak, mert azt már az édesapja megvalósította azzal, hogy kijelentette, hogy iparszerű mezőgazdaságot folytatnak, a munka minden reggel öt óra ötvenkor kezdődik, ha esik, ha fúj. A szakember jobban szereti a helyspecifikus gazdálkodás kifejezést, mindig a helyszínen próbálják megcsinálni azt, amit ott és akkor kell. Bűdi Károly szerint mindent megcsinálnak, de a tudomány mellett szükség van hitre és optimizmusra is. Ami a módszereiket illeti, a szakember elmondta, hogy lépésről lépésre haladtak: először megtanultak jól vetni, megfelelően és egyenletesen. Ehhez rengeteg kísérletezésre volt szükség: először azokkal az eszközökkel, amik rendelkezésükre álltak, majd új gépeket szereztek és azokkal is megtanultak jól bánni, végül pedig eljutottak oda, hogy minden körülmények között tudnak jól vetni. Az aratásnál ugyanez a folyamat játszódott le. Bűdi Károly szerint a legfontosabb lépés az volt, hogy minden egyes év után átgondolták és kielemezték, mit csináltak. Megnézték, mit csináltak jól, mit csináltak rosszul, és a következő időszakban megpróbálták kijavítani az elkövetett hibákat. A szakember szerint csak így lehet előrejutni, és csak így lehet évről évre jobb eredményeket elérni.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?