Aggasztó, ami a magyar földeken zajlik: ebből még komoly gondok lehetnek

agrarszektor.hu
Mivel az elmúlt hetek szokatlanul enyhe, már-már tavaszias időjárása jelentős csapadékkal párosult, a korábbi aszály után megfelelően alakul a talajok telítettsége. Sok esetben tapasztalható, hogy a felső réteg telítetté vált, azonban jó néhány területen az alsóbb rétegek esetében még mindig szárazsággal lehet találkozni. Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, azonban egyre nagyobb területen fordul elő vízborítottság.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Szokatlanul enyhe, ám annál csapadékosabb volt az idei tél mostanáig, ami jótékony hatással volt a talajok telítettségére. Ám ennek következtében a termoindukció hatására romlik az őszi kalászosok vernalizációja, mely ronthatja a generatív szakaszt. Azonban a korán elvetett állományok esetében ez a folyamat már decemberben lezajlódott így a fotoperiodusok, a megfelelő hosszú nappali megvilágítás kedveznek a fejlődésnek - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Mint írták, jelentősebb probléma a károsítók megjelenése, főként az őszi káposztarepce esetében a repce szárormányos, mely ellen a vízborított területeken nehéz a védekezés. Az őszi kalászosok esetében a vírusvektorok és néhány levélbetegség okozhat komoly problémát a hőmérséklet és csapadék függvényében. Az agrárkamara ezért minden gazdatának felhívta a figyelmét arra, hogy amennyiben 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodnak és szántóföldi kultúrában végeznek rovarölő szeres kezelést, akkor naprakészen, a kezelést követő 24 órán belül jelentési kötelezettségüket teljesítsék a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vonatkozó felületén.

Fagymentes időjárás, rügyező gyümölcsfák

Az ország nagyrészén a hőmérséklet jellemzően nem esett tartósan fagypont alá, mely főként a növényfiziológiai folyamatokra lehet negatív hatással és számos, a fent említett növényvédelmi problémát generálhat az enyhe idő. A megzavart vegetációs ciklus a gyümölcsfákra kifejezetten veszélyes lehet. Az elmúlt években és a közeljövőben is a gyümölcsösök fagykár kérdéskörét, már nem a téli fagykár határozza meg, hanem döntően a tavaszi fagykárosodás, amely a szélsőséges időjárásból adódik. Az enyhe időjárás során a nedvkeringés, a rügyek megindulását követően jelentkező fagyos periódusok visszafordíthatatlanul károsíthatják a későbbi termést. Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok akkor érik a növényt, amikor a hőmérséklet tartósan a növények tűrőképességi határa alatt van. A téli nyugalmi időszakban, kevésbé szokott komoly fagykárosodás lenni, mivel ilyenkor a gyümölcsfajok nagy része a -20 Celsius-fokot is gond nélkül elviseli. A téli nyugalmi időszakban és főleg a tavaszi virágzáskor, azon gyümölcsfajoknál fordulhat elő fagykár, amelyek termeszthetőségük északi határán helyezkednek el Magyarországon. Ide tartoznak a csonthéjas gyümölcsfajok közül többek között a mandula a kajszi és az őszibarack is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milyen lépéseket lehet tenni az esetleges károk elkerülése végett?

A védekezésnél különbséget kell tenni a fagy milyensége között. Ha a fagy kialakulását a légtömegek áthelyeződése okozza, akkor szállított, vagy adventív fagyokról beszélünk, ilyen esetben az ember kiszolgáltatott az elemeknek, és kevésbé tud védekezni ellenük, viszont a kisugárzási fagyok ellen már eredményesen lehet, és lehetőségeinkhez mérten kell is védekezni, mert ellenkező esetben tetemes kár keletkezhet a termés kiesés következtében, és további problémákat okoz a növény (fa) életében. A fagyvédelmi rendszerek használatával mérsékelhetők a fagyos időszakok káros hatásai, és erre a tél során kevesebb, viszont a virágzás időszakában sokkal több lehetőség van.

Néhány nappal késleltethető a virágzás, (és bizony sokszor csak néhány napon múlik, hogy elkerülje az ember a fagyot), a fák törzsének, vázágainak, akár teljes ágrendszerének fehérre festésével, meszelésével, mivel kevésbé és lassabban melegszenek a növény szöveti részei, később indulnak az életfolyamatok, ezáltal csúszik a virágzási időszak is, ami ebben az esetben meghatározó jelentőségű lehet.

Egy másik lehetőség, ami üzemi szinten jobban használható, a fák hűtése, amit a korona felett elhelyezett mikroszórófejekkel oldják meg, amit akkor üzemeltetnek, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont fölött van, így hűtik a fák felületét és így akár egy héttel is eltolható a virágzás ideje. Sőt, ez a módszer virágzási időszakban is alkalmazható, amikor a fenológiai stádiumhoz tartozó kritikus hőmérsékletnél kezdjük az öntözést működtetni, mindaddig amig a külső hőmérséklet a kritikus érték fölé nem emelkedik, vagyis amig a jég a hőhatás következtében felolvad. A fák közé elhelyezett füstölőkkel is van lehetőségünk, a virágok körüli hőmérsékletet fagypont fölé emelni, vagy szélgépek kihelyezésével a hideg levegőt „távolabbra” vinni az ültetvény környezetéből, ez még a szállított fagyok esetén is elég hatékony. Sajnos 10 évből már 4-5 évben számolhatunk késő tavaszi virágzáskori fagyokkal, ilyen években 30-100%- os is lehet a fagykár mértéke, ha nem tudunk védekezni. A fákon belül a különböző termőrészeken nem egyforma a virágzás kezdete, ezt is érdemes kihasználni, hiszen a hosszú termővesszőkön 2-3 nappal később nyílnak a virágok, mint a rövid termőrészeken, nyársakon. Évenkénti rendszeres metszéssel biztosítani lehet, hogy megfelelő hosszú termőrész is képződjen a fákon, ahol nem mellesleg, még a gyümölcs mérete is kedvezőbb lesz. Azonban fontos megjegyezni, hogy kajszi esetében 40%- os virágfagykár, míg őszibarack esetében 60% -os virágfagykár esetén is megfelelő termésmennyiséggel számolhatunk. Kis mértékű fagykár esetén a termésritkítás mérsékelhető, vagy akár el is hagyható, ami nem elhanyagolható, ugyanis Magyarországon ez jelentős munkaerő-ráfordítást igényel.

Vannak azonban, olyan gyümölcsfajok is, ahol nem a virágok, hanem a gyenge fiatal hajtások elfagyása okoz gondot, ilyenek a gesztenye és a dió. E gyümölcsfajokra jellemző, hogy először a hajtások alakulnak ki, majd a rövid leveles hajtások végén fejlődnek a virágzatok. Itt is a későn fakadó fajták telepítésével lehet védekezni a legkönnyebben a tavaszi fagyok ellen. Mindent egybevetve, a lehetőségekhez képest mindent el kell követni, hogy a tavaszi fagyok okozta károkat megelőzni, vagy legalábbis mérsékelni lehessen.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?