Szinte bárhol megterem ez a szupernövény: sokan nem tudják, de aranyat ér

Szinte bárhol megterem ez a szupernövény: sokan nem tudják, de aranyat ér

Gyeszát Zsolt
Korábban sokan amolyan "csodanövényként", a gyorsan megtérülő befektetés egy jó lehetőségeként kommunikáltak az energianádról, a valóság azonban más képet fest az Agrárszektor által megkérdezett termelő szerint. Mint megtudtuk, jelentős az igény az energianövényre, mégsem ugranak bele sokan a termesztésébe, hiszen a megtérüléshez több évre van szükség, ráadásul sok előítélet lengi körbe a piacot. Ám nem csupán a fűtőértéke, a hőerőművekben való felhasználás miatt lehet érdekes az energianád, akad, aki a növény más fajta felhasználási lehetőségeit is kutatja.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!

Regisztráljon most még EARLY BIRD áron! 

Mára eltűnt a versenytársak nagy része az energianád hazai piacáról a lengyeltóti Geri Gábor szerint. A növény termesztésével és értékesítésével foglalkozó Energianövény Team Kft. ügyvezetője úgy látja: korábban többen is nagy pénz reményében fogtak neki az energianád termesztésének, úgy gondolták, hogy gyorsan jövedelmező üzletet hozhat. Voltak olyan piaci szereplők is, akik vállalkozó szándékú embereket toboroztak, ám a termesztés folyamatában magukra hagyták őket, s ez sokak kedvét elvette a munkától.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!
Nekünk a nulláról kellett indulnunk annak idején, le kellett küzdeni azt az ellenszenvet és azokat az előítéleteket, amik kialakultak az energianáddal szemben. Ez nem egy csodanövény, hanem egy szántóföldi kultúra, amibe be lehet fektetni és természetesen lehet rajta nyerni is, de nem akkora mértékben, ahogy azt korábban más versenytársak előadták

 - mondta el az Agrárszektornak a vállalkozó.

Kevésbé jó termőtalajon is életképes
Geri Gábor szerint az energianád egyik előnye lehet az is, hogy kevésbé jó minőségű termőtalajon is életképes. Mint az Agrárszektornak elmondta, az ültetvény a trágyázást és a műtrágyázást sem igényli, az első évben csupán a gyomirtásról kell gondoskodni, hogy a gaz ne vegye át a hatalmat a területen. Azt követően már kevesebb foglalkozást igényel a növény a gazda részéről. Aratáskor az energianád 15-20 százaléka eleve ott marad a területen a technológia révén, illetve a levelét is lehullajtja a növény, melynek köszönhetően humuszréteg képződik a föld tetején. Ha esetleg felszámolják az ültetvényt, a talajnak akkor is jelentősen nőhet az értéke az előbbiek miatt - tudtuk meg a vállalkozótól. A szakember kérdésünkre azt is elmondta: azért is keresett növény hőerőművek részéről, mert az energianád fűtőértéke közel azonos az akácfa fűtőértékével. A betakarítása március közepétől május végig tart és a növény szárítást sem igényel az alacsony nedvességtartalma miatt. A lengyeltóti vállalkozó szerint az energianád 3-4 méter magasra nő meg, s a jellemzői alapján valahol a bambusz és a közönséges nád között helyezkedik el. Nincs olyan kemény a szára, mint a bambusznádnak, de tömörebb a közönséges nádhoz képest.

A Somogy megyei termelő szerint nem telített a piac, jelenleg ők maguk sem tudnak annyi energianádat termeszteni, amennyit az azt elégető hőerőművek meg ne vennének tőlük. A szakember úgy véli: a magyarok többsége fél az újdonságtól, s nem mer kockáztatni, illetve azért sem fognak neki mások a termesztésnek, mert nincs elérhető állami támogatás az ültetvény beindításához. Utóbbira már többször kaptak ugyan ígéretet, ám egyelőre nem kaptak rá pénzt. A finanszírozás azért lenne kardinális kérdés Geri Gábor szerint, mert az energianád az első két évben nem hoz nyereséget, az első esztendőben terméssel sem számolhat a gazda. Az ugyan előfordulhat, hogy a második évben van annyi haszon, ami fedezi a betakarítás költségeit, ám jellemzően a harmadik évtől válhat nyereségessé az ültetvény. Ugyanakkor nagyjából tíz évben érdemes gondolkodni ahhoz, hogy a kezdeti költségek is megtérüljenek és jövedelmező üzlet válhasson a növényből. A lengyeltóti vállalkozó azt is elmondta: ők egy angliai testvércégtől hozták az első ültető gyökértörzseket (rizómákat), majd velük közösen hoztak létre farmokat itthon, melynek köszönhetően ma már magyarországi rizómákat ültetnek el. Megközelítőleg kétszáz hektáron gazdálkodnak: Somogyban több helyütt bérelt földeken termesztik az energianádat, s az ország más területein is vannak nem saját tulajdonban lévő, ám általuk ültetett, felügyelt területek, ahonnan szintén ők takarítják be, illetve vásárolják vissza a növényt.

Elsőként mi készítettünk itthon az energianádból nagy bálát, melyet jelenleg elsősorban egy Dél-Dunántúli hőerőmű vásárol fel tőlünk és égeti el a kazánjában. Ehhez egy speciális technológiát hoztunk létre, amivel learatjuk az energianádat, összeroppantjuk a szárát, majd bálázzuk a növényt. Az elszállítás megkönnyítése miatt fontos volt, hogy bála legyen a learatott energianádból, illetve az erőmű is bálák elégetésére rendezkedett be. A tavalyi évben például 2450 bálát adtunk át a hőerőmű részére

 - emelte ki Geri Gábor.

Habár van igény az energianövényre, nem igen gondolkodnak bővülésben a termelő elmondása szerint. Az általuk gondozott mintegy kétszáz hektárnál nem tudnak nagyobbat ugrani, komolyabb tőke és befektetés híján kicsi hozzá a cég. Más irányban gondolnak, kisebb kutatásokat indítottak például különböző egyetemek segítségével, hogy kiderüljön, mi mindenre lehetne még jó az energianövény. Geri Gábor szerint eredményük is van arról, hogy például az OSB-laphoz hasonló táblát lehet fejleszteni energianádból, ami bizonyos paramétereiben még erősebb is lehet. Egy horvátországi papírgyárnál a papírkészítés lehetőségeit is bevizsgáltatták, ami szintén ígéretes eredményeket hozott. Ezen kívül mások is megkeresték őket különböző elképzelésekkel, melyek között még a ragasztókészítés lehetősége is felmerült. Ám egyelőre az energianád újabb hasznosítási módjai a fiókban maradnak, mert óriási befektetés vagy támogatás kellene ahhoz, hogy érdemi üzlet válhasson belőle - tudtuk meg a szakembertől.

A legrosszabb helyzetben vagyunk, mivel mezőgazdasági tevékenységgel az iparhoz nem tartozunk, de a mezőgazdasághoz sem igazán, mivel ipari növényt termesztünk. Valahol a középső mezsgyén állunk

 - magyarázta Geri Gábor.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?