A környezetbarát növényvédelemmel és a hatékony növényi virológiával foglalkozó kutatócsoport alakul a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán dr. Palkovics László Amand professzor vezetésével. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája által kiírt pályázaton nyertes projekt tovább emeli az intézményben folyó tudományos munka rangját, emellett hozzájárul a gyakorlatias, korszerű tudás átadásához is.
Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
Egy régi hagyományokkal rendelkező, a magyarországi kutatócsoportok munkáját segítő pályázati rendszerben értünk el fontos sikert, hiszen a támogatás révén jelentős kutatást kezdhetünk meg az egészséges élelmezés szolgálatában
- fogalmazott a sikeres pályázat kapcsán prof. dr. Palkovics László Amand, az intézmény Növénytudományi Tanszékének egyetemi tanára. A kutatási témák között szerepel a zöldségtermesztésben, valamint a szántóföldi és dísznövénytermesztésben előforduló vírusok vizsgálata, amellyel kapcsolatban a rezisztencia, illetve a vírusok rezisztenciatörő tulajdonságainak kérdése is előtérbe kerül.
Kiemelt jelentőségű az új növényi kórokozók azonosítása, diagnosztikai módszerek, illetve a gyors szántóföldi tesztelés fejlesztése is, hiszen a gyors diagnózis ad lehetőséget a haladéktalan válaszra a vírus terjedése ellen
- emelte ki az oktató. Mint mondta, egykor a kórokozók száz év alatt lépték át a kontinenshatárokat, ma ez néhány óra alatt megtörténik. A folyamatot a klímaváltozás tovább gyorsítja.
A növényvédelemben szintén kiemelt terület a korai előrejelzés, a környezetbarát hatóanyagok és a biológiai növényvédő szerek vizsgálata. A kutatásvezető kifejtette: a pályázatban azt is megfogalmazták, hogy a távérzékeléssel kapcsolatos kutatások keretében egy olyan előrejelzési módszert dolgoznak ki, ahol a mesterséges intelligencia nagyfelbontású képek segítségével felismeri a növényi betegségeket, ami elősegíti a precíziós növényvédelmi technológiák fejlesztését, a kémiai hatóanyagok specifikus kijuttatását - írja közleményében a Széchenyi Egyetem.
A meghatározó szakmai programok, amelyek korunk aktuális problémáira keresik a legjobb megoldásokat, valamint a kiválóságok elismerése, az arra érdemes kutatások támogatása, mint amilyen a mostani is, tovább növelik a Széchenyi István Egyetem rangját, erősítik pozícióját a hazai és nemzetközi összevetésekben. A jelentős kutatási tevékenység az egyetem oktatási színvonalát is emeli, hiszen az eredmények rögtön bekerülnek az oktatási anyagokba, így a hallgatók a legújabb tudományos és gyakorlati ismereteket kapják meg, használható, korszerű tudásra tehetnek szert nálunk
- ecsetelte a program jelentőségét a professzor.
A mezőgazdaság és élelmiszertermelés megítélése fontos változáson esett át az elmúlt években, mert a pandémiás időszak mindenki számára világossá tette, hogy ez a terület milyen stratégiai szerepet tölt be az ország életében. Megfelelő minőségű élelmiszerre, illetve az azok előállításához szükséges jó minőségű alapanyagra mindig szükség lesz, s ezt a mezőgazdaság biztosítja
- hangsúlyozta dr. Szalka Éva, a kar dékánja.
Az előttünk álló időszakban a bővülés és a fejlesztés folytatódik, amelynek köszönhetően több területen is tovább erősítünk, az élelmiszertudomány mellett a fenntartható környezet és a vidékfejlesztés kérdéseivel is kiemelten foglalkozunk. Emellett a Széchenyi István Egyetem műszaki hagyományaira építve, a legmodernebb technológiákat szem előtt tartva fejlesztjük a precíziós mezőgazdasággal kapcsolatos képzéseinket
- hangsúlyozta a dékán.
Címlapkép forrása: Getty Images
