Ez a növény óriási biznisz lehet a magyar földeken: egyre többen ültetik itthon

Ez a növény óriási biznisz lehet a magyar földeken: egyre többen ültetik itthon

A takarmánycirok a világ egyik legnagyobb mennyiségben termesztett fűféléje és gabonanövénye, ugyanis a cirok nem más, mint a kukorica olcsóbb alternatívája. Magyarországon a szocializmus évei alatt a cirok elterjedt haszonnövény volt, azonban a rendszerváltás után a hazai termelés jelentősen visszaesett. Az elmúlt 5-6 évben azonban ismét fellendülőben van a ciroktermesztés Magyarországon, a 2021-es évben körülbelül 50 ezer hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel. De mit is kell tudni a cirokról, annak termesztéséről, illetve a benne rejlő lehetőségekről? Az Agrárszektor erről kérdezte dr. Palágyi Andreát, a Gabonakutató Nonprofit Kft. Cirok Nemesítési csoportvezetőjét.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A cirokot jellemzően gyenge talajtípusokra szokták ajánlani, persze azért a jobbakat is szereti, és a leggyakrabban öntözetlen és homokos területekre kerül - árulta el Palágyi Andrea, hozzátéve, hogy a növény inkább a lazább talajokat kedveli, és más kultúrákhoz képest magasnak mondható a hőmérsékletigénye is. A mostani hősokkot remélhetőleg még átvészeli, de azért már a cirokot is megviselik a rendkívüli hőhullámok. A Gabonakutató Cirok Nemesítési csoportvezetője ugyanakkor rámutatott, hogy a ciroknak a kukoricánál jóval kisebb a vízigénye, sőt az afrikai származásának köszönhetően nagyon jó a szárazságtűrése, és még olyankor is jól érzi magát, amikor a többi növénykultúrában már problémák jelentkeznek a szárazság miatt.

Hazánkban az idei évben a cirok termése is feltehetően kevesebb lesz, ám ahogy Palágyi Andrea sietett leszögezni, a termésbiztonságra most is számíthatunk. A szakember elmondta, hogy a cirok előnye az is, hogy a kukoricához képest jóval kevesebb növényvédő szerre van szükség a termesztése során, a vetés utáni gyomirtózás az, ami fontos. Ha nincs tetűfertőzés, amire bizonyos időszakokban - például szárazság idején - érzékeny a növény, akkor nem kell növényvédelemre költeni, és ezen az éghajlaton egyelőre nincs olyan gombás vagy baktériumos betegség, ami komoly kockázatot jelenthet. A klímaváltozás azonban változtathat ezen - mutatott rá a ciroknemesítő. Ugyanis ha folytatódik az a tendencia, hogy egyre északabbra tolódik a melegebb éghajlat, és egyre inkább elsivatagosodik az alföldi régió, akkor számítani lehet arra, hogy megjelennek olyan betegségek, amelyek eddig a trópusi égövben fordultak elő. Éppen ezért a Gabonakutató szakemberei folyamatosan nemesítenek, és remélik, hogy az új fajták megfelelnek majd a változó körülményeknek.

A cirok nagy előnye, ahogy azt korábban is említettük, hogy nincs komoly szántóföldi betegsége, és ha az alsó leveleken foltok jelennének meg - rovarkártétel vagy baktériumos fertőzés miatt -, azt a növény még el tudja viselni termésveszteség nélkül. A cirok emellett ügyesen tárolja a vizet és a harmatot is jól tudja hasznosítani, így például a dél-alföldi régióban, ahol az év során alig esett csapadék, még mindig zöldek a növények és a levélvégek sem száradtak el - emelte ki Palágyi Andrea. Összességében elmondható tehát, hogy a cirok a kukoricánál látványosan jobban viseli a kedvezőtlen aszályos körülményeket, és növényvédelmi szempontból is kevesebbet kell foglalkozni vele. Az egyik cirokféléből, a zöldtakarmányként használt szudánifűből még öntözés nélküli területen is 30-40 tonnát kaszáltak hektáronként a Gabonakutató kiszombori telephelyén. Amit pedig nem szabad elfelejteni, hogy a szudánifű a jelenlegi körülmények között is kétszer kaszálható a tenyészidő alatt, így végül az említett zöldtermés duplája várható. Optimális időjárási körülményeknél pedig ennek a kétszeresét is tudja adni egy szudánifű hibrid, ha öntözött, jó minőségű talajba vetik - húzta alá Palágyi Andrea.

Az idei évvel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a zöldtermés-eredmény ugyan elmarad egy esős évjáratban megszokottól, de még mindig sokkal jobb, mint ami más gabonafélékből előállított szilázs esetén elérhető. Így a jövőben a cirok valóban a kukorica alternatívája lehet. A nemesítők éppen ezért bizakodóak, hogy a következő időszakban tovább fog nőni az érdeklődés, különösen az alkalmazkodóbb cirok hibridek iránt, amelyek jobban viselik a hosszan tartó hőséget.

A cirokfélék hazai termesztését illetően Palágyi Andrea elmondta, hogy az elmúlt 5-6 év során szinte megkétszereződött a vetésterület, ami évente 5-10 ezer hektárral növekedett. 2021-ben már 50 ezer hektár körüli területen vetettek cirokot Magyarországon, idén ez még több lehet. A szakember szerint a vetőmag-igényből érezhető, hogy van rá kereslet, hiszen a Gabonakutató vetőmag eladása is megkétszereződött az elmúlt 6 év során. Évi 6-8 ezer zsákot adnak el cirok vetőmagból, de akár 10 ezer hektárra valót is szívesen forgalmaznának. Ezt a növényt egyre több gazda választja, mivel a kukorica/napraforgó termesztésével a szélsőséges időjárás miatt folyamatosan gondok vannak. A cirok viszont jó alternatívája lehet ezeknek, beilleszthető a vetésforgóba, és jól művelhető a kukorica termesztésére használatos gépekkel is. A cirok azonban nem csodanövény, ha valaki öntözőrendszerrel rendelkezik, vagy az észak-nyugati régióban szeretné termeszteni, természetesen jobb terméseredményeket érhet el. Ám Magyarországon hagyományosan azokra a régiókra koncentrálódik a cirok termesztése, ahol aszálysújtotta területek vannak - jelezte Palágyi Andrea, hozzátéve, hogy a növény a Dunántúlon hozza a tőle elvárható termést, ott 2-3-szor olyan magasra megnőnek a növények, mint az Alföldön. A cirokkal kapcsolatban a szakember kiemelte, hogy míg kukoricából öntözés nélkül szinte semmit nem lehet már betakarítani, a cirok még ilyen helyeken és körülmények között is képes néhány tonnás termést hozni.

Ami talán visszaveti a ciroktermesztés növekedését, hogy a felvásárló piac még nem eléggé alakult ki, mint ahogy az a kapcsolati rendszer sem, ami segítene abban, hogy a gazda rátaláljon a felvásárlóra/feldolgozóra. Ha messzebbre kell szállítani a cirok termést, az sokaknak már nem éri meg. Ez egy olyan probléma, amit még fejleszteni kell, hiszen a ciroktermesztésben pedig még bőven van növekedési potenciál

- hívta fel rá a figyelmet Palágyi Andrea.

A szakember szerint, ha a piac kiépülne, akkor akár a teljes hazai igényt ki lehetne elégíteni saját termesztésű vetőmagokból. Arra a kérdésre, hogyan hasznosítják hazánkban a cirokot, a nemesítő elmondta, hogy a termés 90%-ban állati takarmányként kerül felhasználásra, bár minden évben vannak új érdeklődők, akik kimondottan élelmezési céllal termesztenék a növényt. A szemes cirok ugyanis alkalmas lehet sör- és pálinka gyártására is, míg a silócirok szára - annak magas cukortartalma miatt - az édesipar számára lehetne alapanyag. Ez utóbbival kapcsolatban viszont problémát jelent, hogy nincs olyan üzem Magyarországon, amely ezzel foglalkozna, mivel a régi cukorgyárak felújítása és hasznosítása elmaradt. A cirok nem mellesleg élelmiszeripari alapanyagként is hasznosítható, gluténmentes szemtermése a kukoricáénál magasabb fehérjetartalommal rendelkezik, és mivel nem kell bajlódni a hántolással, teljes kiőrlésű lisztben is lehet gondolkodni.

Magyarországon a ciroknak mindenképpen van jövője, és ebben az évben nagyon megmutatkozik, hogy mekkora lehetőségek rejlenek benne. Egyre fokozódik iránta az érdeklődés, melyet az évről évre növekvő termőterület és vetőmag-igény is jelez

- állította dr. Palágyi Andrea.

Hasonlóan látják a helyzetet a ciroktermesztéssel és termeltetéssel foglalkozó szakemberek, akik szerint a növény, annak jó szárazságtűrő képessége és beltartalmi értékei miatt a kukorica reális alternatívája lehet, különösen a jelen év fényében. Amint azt már dr. Palágyi Andrea is említette, a cirok esetében is vannak termelési költségek, amelyek alacsonyabbak, mint a kukoricánál, és bár a növény tényleg jól tűri a szárazságot, azért ha lehet, érdemes öntözni. Ha a piaci folyamatok nem játszanának közre, és csak a csapadékhiányos állapotot és a klímaváltozást kellene figyelembe vennie a termelőknek, akkor valószínűleg gyorsabban nőne a cirok vetésterülete.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: Stop stressz! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?