Itt a tilalom: ennyit veszíthetnek a magyar gazdák a gabonakivitel korlátozásával

Magyarország a 2021-es év során csak az első kilenc hónapban mintegy 5,7 millió tonna gabonát értékesített külföldön, a tavalyi év egészét nézve pedig összesen több mint 1,6 milliárd eurónyi gabona került ki exportra. Ez most megnehezülni látszik, ugyanis a magyar kormány az elszálló gabonapiaci árakra való tekintettel, valamint a hazai élelmezés biztonságának garantálására exportkorlátozást vezetett be a hazai gabonákra. 2022. május 15-ig minden külföldre szánt gabonaszállítmányt be kell jelenteni, és ha a kormány úgy ítéli meg, hogy az adott termények kivitele veszélyeztetné a hazai élelmezésbiztonságot, elővételi vagy vételi joggal élhet a szállítmány tekintetében.

Rendkívüli lépést jelentett be 2022. március 4-én a magyar kormány: az orosz-ukrán háború azonnali hatállyal megtiltották a gabona kivitelét az országból. Ahogy Nagy István néhány nappal később fogalmazott, a gabonapiaci árak és a takarmányárak radikálisan megemelkedtek a piacról kieső ukrán termények miatt, emellett a hiánytól való félelem következtében jelentős mértékben nő az igény a magyar mezőgazdasági termények külföldi felvásárlása iránt is. A kormány ezért úgy döntött, hogy 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), és amennyiben a bejelentett mezőgazdasági termény kivitele veszélyeztetné vagy kockáztatná a hazai ellátás biztonságát, abban az esetben arra nézve az állam élhet elővásárlási vagy vételi jogával, e jogainak gyakorlási szándékáról pedig harminc napon belül nyilatkozni fog a bejelentő felé.

A búza és a kukorica amúgy is igen magas árát további 10-20%-kal drágította meg a határidős piacokon a február végé kirobbant orosz-ukrán háború, amely történelmi csúcsokra vagy azok közelébe lökte az árakat. Erről Hollósi Dávid, a Takarékbank és a Magyar Bankholding Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója tájékoztatta az Agrárszektort.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ahogy a szakértő fogalmazott, ha aratásig nem csökken a feszültség, akkor állandósulhatnak idén a megemelkedett gabonaárak. Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy a fő problémát egyelőre a logisztikai, vasúti és hajózási szállítási nehézségek adják, ugyanakkor a termelést egyelőre várhatóan kevésbé érinti a konfliktus. Ukrajna és Oroszország együttesen a világ búzaexportjának 29%-át adják, az együttes gabonaexport-potenciáljuk megközelíti a 100 millió tonnát, ebből csak a búza 40-50 tonna. Raskó György, agrárközgazdász korábban az Agrárszektor kérdésére szintén úgy nyilatkozott, hogy a napokban kirobbant háború nemcsak az ukrán, de az orosz gabonatermelést és exportot is teljesen felforgatta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Raskó György akkor még úgy fogalmazott, hogy amennyiben Oroszország elfoglalja Ukrajnát, ennek az exportmennyiségnek a sorsa teljesen bizonytalanná válik, ami komoly áruhiányt és számottevő áremelkedést is generálhat a térségben. Azóta azonban az Oroszország ellen elrendelt gazdasági szankciók is árnyalják a képet.

A kormány által elrendelt exportkorlátozást illetően az Agrárszektor megkereste az Agrárminisztériumot, hogy megérdeklődje, egészen pontosan mely gabonákra terjed ki az export korlátozása. Válaszában a minisztérium közölte, hogy a kormányendelet hatálya a takarmány- és élelmiszer ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű alapanyagokra, vagy termékekre terjed ki. A gabonák vetőmagjai nem minősülnek sem takarmánynak sem élelmiszernek, így ezekre nem terjed ki a rendelet hatálya. A kormányrendelet céljaként a szaktárca a takarmányozási, valamint élelmezési alapanyagokból Magyarország ellátásbiztonságának szavatolását jelölte meg. Ahogy fogalmaztak,

az intézkedés megelőző jellegű, a háborús helyzet miatti gabonapiaci folyamatok kiszámíthatatlansága miatt vezettük be. Folyamatosan elemezzük a takarmánypiacot és a gabonapiacot, ennek figyelembevételével, mérlegeljük, hogy milyen döntésekre van szükség.

Arra a kérdésre, hogy milyen mértékű is volt 2021-ben a magyar gabonakivitel, és hogy ez az egyes gabonafajtákra lebontva mekkora mennyiségeket is jelent, az Agrárminisztérium kifejtette, hogy kukoricából az export átlagosan 2,2-4,2 millió tonna szokott lenni, a 6,5-9,3 millió tonnás termésből, ám ez a 2021/2022-es évben ez jóval kevesebb volt az alacsonyabb tavalyi termés (6 millió tonna) miatt. A minisztérium azt is elárulta, hogy búzából hagyományosan 2-2,5 millió tonnát szokott Magyarország exportálni, a 4,9-5,4 millió tonnás termésből, az árpa kivitele pedig 400-800 ezer tonnát tesz ki évente. Értékét tekintve a 2021-es évben Magyarországról mintegy 876 millió eurónyi kukoricát, 568 millió eurónyi búzát és 164 millió eurónyi napraforgómagot vittek ki exportra, ezek voltak a legnagyobb tételek.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tavaly egy kiadványában elemezte a magyar élelmiszer-gazdaság külkereskedelmét a 2021-es év első kilenc hónapjában. A vizsgált időszakban összesen 5,7 millió tonna gabona értékesült a külpiacokon, amelyből 3 millió tonna kukorica, 1,9 millió tonna búza és 703,8 ezer tonna árpa volt. A kukorica exportvolumene 11,8%-kal csökkent 2021 első három negyedévében, de a búza kivitt mennyisége is 17,7%-kal visszaesett az egy évvel ezelőttihez képest. Az árpaexport volumene 7%-kal mérséklődött, értéke viszont 12,3%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A kukorica exportátlagára 16%-kal, a búzáé 17%-kal emelkedett 2021 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

Az exportkukorica volumenének 98,8%-a uniós tagállamokba került, a korábbi évekhez hasonlóan Olaszország volt a legnagyobb vásárló, a kukoricakivitel 39,3%-a (1,2 millió tonna) került erre a piacra. További nagy piac volt még Románia (18,1%, 545,4 ezer tonna) és Ausztria (14,5%, 437,4 ezer tonna). A búzakivitel volumenének 94%-a irányult az EU-tagországokba. Olaszország (47,8%, 922,4 ezer tonna) és Ausztria (21,5%, 415,8 ezer tonna) volt a két legnagyobb vásárló, továbbá Románia, Bosznia-Hercegovina, Németország és Horvátország is fontos piacot jelentett. Az árpaexport volumene szinte teljesen a belső piacra került, Románia (44,3%), Olaszország (32,4%) és Ausztria (12,2%) volt a három legnagyobb vásárló.

Az Agrárminisztérium válaszában azt is kiemelte, hogy az árupiac helyzetének rendkívüliségét jelzik az alábbi számok, amelyből és az ukrán kiszállítások leállásából, a tavaszi vetések esetleges elmaradásából fakadó negatív várokozás miatt minden feltételezés alapján az következik, hogy megindul egy erős kereslet is a magyar gabona- és olajosnövények tekintetében olyan mértékben, ami a hazai ellátás biztonságát is veszélyeztetheti. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint amíg az amerikai gabonapiacokon (USA Chicago) február 21-én még 797 dollár volt egy véka (bushel, kb. 27 kg.) búza 797 dollárba került, március 4-ére már 1348 dollárra emelkedett az ára, ami 69%-os drágulást jelent. A kukorica ára 654 dollárról 756-ra nőtt, vagyis 16%-ot emelkedett. Az Európai Unióban a búza (dollárban számolt) tonnánkénti ára 43%-kal, 281-ről 402-re emelkedett, ami 32%-os áremelkedést jelent. Ennek fényében érthető, hogy a kormány nem akarja, hogy a magyar termelők minden gabonakészletüket külföldön adják el.

Az export korlátozásával kapcsolatos döntés azonban a hazai gabonakereskedőket is váratlanul érte. Ahogy Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára fogalmazott, a piaci szereplők nem voltak felkészülve egy azonnali hatású intézkedésre. A Magyar Közlönyben hétvégén megjelent rendelet egyelőre számos kérdést vetett fel a gyakorlatban, a kereskedők pedig bizonytalanok. Pótsa Zsófia kiemelte, hogy a tagság jelentős része az államnak fogja felajánlani azokat a tételeket, amelyeket már előkészítettek a szállításra. A kérdés csak az, hogy a jogszabály által megfogalmazott harminc napig mit kezdenek ezekkel a tételekkel - emelte ki a szövetség főtitkára. A másik érdekes kérdés, hogy ha az adott külföldre szánt tétel vonatkozásában az állam élni kíván az elővásárlási vagy vételi jogával, milyen árat fog érte fizetni? A bejelentéskori árat, vagy a döntés meghozatalakor érvényes árat. Ahogy ugyanis az Agrárminisztérium adataiból látható, jelen helyzetben rövid időn belül is óriási árkülönbségek alakulhatnak ki a gabonapiacokon.

Pótsa Zsófia  ugyanakkor elismerte, jogos a szándék az állam részéről, hogy gondoskodni szeretne a tartalékokról, ebben a kereskedők és a feldolgozók is partnerek. Egyeztetésre azonban szükség lenne a kormányzat és a piaci szereplők között. Ez vélhetően már ezen a héten megtörténik.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?