Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2025.06.30.) napon.
2025.06.30. hétfő: Napos idő várható általában kevés fátyol- és gomolyfelhő mellett. Csapadék az ország döntő részén nem lesz, de egy északkeleti összeáramlási vonal mentén néhány gyenge zápor előfordulhat. Az északnyugati, északi szél sokfelé élénk, kevés helyen erős is lesz.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 35 fok között alakul, az északkeleti megyékben maradhat 30 fok alatt a csúcsérték.
Késő estére általában 20 és 27 fok közé csökken a hőmérséklet.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Jelenleg fronthatás ugyan nem terheli a szervezetünket, de az átlagosnál melegebb idő tartós stresszt gyakorol mindenkire. Különösen a kisgyermekekre és idősekre jelent veszélyt a meleg.
A következő napon várható időjárás
2025.07.01 kedd: Derült, napos vagy legfeljebb gyengén felhős időre számíthatunk. Csapadék nem várható. Az északkeleti, keleti szél főleg a Tiszántúlon megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul, az északkeleti tájakon lesz mérsékeltebben meleg az idő.
Friss híreink:
Nem semmi: itt akár 1200 forintot is elkérnek egy kiló magyar dinnyéért
Miközben az idei nyár első dinnyéi már megjelentek az üzletek polcain - nem ritkán 800-1200 forintos kilónkénti áron -, a hazai termesztők is készülnek a szezon érdemi rajtjára. A nehézségek ellenére a magyar dinnyetermesztés újra növekedési pályára állt: a görögdinnye-termőterület 10 százalékkal bővült, elérve a 3700 hektárt, míg a sárgadinnye 15 százalékos területnövekedéssel közel 500 hektáron kap helyet idén. A belföldi kereslet mellett az exportpiacok is fontos szerephez juthatnak, hiszen a várható 170-180 ezer tonnás termés messze meghaladja a hazai igényt. Az árakat tekintve vegyes a kép, hiszen, míg egyes áruházakban akciósan már 265 forintért is kapható dinnye, máshol akár 1200 forintba is kerülhet kilója - utóbbi egy nagyobb darab esetén már 10-12 ezer forintos kiadást is jelenthet.
Így locsold a kerted 2025-ben: nem mindegy, milyen vízzel öntözöl
A kiskertben a bőséges termés és az egészséges növények alapja a megfelelő öntözés is, hiszen hazánkban a csapadék mennyisége is kevés, és az eloszlása sem ideális a növények szempontjából. Azonban az „elegendő víz”” nem mindig jelenti a „jó vizet”. Az öntözővíz minősége, paraméterei kulcsfontosságúak a növények fejlődéséhez, és komoly hatással lehetnek a terméshozamra, valamint a növények ellenálló képességére egyaránt.
Nálunk is gyakori ez az esemény, de sokan rosszul tudják, miért történik
Minden nyáron felbukkannak olyan posztok vagy cikkek, amik fészekből kidobott gólyafiókákról szólnak, sőt olykor a bekamerázott gólyafészkek élő közvetítéseinek rajongói is szemtanúi lehetnek egy-egy ilyen drámai pillanatnak. A jelenség azonban rendre sok kérdést vet fel és heves vitákat szít. Miért és milyen gyakran fordulhat elő, hogy a gólya kidobja saját fiókáját a fészekből? Előre megérzi, hogy súlyosan aszályos időszak következik és így nem tudna minden fiókát felnevelni? Vagy azért teszi mindezt, mert a kidobott fióka életképtelen selejt volna? Az Agrárszektor Csörgő Tibort, az ELTE Biológiai Intézet nyugalmazott egyetemi oktatóját és Lehoczky Krisztiánt, a Mályi Természetvédelmi Egyesület elnökét kérdezte arról, hogy mi áll a jelenség háttérében és mit tehet az ember a sorsdöntő pillanatban?
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Ez a perzselő forróság lesz a normális innentől a nyári Magyarországon: jöhet az állandó hőguta
2023 volt az elmúlt kétezer év legforróbb nyara az északi féltekén - állapították meg kutatók, akik szerint az akkori nyár közel négy fokkal volt melegebb, mint a vizsgált időszak leghidegebb nyara. Sok magyar számára azonban a tavalyi, 2024-es nyár lehetett az igazán emlékezetes: hosszan elhúzódó hőhullámokkal, kiugró napi csúcsokkal és forró éjszakákkal. De vajon valóban egyre elviselhetetlenebbek a nyarak? Miért fordul elő, hogy Magyarországon gyakran melegebb van, mint egyes mediterrán országokban? És milyen kilátásaink vannak a jövőre nézve? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Szabó Péterrel, az ELTE Meteorológiai Intézetének doktoranduszával és a Másfélfok szakértőjével.
