2018. július 19. csütörtök Emília

Hírek - Növény

Kertészeti skanzen leszünk? - A génszerkesztésben látják a kiutat

Versenyképtelen „kertészeti skanzenné” válna szakértői vélemények szerint Magyarország, ha nem alkalmaznánk a ma legmodernebbnek számító precíziós növénynemesítési eljárásokat. A génszerkesztésnek is nevezett módszert a kertészetben elsősorban a beltartalmi mutatók javításához és a károsítókkal szembeni rezisztencia növeléséhez lehetne felhasználni.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Előnyösek lehetnek a magyar kertészeti ágazat számára is azok a precíziós növénynemesítési eljárások, amelyek egyre jobban terjednek a világban – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke. Az úgynevezett génszerkesztési technikák ma a legmodernebb nemesítési beavatkozásoknak számítanak, amelyek a természetben maguktól is végbemenő folyamatokhoz (mutációkhoz) hasonló változásokat idéznek elő.

A génszerkesztés alapvetően különbözik a genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozásától, mivel ez utóbbiakba más élőlényekben található géneket építenek be. A precíziós eljárások viszont egy adott élőlényen belül változtatják meg a genetikai összetételt, ezért tekinthetők olyan beavatkozásoknak, amelyek a természetben is lejátszódnak. A természetes mutációkhoz viszont sokszor évmilliókra van szükség, míg a génszerkesztés akár néhány évre rövidítheti ezt az időszakot.


Az emberiség történetében az első növénynemesítési eljárás a szelekció volt, amikor a kedvező természetes mutációkat kiválogatták, majd azokat stabilizálták és termelésbe vonták – húzta alá Mártonffy Béla. A génszerkesztés - tette hozzá - nem tekinthető másnak, mint az alkalmazott nemesítési technológiák legkorszerűbb változatának, amellyel az emberiség igyekszik kihasználni a jelenlegi technológiai fejlettségi szint előnyeit.

Az elnök szerint a hazai kertészeti szektor versenyképessége múlhat azon, Magyarországon is alkalmazni lehet-e majd a precíziós növénynemesítési eljárásokat. Ezek nélkül – állította – a hazai kertészeti ágazat olyan „termelési skanzenné” válhat, amely a világszínvonalhoz képest feleakkora hatékonysággal működne. A génszerkesztést a kertészetben főként arra lehetne felhasználni, hogy javuljanak a termékek beltartalmi mutatói, illetve a haszonnövények ellenállóbbakká váljanak a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.


Mint ismert, Magyarországon alaptörvényi szintű tilalom van érvényben a GMO-kkal szemben, a génszerkesztést viszont Nagy István agrárminiszter több közelmúltbeli nyilatkozatában is támogatásra méltó nemesítési beavatkozásnak minősítette. A precíziós technikákkal kapcsolatban sincs azonban egységes szakmai-politikai konszenzus, mivel többen az új eljárásokat is GMO-s módszereknek tekintik, mások pedig az ökogazdálkodás veszélyeztetésétől és a felhasználható fajtaválaszték szűkülésétől tartanak.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu